Bagdy Emőke szerint a Pride-on a „szélsőséges ingerek” félelmet válthatnak ki a gyerekekből

Ahogyan a cirkuszi bohócoktól is félhetnek az óvodás korú gyerekek, úgy a Pride felvonuláson megjelenő szokatlan látvány is riadalmat válthat ki belőlük – állapítja meg Bagdy Emőke pszichológus, nyugalmazott egyetemi professzor a Mandinernek adott pénteki interjújában. Bagdy magyarázatában több a kérdőjel, mint a szilárd tudományos tény, de ezt ő maga is elismerte az interjúban.

A pszichológus szerint csak akkor jár el helyesen, ha a „fejlődéspszichológiai ismeretek birtokában sorra veszi, az egyes életkori fázisokban mit kezd a gyermek az őt ért élményekkel.” Az interjúból az derül ki, hogy valójában nem tudunk olyan konkrét hatásról, ami a gyerekeknek rossz lehet a Pride miatt, de bizonyítékok hiányában is tesz erre vonatkozó kijelentéseket.

Szerinte a kisgyerekeknél a „Pride előbb generál félelmet, mint vonzalmat”

– de lehetségesnek tartja a hozzászoktatást. Szerinte „ha egyáltalán a szülei révén tud a gyermek a Pride-ról, a véleménye nem mérvadó, mert a szüleit és környezetét szajkózza, s úgy látja a Pride minden történését, ahogy a környezete.” Szerinte a gyerekekből

„érzelmi hatás szempontjából azonban a szélsőséges ingerek, a szokatlan látvány, a gomolygó emberáradat félelmet, riadalmat válthat ki.”

Bagdy Emőke nem érti, hogy tízévesnél kisebb gyerekeket miért vinne el bárki a felvonulásra. „Törődnek-e a szülők azzal, hogy elrendezzék a kiváltott hatást a gyermek lelkében? Mindez kétséges” – mondta, továbbra is azt sugallva, hogy van valamilyen rossz hatás, amire eddig (és az interjú egészében) nem látunk bizonyítékot.

„A polgárpukkasztó ellenállás, a szabályoktól eltérő viselkedés késztetése kiviheti a Pride-ra a kamaszt. A következmények kiszámíthatatlanok: hogy milyen hatásokba sodródik, hogy mi történik vele, akár a droggal való találkozás révén, akár a szabadosságot tükröző viselkedés láttán. A kamasz egész előtörténete reagál ilyenkor, nem csak azok az órák számítanak, amelyeken a Pride-hatást átéli” – olvasható az interjúban.

A pszichológus azt is felveti, hogy a „normaképzés hatalma és a véleménybeli odatartozás nyomása” hatalmas erőt jelent. Azonban arra, hogy miért lenne problémás a sokszínűség normaként való elfogadása, nem tér ki.

Bagdy Emőkét először 2020-ban érte szakmai kritika amiatt, hogy a Meseország mindenkié című mesekönyvvel kapcsolatban tett megkérdőjelezhető kijelentéseket. Ekkor feltette azt a kérdést is, hogy a szexuális kisebbségek bemutatásával „az átlagot akarják netán egyesek megváltoztatni?” Emellett azt mondta, elfogadja a másságot, és nem akar gyűlöletet kelteni, ahogy ideológiákhoz sem húzni, hiszen „se jobbra, se balra, csak a tudományhoz.”

A heteroszexuálistól eltérő kapcsolatokat is megjelenítő könyvvel kapcsolatban Bagdy Emőke hasonlóan érvelt, és a korai érzékenyítés káros hatásait feltételezte. A nyugalmazott professzor tudományosan megalapozatlan kijelentéseit akkor 1200 pszichológus ítélte el egy nyilatkozatban, amelyben azt írták: nem létezik olyan, hogy túl korai érzékenyítés. Bagdy ez után azt mondta, a továbbiakban nem kíván ebben a témában nyilatkozni, „csakis szakmai fórumokon, kollégákkal történő munkában leszek nyitott érdemi megbeszélésre.”