Orbán most úgy érzékeli, hogy tovább is elmehet, bármit megtehet, viszont a rendszer logikája eleve az, hogy egyre erősebb, elnyomó intézkedéseket alkalmaz, azonban jelentős elmozduláshoz a kormánynak legalább egy guggolórajtot össze kellene hoznia – mondta Telex Élőben Laknerrel című, havonta jelentkező műsorában Lakner Zoltán politológus, a Jelen főszerkesztője.

Lakner szerint Orbán Viktor célja a március 15-i beszédében említett „poloskázással” a fenyegetés volt. „Olyan politikai küzdelemben van, amiben szerinte ez megengedhető. Úgy értelmezi, hogy megszűnt az a felettes én, ami korlátozhatná őt a mozgásterében” – mondta. Az üzenet, hogy most mindenkinek kétszer meg kell gondolnia, hogy politizálásba kezd-e. Lakner szerint ez plusz szavazót nem hoz, de a saját szavazóinak elszántságot mutat. „Ők ilyennek akarják látni Orbánt, kiadta a feladatot, a magabiztosságukat megpróbálta megerősíteni.”

A politológus szerint ahogy korábban, úgy most is az egész kormánykritikus közösségnek üzent a miniszterelnök. A fenyegetést szándékosnak tartja, Orbán tudja, hogy mit mond, Azon csodálkozik, hogy miért nem hagyták ezt az üzenetet a levegőben, és miért magyarázkodott utólag Kocsis Máté. Hozzátette: elképzelhetőnek tartja, hogy érzékelnek a közvéleményben egy olyan mozgást, amelyiknek nem szimpatikus ez a típusú kommunikáció.

Lakner Zoltán arról beszélt, hogy a miniszterelnök üzenete akár ki is takarhatja az ellenzékét. Magyar Péter nem ment bele abba az utcába, hogy Orbánról beszéljen, arra törekedett, hogy azokra az ígéretekre, üzenetekre terelje vissza a figyelmet, amikkel választást szeretne nyerni.

A mozgásban lévő középréteg

A politológus szerint a Fidesz támogatói nem a fővárosban tömörülnek, így a március 15-i tömegek összehasonlításának nincs nagy jelentősége. „Viszont ez a sokadik olyan rendezvénye Magyar Péternek, ahol sokan gyűlnek össze. Ezzel mutatja, hogy nem fogyott el a varázsereje, követik őt. De ennél fontosabb, hogy egy nemzeti konzultációszerűséget indít, azt üzente, hogy kétmillió postaládáig kell eljutniuk. Kérdés most az, hogy a Magyart követi-e egy olyan tömeg, ami konkrét munkára is fogható.”

Lakner arról beszélt, hogy a középvárosi középrétegek azok, ahol megindult a Fidesz választóinak erjedése, itt lehet „feltörni” a Fidesz-tábort. Ezekben a közegekben már átálltak csoportok, ide szerinte azért is érdemes célozni, mert innen még lehet szavazókat átszívni. „Ezek a bejelentések azért fontosak, hogy legyen a Fidesz ajánlatával szemben egy tartalmi konkurencia.” Hozzátette: olyan korábban még nem volt, hogy ez a verseny egy évig tartson, és ne a választások előtti hetekben bedobott ígéretekkel küzdjenek meg ezekért a választókért.

Lakner szerint nem valószínű, hogy a Nézőpont Fidesz vezetést és Medián Tisza előnyt mutató, előző heti kutatásai egyszerre lennének érvényesek. „Élek a gyanúperrel, hogy a kormányhoz közel álló kutatók szakmailag legjobb kutatásaikat nem a nyilvánosságnak szánják. Amik megjelennek, azokat tájékoztató jellegű kutatásnak tartom” – mondta.

Egyre erősebb elnyomó intézkedések és bűnbakok

„Az identitáspolitikai vonalat továbbra is nyomják, igyekeznek arra kényszeríteni a társadalmat, hogy olyan kérdéseket vitasson meg, amit nem is tudom mennyire akar megvitatni” – mondta Lakner a tervezett alkotmánymódosításról, amiben rögzítenék, hogy két nem létezik, férfi és nő. A kettős állampolgárok kitiltásáról szóló módosítás szerinte egy csehovi puska, „ellened ezt alkalmazzuk, ellened meg majd mást fogunk majd alkalmazni”. Arról is beszélt, hogy Orbán most úgy érzékeli, hogy tovább is elmehet, bármit megtehet. „A rendszer logikája pedig eleve az, hogy egyre erősebb, elnyomó intézkedéseket alkalmaz.”

A kormány hétfőn benyújtotta a törvénytervezetet, amivel betiltaná a Prideot. Lakner Zoltán azt mondta, hogy a kormány most is hazug módon, a pedofiliával összemosva kezel békés, ártalmatlan állampolgárokat. Szerinte a Fidesz 2022-es népszavazás előtt belül azt mérte, hogy a magyar társadalom nem utálja eléggé a melegeket, ezért a népszavazás végül inkább transzellenes volt. „Ha a melegeket nem utálják eléggé, akkor nézzük meg mit nem szeretnek velük kapcsolatban, és akkor legyen a Pride, ami kicsit megosztóbb velük kapcsolatban.”

Lakner Zoltán Karácsony Gergely politikai érdeke, hogy kiálljon a Pride mellett, miközben Magyar Péter a középvárosi középrétegekre céloz, akiknek a körében nem feltétlenül népszerű ez a téma. A politológus azt mondta, hogy Karácsony és Magyar között itt szavak nélkül is kialakulhat egy munkamegosztás: a főpolgármester lesz a főszereplője a Pride megvédésének, a fővárosi Tisza tagok pedig úgy is elmehetnek egy Pride melletti szolidaritásra, ha azt Magyar Péter nem kérte.

A kormány a következő hetekben Ukrajna EU-tagságáról indít véleménnyilvánító szavazást. Lakner erről azt mondta, hogy Ukrajna és Zelenszkij bűnbaknak való beállítása már egy régi történet a kormány kommunikációjában.

„Ha a Fidesz talál egy bűnbakot, akkor azt összeépíti a többivel, és ezt csinálja sokáig.”

Arról beszélt, hogy Ukrajna csatlakozását eleve nem támogatná a társadalom többsége, a Fidesz ezekkel a kérdésekkel így arra is törekszik, hogy a saját szavazótáborán túlmutató körökhöz is eljusson. Magyarországon többségi álláspont, hogy a háborúból, de még Ukrajna támogatásából is ki kell maradni.

Lakner szerint Magyarországnak érdeke, hogy Ukrajnában egy stabilan működő államszervezet jöjjön létre. Ennek az is része, hogy nincs az a veszély, hogy bármelyik nap megtámadják őket. „A kormánynak erős okot kell arra adni, hogy ez miért nem érdeke Magyarországnak.” Lakner arra is kitért, hogy Lázár János Tisza Pártot parodizáló videójában Zelenszkij főgonoszként jelenik meg, ez szerinte olyan, mintha 1943-ban valaki csinált volna egy lejárató videót Charles de Gaulle vagy a lengyel honi hadsereg ellen. „Azt nem lehet normalitásnak elfogadni, hogy az ukrán elnököt gonoszként állítják be” – mondta.

Lakner szerint nemzetközi kérdésekben probléma, hogy nincsenek nyilvánosan rögzítve azok a keretek, amiben a kormány elképzeli Magyarország helyzetét. „Ha mindig azt mondja, ami az aktuális érdekeinknek megfelel, akkor ebből képlékenység adódik. Ezt taktikai mesterfogásnak tartják a magyar kormány vezetői, de minél többet beszélnek a nagy stratégiáról, annál inkább nyilvánvaló, hogy ez nincsen.” Szerinte a kormányt az érdekli, hogy amennyiben Trump kiviszi Amerikát Európából, és Amerikát is átfordítja, akkor „megszűnik az a fajta politikai erő, ami a magyar autokráciának a kiterjesztését akadályozza, és akkor "még több pénzt el lehet lopni”.

Nincs gazdasági erősődés, nincs erősődő népszerűség

„Én sokkal jobban aggódnék Orbán Viktor helyében Nagy Márton miatt, mint a Pride miatt”- mondta a kormány friss gazdasági intézkedéseiről és a növekvő inflációról. Hozzátette: Nagy még egyetlen számot se talált el, de még visszamenőleg sem. Lakner szerint a tavaly a kegyelmi botrány miatt kialakult morális válság mellett, egy egzisztenciális válság is kezdődött, a helyzet pedig máig változtatlan. A politológus kitart azon álláspontja mellett, hogy ameddig a kormány nem tud mit kezdeni a gazdasággal, addig látványos emelkedést nem fog tudni produkálni a népszerűségében.

„Ameddig legalább egy guggolórajt nem történik meg én látványos elmozdulásra nem számítok.”

Lakner szerint az árréssapkával kapcsolatban sok a kérdés, például az is, hogy a kiskereskedők hogyan fognak kijönni a 10 százalékos árrésből. Elképzelhetőnek tartja, hogy erre nincsenek számítások, mert voluntarista gazdaságpolitika folyik, jelenleg a politikai vezetők akarata dönt az intézkedésekről. Szerinte a csoda módszert keresik, de ezzel úgy avatkoznak be a gazdaságba, ami a szereplők mozgásterét szűkíti be. „Ez egy félrekalibrált gazdaságpolitika, amit újabb és újabb intézkedésekkel próbálnak helyrehozni, de ennek újabb következményei lesznek” – mondta.

Kormányon belüli átrendeződések

Az elmúlt hetekben Rogán Antal és Gulyás minisztériumaitól is vettek el területeket, jogköröket. Lakner Zoltán szerint itt csak spekulálni lehet, de a 2022-es kormánystruktúrának eleve nem volt sok értelme, például hat miniszter volt, amelyik gazdasági területek fölött tudott diszponálni. A politológus nem biztos benne, hogy ezekben az átlakításokban van-e értelme bármi logikát keresni. A Miniszterelnökség szerinte 2010 előtt is olyan jogkörök gyülekezőhelye volt, ami máshova nem sorolható. „Ezeket néha elveszik, néha visszadják. Ez még egy normális kormányzati munkának is a része.”

Lakner Zoltán azt is életszerűnek látja, hogy Rogánt most a direkt kampányfeladatokra fordítják rá, ezért elvesznek tőle néhány feladatot. Szerinte ennek azért nincs jelentősége, mert a szocialista kormányok alatt például volt tétje a személyek közti küzdelmeknek, mert a párton belül voltak különböző irányvonalak. Ezek nincsenek meg a Fideszben, így „ez egy esztétikai kérdés” Rogán és a Gulyás közti különbségek nem fejeződnek ki politikai irányvonalokban. „Ez egy udvartartáson belüli tologatása a jogköröknek” – fogalmazott.

A teljes adást itt lehet megnézni: