Négy hidat is elfoglaltak a Pride-ot betiltó törvény ellen tiltakozók
2025. március 25. – 22:16
Hadházy Ákos független képviselő kedd késő délutánra tüntetést hirdetett Budapest belvárosába a gyülekezési jog korlátozása és a Pride betiltása elleni tiltakozásul. Eredetileg az Erzsébet hídra tervezték az eseményt, de oda a rendőrség nem engedélyezte, ezért a Ferenciek terén gyülekeztek a résztvevők. A demonstrációról, majd az azutáni, a városban zajló tüntetésről itt olvashatja egészestés közvetítésünket.
Délután 5-re szellősen megtelt a tér, a tüntetők lezárták a zebrát a Ferenciek tere előtt. A tömegben feltűnt Németh Balázs, a Fidesz parlamenti frakciójának szóvivője, de a közmédia híradójának korábbi arca hamar távozott is. Az autók elakadtak, a tüntetők füstgyertyáztak. Rengeteg magyar és EU-s zászló volt a levegőben, sokan kijöttek a térről a Szabad sajtó útjára. A műsor kezdete előtt a tömeg az Orbán takarodj! Mocskos Fidesz! jelszavakat skandálta.
A színpadon elsőként Hadházy Ákos szólalt fel. „A legnagyobb hazugság, amit a propaganda rólunk mond, hogy nem szeretjük a hazánkat” – mondta a független képviselő, mivel ők hazaszerető emberek, ahogy a „túloldalon” is olyanok vannak. Hadházy azt mondta, hogy a legelszántabb tüntetés egy békés tüntetés. „Aki most itt a rendőrséggel akar lökdösődni, az vagy egy beépített ügynök, vagy nem érti a lényeget” – mondta.
Hodász András, egy videóüzenetet küldött. Hodász atya arra kért mindenkit, hogy a szeretetet, az elfogadást válassza, azt az elfogadást, amit szeretne látni ebben az országban. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ennek a hatalomnak az ereje abban van, hogy megosztja a társadalmat.
Hargitai Miklós író, az egykori Népszabadság újságírója a munkahelye bezárásáról beszélt. „Minden diktatúra a szabad sajtó korlátozásával kezdi a szabadság felszámolását” – mondta, majd hozzátette, hogy az indulása előtt megnézte a közmédia felületeit, hogy írtak-e már az MNB-ügyről, de nem talált erre nyomot. Felvetette, hogy akár a YouTube-ot is lehetne külföldi médiának tekinteni, amely ellen a kormány fel tudna lépni. Arra kért mindenkit, hogy kövesse ki mindenki Facebookon Orbán Viktort, a közmédiát, „az összes propagandistát”, és támogassa a független sajtót, olvasással, előfizetéssel, vásárlással.
Ekkorra már megtelt a tér és a tér előtti kereszteződés is. Az orbános transzparensek mellett megjelentek az Oroszországgal való kapcsolatot kritizáló szövegek, és az olyan plakátok is, amelyek szerint nem a Pride árt a gyerekeknek, hanem az, ha magukra hagyott csecsemők vannak a kórházban, vagy ha az oktatási rendszer nem működik.
Mácsai Pál nem tudott technikai okokból személyesen ott lenni, de küldött egy videót, amin a Dicsőséges nagyurakat szavalja Petőfi Sándortól. Ezután Heindl Péter pécsi jogvédő arról beszélt, hogyan terjedt el a propaganda Magyarországon, hogyan korlátozta a jogokat a kormány. Szerinte a kormányt akkor lehet megbuktatni, ha létezik egy ellenállási mozgalom, ami nem engedi, hogy elcsalják a választást, Heindl szerint ennek az ellenállásnak Hadházy a szimbóluma. A küzdelem tétje a szabad és demokratikus Magyarország újrateremtése.
Ezután a Momentum alelnöke következett. Lőcsei Lajos arról beszélt, hogy Orbán Viktor rendszere a jog ellen fordult, tudatosan egymásnak uszít csoportokat, korlátozza az egyének jogait. Ez a mostani rendszer tragédiába viszi az országot, ha nem állítja meg senki, még mindig nincs rendes gyerekvédelem, százezer gyereknek nincs gyermekorvosa, ötszázötvenezer gyerek penészes lakásban él, kétszázezren élnek szegregátumban. A Momentum alelnöke szerint
Deák Ferenc és Széchenyi István forognának a sírjukban, ha látnák, hogy a parlament oroszpárti senkiháziak gyülekezete.
Arra kérte a magyar roma honfitársakat, hogy csatlakozzanak az ellenálláshoz. Azt mondta, hogy kitilthatják őket a parlamentből őket, megbüntethetik őket, „de az utcáról nem tudnak kitiltani,” ezért az ellenállást folytatják, mert nincs hova hátrálniuk.
Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere arra kérte a közönséget, hogy menjen el minden tüntetésre, írjon alá minden petíciót, tiltakozzanak. Szerinte ami Oroszországban történik, a Pride 19 évvel ezelőtti betiltásával, a szabad sajtó megszüntetésével, ismerős forgatókönyv lehet. „Kérdés, hogy Orbán Viktor meddig jut el a diktatúrában” – mondta Baranyi, aki szerint Orbán olyan határt készül átlépni, aminek a túloldala már Oroszországban van. „Mi vagyunk a többség” – mondta Baranyi, aki szerint a Pride, a sajtószabadság, az ukrán háború nem gumicsont, hanem meghatározó részei az életünknek. „Meg kell vívni ezeket az ütközeteket” – hozzátéve, hogy ha betiltják a Pride-ot, akkor nem lapítani kell, hanem „szivárványba öltöztetni ezt a várost.”
Daniel Freund német politikus, az Európai Parlament képviselője szerint itt Európa közepén az embereknek van tapasztalatuk a kormányok megdöntésében, tudják, miként kell kiűzni az oroszokat. „A szabadság az EU alapvető értéke, ez a szabadság tesz minket erőssé, ezt irigylik szerte a világon” – mondta, hozzátéve, hogy azt most jobban fenyegetik, mint az elmúlt 45 év során bármikor. Itt Budapesten az az egy egykori szabadságharcos fenyegeti leginkább, aki mostanra autoriter vezetővé vált. Freund arról beszélt, hogy Orbán a pénzünket is elveszi, 14 milliárd eurót vettek el a magyaroktól, a családoktól, ebből a pénzből a közlekedést, iskolákat kellett volna fejleszteni, ehelyett Orbán, barátai és a családja lett milliárdos. „A pénz a korrupt Orbán-rezsim Achilles-ína. Fejezzék be a lopást!” – zárta beszédét a politikus.
A tüntetést meghirdető Hadházy Ákos következett újból, szerinte nem lehet olyan könnyen átlépni a módosított gyülekezési törvényen, nem szabad hozzá alkalmazkodni, mert ez a törvény nemcsak a Pride betiltásról szól, hanem például az arcfelismerő rendszerek használatáról. A politikus szerint a módosítás egy nagyobb léptékű törvénycsomag bevezetése: ha legyintünk erre a törvényre, akkor megágyazunk annak, hogy a következő törvényeket még könnyebben átvihesse a parlament. Téved az, aki szerint ezeket kapkodva találta ki a kormánypárt, „Minden ki van számítva, a Pride-törvény csak az első lépés volt” – tette hozzá Hadházy.
A beszédek után a tüntetők egy része elindult Budára az Erzsébet hídon, de a híd budai végén felállt egy rendőrsorfal. Azt mondták az érkezőknek, hogy a híd le van zárva Buda felé, nem mehet át senki. A tüntetők nagyobb része a Szabadság hídhoz ment, ahol a Fővám térnél elállták a forgalmat, egy helyszíni beszéd szerint pedig a Momentum egy órás blokád alá vonta a hidat. Itt a tüntetők a híd budai részéhez érve ugyanúgy a rendőrök blokádjába ütköztek, akik nem engedték át őket Budára. Este nyolc óra után a tüntetők egy része átment a Petőfi hídra, ahol a villamossíneken vonulva zárták le a forgalmat. Egy másik csoport visszament az Erzsébet hídhoz, majd a budai oldalnál leültek az úttestre. A rendőrség leállította az időközben újraindult forgalmat, így este 9-kor egyszerre három hídat bénítottak meg a tüntetők.
A Petőfi hídról később a tömeg elindult a körúton a Blaha Lujza tér irányába, onnan pedig tovább az Oktogon felé. A tüntetők majdnem egészében elfoglalták a körutat, „A gyülekezés alapjog”, skandálták. Az „aki dudál, velünk van”-ra szinte minden autós dudálva válaszolt. Mire a tömeg a Margit hídra ért, az Erzsébet hídról és a Szabadság hídról is elvonultak a tüntetők. A Margit-sziget magasságában, a rendőrsorfal előtt rövid időre megálltak a tüntetők, majd este 11 óra környékén megérkeztek a Kossuth térre, ahol a tüntetők egy része leült a földre. Innen a résztvevők egy része elindult az Oktogon felé. 23:30-kor rendőrsorfallal zárták el a Markó utcát és az Alkotmány utca mindkét végét, az embereket a járdára terelték és igazoltatni kezdték őket, ami ellen több tüntetőt is ellenállást tanúsított.
