Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból

A kormány csütörtökön jelentette be, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). Netanjahut 2024 novemberében hívta meg Orbán Viktor, miután a hágai testület a Gázai övezet szándékos kiéheztetésének vádjával nemzetközi elfogatási parancsot adott ki az izraeli kormányfővel szemben. A magyar kormány már ekkor deklarálta, hogy figyelmen kívül hagyja a hágai testület döntését, melyet abszurdnak, szégyenteljesnek nevezett. Orbán erős üzenetet küldött a világnak Netanjahu látogatásával.

Az ICC szerint Netanjahu emberiesség elleni bűntetteket követhetett el, és erre megalapozott a gyanú. A bíróság példaként említette a civil lakosság éheztetését, mint hadviselési módszert, de gyilkossággal, üldöztetéssel és egyéb embertelen cselekményekkel is gyanúsítják. Izrael kifogásolta a bíróság joghatóságát az üggyel kapcsolatban, ezt a kifogást elutasították.

Bár minden jogalap meg lett volna rá az ICC döntése alapján, hogy Magyarországon letartózassák Netanjahut, amint magyar területre lép, az világos volt, hogy ez nem fog megtörténni. Netanjahu szerdától vasárnapig tartó látogatásával Magyarország nemzetközi kötelezettségét szegte így meg. A vizittel valószínűleg magyar részről szándékos üzenet volt az is, hogy nem fognak érvényt szerezni az ICC elfogatóparancsának: ezt az üzenetet a kilépés kezdeményezésével meg is erősítették. Maga a folyamat egy évig tart majd.

Közvetlen jogkövetkezménye nem sok van annak, hogy a magyar kormány figyelmen kívül hagyja az ICC döntését, közvetve azonban a magyar jogállamiság hiányosságainak újabb bizonyítékaként hatással lehet az EU-ban Magyarországgal szemben zajló kötelezettségszegési eljárásra is. Ennek kulcsszerepe van abban, hogy Magyarország hozzájuthat-e az EU-tagság alapján járó, egyelőre befagyasztott uniós forrásokhoz – mondta lapunknak Hoffmann Tamás nemzetközi jogász.