Orbán Viktor: Az amerikaiak békét akarnak, és a béke elérésének egyik eszköze a szankció
2025. január 31. – 06:35

„Érdekes összefüggések lehetnek, meggyőződésem, hogy az amerikai elnökválasztás benne van a legfrissebb adatokban, mert a gazdasági szereplők olyanok, hogy ha jön a béke, akkor lehet vállalkozni, lehet kockáztatni, akkor megindulnak. Meggyőződésem, hogy az amerikai hátszél dagasztani fogja a magyar vitorlákat” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos péntek reggeli, Kossuth rádiónak adott interjújában, a Jó reggelt, Magyarország! c. műsorban, amikor a legfrissebb GDP-adatokról kérdezték.
Orbán azt mondta, ő már tudott az előző évi nyers adatokról, melyek szerint az elemzői várakozásokat meghaladó mértékben növekedett 2024-ben a gazdaság, ezért is mondta, hogy „repülőrajt lesz, meg fantasztikus év lesz”.
A közgazdaságtannak fontos eleme a cinizmus is, mert „amikor kitűz egy kormányzat, vagy akár egy magánszereplő is valami komolyabb gazdasági célt, akkor Magyarországon nem tudjuk pontosan megmondani, hogy a többség vagy kisebbség, de jelentős része a közvéleménynek, az cinikusan reagál, úgyse sikerül. (…) Tehát az nagyon fontos, hogy a magyar gazdaságpolitikának az egy faktora, hogy az emberek, akik a gazdaságot valójában működtetik (…), azok elhiggyék, hogy egy olyan szituációban vagyunk, amikor komoly dolgokat lehet csinálni. Ha sikerül ezt a cinizmust vagy áttörni, vagy megkerülni, akkor a gazdaság meglendül” – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint legutóbb azért is indították a nemzeti konzultációt, hogy a cinizmust áttörjék.
A cinizmusról azt is mondta, hogy annak persze van táptalaja, mert ott volt a Covid, a háború, a szankciók („ami persze Brüsszel hibája” – fűzte hozzá). Orbán arról beszélt, hogy az emberek nem akarnak befektetni, mert bizonytalan a nemzetközi környezet.
Orbán szerint vége a recessziónak Magyarországon
A konkrét gazdasági adatokra visszakanyarodva azt mondta, hogy „az utolsó negyedév már látható növekedése (…) azt jelenti, hogy vége a recessziónak Magyarországon”, és „még magasabb növekedés lesz a következő évben”, de nem egyenletesen fog gyorsulni a gazdaság.
Orbán újabb csatát vív, most épp az egymillió forintos havi átlagfizetésért. Szerinte biztató jel, hogy már van 4000 olyan tanár, aki egymillió forint fölött keres. Nem pontosította, nettó vagy bruttó összegről beszél-e.
Nehéz pontosan tudni, milyen állapotban vannak a családok pénzügyileg, de megnézte, milyen fajta embereknél, milyen gazdasági állapotban lévő embereknél vannak az állampapírok, és arra jutott, hogy nemcsak a tehetőseknek van a tulajdonukban állampapír. Szerinte az egy reális célkitűzés, hogy a középosztályt kiszélesítsük és megerősítsük. Arra a kérdésre, hogy miért erre helyezi a hangsúlyt a kormány, Orbán azt mondta, hogy „a nap végén az érdekel, hogy Kovács József (…) lakosnak három gyerekkel vagy kettővel hogy megy az élete. És a gazdaságnak arról kell szólni, hogy az ő élete jobban menjen. És az ő élete, az a magyarok többségének az élete, az a középosztálybeli élet.”
A miniszterelnök azt mondta, hogy az európai politika is a benne élők hogylétére, a gyerekük jövőjének, majdani anyagi boldogulásukra szűkül egyre inkább, és az az általános érzés szerinte Nyugat-Európában, hogy aggódnak, hogy majd a gyerekeik rosszabbul fognak élni. „Közép-Európában nem, itt sokkal jobban állunk” – mondta.
A 13. havi nyugdíj marad, a nyugdíjasok miatt is
A 13. havi nyugdíjra is kitért – erről azt mondta, hogy az egy lelki, pszichológiai, politikai és csak azután gazdasági kérdés, mert a Bajnai–Gyurcsány-kormány vette el. „Persze a nyugdíjasoknak elsősorban szociális és gazdasági kérdés, de a nemzetgazdaság szempontjából sokkal többről van szó” – tette hozzá. „Brüsszel el akarja venni” – mondta erre Orbán, aki szerint a magyarországi ellenzék mögött álló közgazdászok is hasonlót sugallnak. „El a kezekkel a 13. havi nyugdíjaktól” – tette hozzá.
„Nem kell minősíteni egy másik ország kormányát, mert nem szül jó vért. A német medve nagyot lendít, óvatos vagyok. Kétségkívül igaz, hogy nem véletlenül tartanak előrehozott választást Németországban. (…) Valójában Brüsszel teszi tönkre Németországot” – jegyezte meg a miniszterelnök.
„Én sem tudom teljesen kiküszöbölni a brüsszeli hibák magyarországi hatását, de akik meg ilyen brüsszeliánusok, azok nem nagyon tudják megvédeni magukat.”
A green dealről azt mondta, hogy az „amúgy jó ötlet”, de szerinte ahhoz, hogy ilyen intézkedéseket be lehessen vezetni, egyeztetni kell az üzleti élet szereplőivel. „Én nagy jövőt nem jósolok annak, ami ma Nyugat-Európában történik. Ha a nagy államok nem szerzik vissza a függetlenségüket (…), akkor sok jövőt nem jósolhatunk a nyugat-európai államok gazdaságának” – fogalmazott Orbán. A miniszterelnök szerint vannak pozitív jelek is, mert a migrációban már fellázadtak.
Orbán azt mondta, a magyar termékek jelentős része Németországba vagy Nyugat-Európába megy, ezért is fontos, hogy ne kizárólag Nyugat-Európára építsen a magyar gazdaság, hanem nyisson kelet felé is.
Szóba került, hogy az Európai Unió Tanácsa hétfőn meghosszabbította az oroszok elleni gazdasági korlátozó intézkedéseket, amiket Magyarország is megszavazott. Szijjártó Péter erről utóbb azt mondta, hogy „Magyarország megkapta a kért garanciákat hazánk energiabiztonsága kapcsán”.
Békeszankció meg háborúszankció
„Sosem támogattuk a szankciókat, tudomásul vettük, hogy Brüsszelben 27-ből 26 állam szankciókat akar” – mondta a miniszterelnök, aki szerint most Ukrajna viselkedése megálljra kényszerítette Magyarországot. „Nekünk nem a szankciók filozófiájával van problémánk, hanem a magyar gazdaságra gyakorolt hatásával – jegyezte meg. – Többek között a Bizottság megígérte, hogy az ukránok újra át fogják engedni a területükön az orosz gázt.”
„Bennem is felmerül a kérdés, hogy vajon be fogják-e tartani, de a helyzet az, hogy a szankciókról félévente dönteni kell, és ha nem tartják be, akkor nemcsak felvetjük, hanem el is fogjuk törölni, a szankcióknak vége lesz” – tette hozzá.
Orbán Viktor azt is mondta, hogy Amerika más nézeteket képvisel a szankciókkal kapcsolatban, egészen pontosan „az amerikaiak és az európaiak két egymással szöges ellentétben lévő dolgot mondanak. Az európaiak azt mondják, hogy a szankciókat folytatni kell, sőt súlyosbítani kell annak érdekében, hogy az ukránok megnyerjék a háborút Oroszországban. (…) Az amerikaiak éppen ezért nem szankciót akarnak, hanem békét. Tehát az európaiak béke helyett akarnak szankciót. Az amerikaiak békét akarnak, és a béke elérésének egyik eszköze a szankció. Tehát ők azt mondják, hogy tárgyaljatok, ha nem tárgyaltok, akkor még súlyosabb szankciók is lehetnek, de ez két egészen különböző kávéház. Az európai logika teljesen más, mint az amerikai, az egyik háborús logika, a másik pedig békelogika” – tette hozzá a miniszterelnök.