Algyő nem kér a BYD munkásaiból, családi házakkal védené a településképét

„Nem az a cél, hogy Algyő újra halászfalu vagy dohánytermesztő település legyen” – mondta Molnár Áron, a Szegedtől 12 kilométerre fekvő, nagyjából 5 és fél ezer lelket számláló Algyő független polgármestere a Szegedernek arról, hogy bár a Szeged mellett épülő kínai BYD elektromosautó-gyár építése komoly változásokat hozhat nekik, a település mégis megőrizné falusias jellegét. A vezető szerint az ökotudatosság fontos, a településkép megóvásával nem az a céljük, hogy visszamenjenek a múltba.

Molnár még egy tavaly novemberi közmeghallgatáson beszélt arról, hogy az előzetes információk szerint a 2025 végén induló szegedi BYD elektromosautó-gyár teljes kapacitással tízezer fős munkavállalói létszámot igényel majd, és mivel Algyő két nagyváros, Szeged és Hódmezővásárhely között fekszik, elkerülhetetlen, hogy potenciális lakhelyként tekintsenek majd rá a munkások. A településkép megőrzése viszont elsődleges a polgármester számára, amit elmondása szerint a bérházak visszaszorításával lehet megoldani a legjobban.

„Pár évvel ezelőtt megnöveltük a kötelező telekméretet. Algyőn nem lehet csak 720 négyzetméteres vagy afeletti telket kialakítani” – mondta Molnár Áron a Szegedernek. A polgármester a kisebb-nagyobb közösségek falusias szinten tartását tartja célnak, elmondása szerint egy falusi embernek kell az élettér, amihez legalább 700 négyzetméterre van szükség. „Két lakást tartalmazó ingatlant csak 1000 négyzetméteres telken lehet kialakítani” – tette hozzá. Úgy látja, hogy a beáramló munkaerőnek társasházak helyett családi házakba kellene majd költöznie, mert így a község falusias jellege továbbra is megmaradhat: az a falusi jelleg, ami szerinte az emberi kapcsolatokban – például a baráti társaságokban – látszik meg a leginkább.

„Algyőn a harmadik legmagasabbak az ingatlanárak a vármegyében Szeged és Mórahalom után.

Nem kívánunk versenyezni azokkal a településekkel, ahol olcsó telkeket és olcsó ingatlanokat lehet vásárolni”

– jelentette ki Molnár, majd hozzátette, jelenleg nincs kényszer Algyőn a lakosságszám növelésére. Most 5640-en laknak a faluban, ahol a 2021-ben átadott, Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő tram-train is megáll. A csendes utcákban többnyire egy- és kétszintes családi házak váltják egymást, amiket parkosított bejárók kötnek össze az úttal.

Egy ingatlan ára átlagosan 422 ezer forint per négyzetméter. A polgármester nem zárja ki, hogy a jövőben felépülő BYD-gyár munkásai közül többen is Algyőn telepedjenek le, azt azonban nem tudja biztosan, hogy ennek az érdeklődésnek az önkormányzat az élére áll-e, vagy hagyják, hadd haladjanak a dolgok a saját medrükben. Ennek eldöntése a képviselőtestület feladata, akik szerinte egyetértettek abban, hogy egy időre elég volt a lakosságszám növekedéséből, ám ha szükséges, meg tudják oldani a kérdést. Algyőnek két olyan területe is van, ahol az önkormányzat építési telkeket tudna kialakítani, legalább 50 darabot.

A polgármester szerint sok feladat jár azzal, ha egy zárt településre tömegesen költöznek be új lakók. A beköltözések magukkal hozzák az infrastruktúra-fejlesztésének, illetve a közintézmények építésének szükségét is. Algyő a megfelelő intézményi struktúrával, például egy óvoda építésével további 2–300 főt tudna befogadni.

Bár korábban tárgyaltak, jelenleg nincsenek kapcsolatban befektetőkkel, akik ingatlanokat építenének a településen. A BYD munkásaira is gondolva tervben van azonban munkásszálló kialakítása, ahol ideiglenesen, vagy akár hosszabb időre is elszállásolhatják az embereket. Ehhez megvásárolta az önkormányzat az egykori tűzoltólaktanyát, ami szállást nyújthat az elkövetkezendőkben a gyár dolgozóinak, de maga a szálló a polgármester szerint a BYD nélkül is életképes ötlet más munkások számára. A pályázási folyamat elindításának érdekében korábban Salgó Lászlóhoz, Csongrád-Csanád vármegye főispánjához fordult az önkormányzat, ám még érdemi válasz nem érkezett az ügyben.

Az önkormányzat a településkép megóvása érdekében korábban más szabályozásokat is bevezetett. Az egyik szerint a klímaberendezések külső egységei nem lóghatnak be a közterületre, Molnár Áron úgy véli,

mindenkinek az az érdeke, hogy tiszta, rendezett településen éljen, amibe nem fér bele, hogy egy lakóházból ne látszódjon több, mint egy rozsdásodó klímaberendezés.

„Az összes helytelenül elhelyezkedő klímával rendelkező lakost megkeressük egyenként, és megkapják azt a lehetőséget, hogy a klímákat anyagi támogatás mellett átszereljék. A 2024 októbere után felszerelt klímák áthelyezésére azonban már nem kapnak támogatást.” A közlekedésbiztonság és az utcakép miatt a polgármester szerint meg kell oldani azt is, hogy ne a saras út szélén, a közterületen parkoljanak állandó jelleggel autóikkal a lakosok, hanem az ingatlanjaik területét használják erre a célra. Szerinte ezek az intézkedések nem az itt élők ellen vannak, hanem értük, hiszen minél szebb az utca, annál többet érnek az ingatlanok.

„Nem biztos, hogy olyan jó volna, ha betelepülne Algyőre mindenféle idegen ember. Nem örülnék neki” – mondta a Szegedernek az egyik lakos, aki ottjártunkkor ismerősével beszélgetett az önkormányzati hivatal közelében. „A klímaberendezésekről is volt már vita Algyőn. Nagy gondot okoz például a Bartók Béla utcában is, hogy a víz a szerkezetből rácsepeg az erkélyre. Sajnos ezt azonban társasházak esetében nem könnyű megoldani” – fejtette ki.

Az esetleges betelepülőkkel kapcsolatban megoszlik a helyiek véleménye, vannak, akik úgy látják, hogy nem baj, ha nő a lakosságszám, de a döntést az önkormányzatra bízzák „Én minden embert egyformának tartok” – szögezte le egy másik helyi, majd azt is hozzátette, hogy szerinte „az önkormányzat dolga eldönteni, hogy kinek biztosítanak lakhatást”.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.