Elkezdték az aláírásgyűjtést Csúcshegyen, hogy népszavazással leválhassanak Budapestről

Március 15-én indult az aláírásgyűjtés Óbuda Csúcshegy nevű városrészében, aminek az a célja, hogy kiírhassák a terület Budapestből történő kiválásáról szóló népszavazást, mondta Hámor Endre, a kezdeményező helyi civil szervezet, a Menedék a Csúcshegy Barátainak Egyesület elnöke. Hámor szerint nyárra összegyűlhet az érintett részen lakó közel ezer ember felének az aláírása, és akkor kiírhatják az óbudai népszavazást az ügyben. Ennek eredményének ismeretében a fővárosi közgyűlés és a Parlament dönthetne a leválásról.

Miért akarnak kiválni?

Hámor Endre elmondása szerint a kiválás csak a végső eszköz, hogy elérjék, amit szeretnének. Remélik, hogy menet közben elég lesz a nyomásgyakorlás arra, hogy változzanak a városrészben a körülmények. Jelenleg a teljes Csúcshegy városrészt egyetlen kék nyomóskút szolgálja ki ivóvízzel, a szomszédos lakóparkos beépítések viszont annak ellenére, hogy későbbiek, megkapták a vízvezetéket és a csatornát. A csúcshegyiek még önerőből sem tudnak lépni, mert a közterület nincs kiszabályozva. A legfontosabb, amit szeretnének tehát: a víz és a közterület kiszabályozása, de alapvetően belterületre vonatkozó jogokat akarnak elérni.

Csúcshegy városrész egy nagyjából egy négyzetkilométeres, négyzet alakú, lejtős, lazán nyaralókkal, bungalókkal, kisebb és nagyobb családi házakkal beépített zártkerti terület Budapest közigazgatási határa mellett, felülről a Hármashatár-hegy folytatásának számító Csúcs-hegy és az Aranyhegyi-patak völgyében futó vasút és a 10-es főút között.

A főváros felőli szomszéd a nemrég épített Harsánylejtő lakópark, szemben az Ürömhegy sűrűbben beépített lejtője látszik. A közutak nagyjából fele keskeny aszfalt, a másik fele földút, tele kátyúkkal. A felső úton világbajnok panorámás telkek, üresen, kalyibával vagy éppen családi házzal beépítve. Mivel a hegyről elnevezett Csúcshegy városrészt sokan magával a heggyel azonosítják, pedig csak a lábánál fekszik, a helyiek Óbudaörs mozgalom néven indították el a kezdeményezésüket.

Csúcshegy oázisa

A városrész egyetlen nyomós közkútjánál találkoztunk Hámor Endrével és Siklósi László Péter helyi lakossal. A jellegzetes, kék színű közkútnál szinte egymásnak adták az emberek a nyomókart: van, aki kocsival érkezett az ivóvízért, egy idős nő babakocsin tolta le az ötliteres marmonkannákat. Nem véletlen, mondta Hámor Endre, az egész városrészben egyedül itt van ivóvíz. Egy idős férfi azt mondta, hogy ötven éve vette meg a telket, nyaralója van rajta, ahová tavasztól őszig kiköltözik. Ötven éve nem változik itt semmi: a vízért ugyan el kell jönni, de ingyen iszik belőle a városrész, ahelyett, hogy bevezetnék és megfizettetnék – tette hozzá.

Siklósi László Péter tudomása szerint a csúcshegyi lejtő a századfordulón még közlegelő volt, 1910 körül felparcellázták. Az első házakat ezután építették a területre. Számos változás után 1971-ben Csúcshegy az úgynevezett lakótelepi tartalékterület státuszból kikerült, és zártkerti övezet lett. Akkoriban 250-300 ház állt a városrészben többségben lakóingatlanok és nyaralók. Ezeket tolta egyedülálló módon a zártkerti, mezőgazdasági övezetbe az önkormányzat. A hetvenes évektől egyre többen hétvégi telekként használták ezeket az ingatlanokat, és egyre több kisebb-nagyobb ház épült rajtuk, amibe aztán eleinte ideiglenesen, majd sokan véglegesen kiköltöztek.

27 millió egy ezer négyzetméteres telek

1994-ben a zártkerteket a külterülethez sorolták 3 százalékos beépíthetőséggel, 2017 év végéig pedig lehetőség volt az ingatlan művelés alóli kivonására, így az ingatlan értékesítése, hasznosítása könnyebbé vált, viszont hitelt például nem lehet felvenni rájuk. Ezért az ingatlanok itt nem túl drágák: most például 27 millióért hirdetnek egy ezer négyzetméteres csúcshegyi telket, ami a helyiek szerint a felszínen 50, a felszín alatt 100 négyzetméteres beépíthetőséggel bír.

Hámor Endre kérdésre azt mondta, hogy amikor lehetett, élt a lehetőséggel, és kivonta művelés alól az ingatlant, amin lakik. A telek ettől még mezőgazdasági célú papíron, de nem köteles úgy is használni, ezért bejelentette a nem rendeltetésszerű használatot. Családjával legálisan él a telken álló családi házban, ezt az is mutatja, hogy az önkormányzat kifizetteti vele az évi (400 forint/négyzetméteres) ingatlanadót. Hámor szerint sokan élnek hasonlóképpen a Csúcshegyen.

Jelenleg pontos szám nincs arra vonatkozóan, hányan élnek a Csúcshegyen. Siklósi szerint körülbelül ezer telekről van szó. Az utolsó összeírás 2016-ban történt, akkor 768 család élt itt 1000-1500 fővel. Nagyjából ma is ez lehet a helyzet. Az ingatlanok között sok a mezőgazdasági, lakó-, vagy nyaralóingatlan, és persze illegális ingatlan is van valamennyi. Mint Hámor Endre megjegyezte: évek óta azért küzdenek, hogy az önkormányzat legalább a közterületre (utakra) vonatkozó kiszabályozási tervet elkészítse, ami ahhoz szükséges, hogy a közműveket bevezessék. Víz hiányában nehéz a tűzoltás is: a területen fajlagosan sokkal többször annyi ház ég le, mint a fővárosban.

A lakóparkoknak minden, Csúcshegynek semmi

Hámor Endre szerint hosszú évek óta küzdenek a szabályozásért, vagy legalább azért, hogy a fenti részen is legyen egy közcsap, de mindig csak ígéreteket kapnak. Eközben körülöttük a gazdag lakóparkok megkapják a vízvezetéket, elviszik a Csúcshegy határán, a csúcshegyieknek épült csatornamű kapacitását. Közben Hámor szerint ahogy alakul a szabályozás, évről-évre kevesebb joguk van. Azt veszik észre, hogy a kerületi önkormányzat kis késszúrásokkal végzi ki őket, elértékteleníti a telkeiket (például itt alakították ki a közterületről elvontatott roncsautók temetőjét).

Az utolsó cseppet az jelentette, amikor a kerületi önkormányzat egy sokmilliós uniós támogatásból egy közösségi farmot kezdett kialakítani a Csúcshegy egyik legtávolabbi pontján. Ez az ingatlan mindent megkap, amit ők követeltek, ráadásul a területével lényegében elépíti a majdani közút lehetőségét. Ez Hámor szerint jogosulatlan előny az önkormányzati beruházásnak, ahol mindent szabad. Hozzátette: alapvetően természetesen nem szeretnének kiválni a fővárosból, de azt látják, hogy ez az egyetlen esély arra, hogy kézbe vegyék a saját sorsukat.

Óbudai önkormányzat: Sosem terveztük a belterületbe vonást

Megkerestük az ügyben a kerületi önkormányzatot, ahol azt válaszolták, hogy az infrastruktúra-fejlesztés és az ivóvízellátás kiépítése nem a kerület, hanem a főváros feladata lenne, csakhogy a Csúcshegy soha nem volt építési övezet, ezért így senkinek, így a fővárosnak sem kötelessége ezt elvégezni.

Fontos tény az önkormányzat szerint, hogy sem a korábbi fideszes, sem a jelenlegi kerületvezetés nem tervezte, hogy a Csúcshegyet belterületbe vonja. A korábbi és a jelenlegi kerületvezetés is minden egyes alkalommal világos választ adott ezzel kapcsolatban a témával foglalkozó egyesületeknek. A terület zártkerti besorolása olyan tény, amivel minden itt ingatlant vásárló, ide költöző tisztában volt és van, írták. Az ötletet, hogy Csúcshegy leválna Budapestről, az önkormányzat megalapozatlannak tartja, mert a főváros határait törvény rögzíti.

Tordai Bence, a Csúcshegy térségének parlamenti képviselője: Az igények jogosak

A Csúcshegy térsége Tordai Bencéhez, a II-III. kerület független országgyűlési képviselőjéhez tartozik. Mint lapunknak elmondta, jól ismeri a csúcshegyiek problémáit, és szerinte az igényeik teljesen jogosak és érthetőek. A jogi és infrastrukturális helyzet rendezéséhez ugyanakkor a kerület, a főváros és a kormány együttműködése lenne szükséges.

Tordai szkeptikus ebben, mert mint mondta, 2010 és 2019 között Óbuda, Budapest és Magyarország vezetését egyaránt a Fidesz adta, de a Bús-Tarlós-Orbán érában sem sikerült előrelépni Csúcshegy ügyében. 2019 óta pedig ennek végképp nincs politikai realitása, mert a kormány Budapestet és a budapestieket azóta alapvetően ellenségként kezeli.

Tordai országgyűlési képviselőként 2021 óta minden évben tízmilliárdos összegű költségvetési módosító indítványt nyújt be Csúcshegy infrastrukturális fejlesztése érdekében, de ezek – ahogy az ellenzéki javaslatok általában – szerinte mindig érdemi reakció nélkül lettek lesöpörve az asztalról.

A csúcshegyiek terve szerinte a Budapesttől való függetlenedésre érthető, de elkeseredés szülte, és nehezen megvalósítható projektnek tartja. Reméli, hogy 2026-tól, egy kormányváltás után ennél egyszerűbben is megoldható lesz, hogy a Csúcshegy mai, zöld arculata megőrzése mellett méltó életfeltételeket biztosítson az ott lakóknak.

Ki nyerhet az átsoroláson?

Kerestük a fővárosi önkormányzatot is a témában, de egyelőre nem kaptunk választ a kérdéseinkre. A fővárosi vezetés egyik tagja ugyanakkor név nélkül, nem hivatalosan elmondta a sarkos véleményét az ügyről. Szerinte a csúcshegyieknek az az elképzelésük, hogy megvették a telket mezőgazdasági területként (zártkertként), és az önkormányzat meg legyen szíves felértékelni az ingatlanjukat, hogy végre ők is meggazdagodjanak.

Érthetőnek tartja, hogy ezt a kerület nem szeretné, ugyanis az egy csomó közmű-, közlekedési és vízelvezetési problémát generálna, illetve mérhetetlen költséget. Ha víz van, kell csatorna is, mert kinyílik a közműolló. Ha van csatorna, bővíteni kell az átemelő és tisztítókapacitást is. Ha van új városrész, azt világítani kell, közösségi közlekedés kell, óvoda, iskola kell. Ebben a modellben az ügyeskedő magántulajdonos jár jól szerinte, az önkormányzat meg csődbe megy.

Arra a vélekedésre, hogy egy övezeti átsorolás jelentősen megdobná az ingatlanjaik értékét, Hámor Endre azt mondta: a belterületbe vonás után tíz évig csak brutális, 90 százalékos illetékkel sújtva lehetne értékesíteni a telkeket, így nyerészkedni ezzel a területen nem lehet. „Mi nem lakóparkot akarunk itt, hanem megőrizni a terület nagy kertes, alacsony (legfeljebb 10 százalékos) beépíthetőségű, zöld jellegét” – mondta.