A kilencvenes években még csúnya népszerűségvesztés járt azért, ha egy politikus férgezett és dögkeselyűzött

Orbán Viktor március 15-i beszédében még magához képest is kemény hangot megütve áttelelő poloskákhoz hasonlította az ellenségnek kikiáltott, kormánnyal szemben kritikus társadalmi csoportokat.

A dehumanizáló megnyilvánulással kapcsolatban Szabó Andrea, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének igazgatója Facebook-oldalán felidézte Torgyán József, a Független Kisgazda Párt korábbi elnöke elhíresült „féregirtó beszédét”:

1996. március 14-én hangzott el Torgyán József, FKGP elnök elhíresült féregirtó beszéde: „Álliberális undorító férgek és dögkeselyűk lepték el hazánkat, és amíg a liberális férgek belülről rágják édes hazánk nemes testét, addig a liberális dögkeselyűk kívülről tépik, szaggatják az ezer sebből vérző, Trianonban megcsonkított, Párizsban továbbkurtított szerencsétlen nemzetünket.”
A közvéleménykutatások alapján a magyar társadalom kifejezetten negatívan fogadta a beszédet: 1 hónap alatt 5 százalékponttal csökkent az FKGP és majdnem 10 százalékponttal nőtt az MSZP támogatottsága (lásd ábra). Torgyán népszerűségi indexe 10 pontot csökkent, Horn Gyuláé pedig ugyanennyit nőtt mindössze 1 hónap leforgása alatt (43-ról 33-ra és 43-ról 53-ra)

– írta Szabó Andrea.

Orbán Viktor poloskázása még csak néhány órája hangzott el, így egyelőre nem mérte fel senki, mit gondol róla a közvélemény. Ugyanakkor a Fidesz kitartó szavazói már hozzászokhattak az egyre durvuló retorikához a kormánypárttól. Orbán sem szombaton kezdte ezt a fajta kommunikációt, 2016-ban például az ellenzék és a gazdaállaton élősködő paraziták között volt párhuzamot. A szombati poloskázás maximum annyiban újdonság, hogy politikai szereplőknél szélesebb körre, például a kritikus civil szervezetekre, a független sajtó újságíróira vagy az igazságszolgáltatás függetlenségéért tüntető bírókra is kiterjesztette a hasonlatot.

A kormányfő beszéde nyomán sokakban felrémlettek más példák a történelemből és a nemzetközi politikából a dehumanizáló beszédmódra. Nyáry Krisztián irodalomtörténész szintén a Facebook-oldalán emlegette fel, hogy a ruandai népirtás is azzal kezdődött, hogy egy hutu vezető bogarakhoz hasonlította a tuszi népcsoport tagjait. (Nyáry poloskázásról ír, a valóságban Ruandában csótányozták a tuszikat.)

A csótányozást elindító Dr. Léon Mugesera beszédét többször is lejátszották egy szélsőséges hangvételű hutu rádióban, ahol a műsorvezetők a hasonlatot továbbfejlesztve elkezdtek csótányirtást követelni, 1994-ben pedig már ott tartott a helyzet, hogy a hutu szélsőségesek népirtásba kezdtek a tuszik és a liberálisnak gondolt ellenzékiek ellen. Eddigre Mugasera családjával együtt Kanadába távozott, ahol ruandai állampolgárként előbb menekült státuszt, majd állandó tartózkodási engedélyt kapott. Később azonban a népirtást kivizsgáló bizottság a tettlegességet megelőző uszítás bizonyítékai közé sorolta a férfi beszédét is. „A hosszú, többször újrakezdett eljárás végén, 2012-ben a bíróság elrendelte a vádlott kitoloncolását Kanadából. Hazájában 2016-ban ítélték el népirtásra való felbujtásért. A 72 éves volt politikus ma is életfogytiglani büntetését tölti” – írta Nyáry, aki szerint egy „magára valamit is adó vagy legalábbis óvatos afrikai diktátor, vagy a hatalom megragadására készülő népvezér” kínosan kerüli az ellenfelei bogarakhoz hasonlítását.