Trump után Szijjártó is azonnal nekiállt kritizálni az ENSZ-t
Magyarországnak érdeke az ENSZ fennmaradása és hatékony működése, ezért a kormány készen áll részt venni a világszervezet valódi, gyors reformjára irányuló közös munkában – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a New York-i látogatását követően.
A tárcavezető arról számolt be a Facebookon a szakpolitikákért felelős ENSZ főtitkár-helyettessel, Guy Ryderrel folytatott megbeszélése után, hogy a világszervezet súlyos kihívások előtt áll, így a vezetőknek ki kellene végre mozdulniuk a komfortzónájukból, ha meg akarják menteni az intézményt, amely mára az utolsó valóban univerzális, mindenkit befogadó, kelet-nyugati párbeszédet lehetővé tevő platform.
„Donald Trump kritikái jogosak, az ENSZ ma nem működik hatékonyan, sok esetben a liberális mainstream akadályozza, így gyakran inkább a tagállamok fejére nő, mintsem hogy segítené őket” – hangsúlyozta.
„A helyzet azonban orvosolható: meg kell szüntetni a párhuzamosságokat, áramvonalasítani kell a szervezetet, le kell vágni a felesleges költségeket, és a valódi globális kihívásokra kell koncentrálni” – tette hozzá.
Szijjártó Péter kifejtette, hogy Magyarországnak érdeke az ENSZ fennmaradása és hatékony működése, ezért a kormány készen áll részt venni a szervezet valódi, gyors reformjára irányuló közös munkában.
„Éppen Budapest bizonyította: az ENSZ működésének decentralizációja a jó irány, Budapesten számos ENSZ-intézmény működik hatékonyan, és mi készen állunk még több befogadására” – húzta alá.
„De az ENSZ vezetői nem ülhetnek a New York-i elefántcsonttoronyban, most tényleg változtatásokra van szükség. Ha ezt nem értik meg, azzal végleg veszélybe sodorhatják ezt az egyébként nagyszerű nemzetközi szervezetet” – összegzett.
A nemzetközi szervezetek megítélése mind a politikatudományos szakirodalomban, mind a belpolitikai retorikában és közéleti megnyilvánulásokban is eléggé szélsőséges. Az ideológiai spektrum mindkét végén népszerű rögeszme, hogy az ENSZ és más nemzetközi szervezetek valamiféle külső érdeket képviselnek és próbálnak ráerőltetni a védtelen nemzetekre. A magyar jobbszélen, például Orbán Viktornál a „globalistákról” és egyéb, közelebbről meg nem nevezett, a nemzeti szuverenitást és a „hagyományos értékeket” eltipró sátáni erőkről van szó, addig a fejlődő országokban és a nyugati baloldalon inkább az amerikai és európai politikai, gazdasági és eszmei imperializmus nyúlványaiként hajlamosak kezelni a nemzetközi intézményeket. Erről a jelenségről ebben a cikkben írtunk bővebben.
