„Ennél jobb érveket vártam. A Nézőpont kinek a pénzéből él?” – kérdezte a Transparency International jogi igazgatója Mráz Ágostontól

Összeeresztette az ATV az Egyenes Beszéd című műsorában Mráz Ágoston Sámuelt, a kormányközeli Nézőpont Intézet igazgatóját, és Ligeti Miklóst, a Transparency International jogi igazgatóját.

A cél az volt, hogy megvitassák a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexének (CPI) módszertanát, ami Mráz szerint hibás, elfogult és egyoldalú. A korábbi nyilatkozatában a Nézőpont igazgatója felszólította a szervezetet, hogy ne tegyék többé közzé a jelentésüket, mert szerinte arra hivatkozva nem folyósítják Magyarországnak az uniós pénzeket, és tették szankciós listára Rogán Antalt is.

Ligeti azzal kezdte a beszélgetést, hogy a CPI alapján Magyarország az utolsó helyen áll a korrupció elleni küzdelemben az Európai Uniós országok listáján. Bő évtized alatt 30 helyet esett az ország. A magyarázata szerint a CPI egy kompozit index, ami azt jelenti, hogy nem közvélemény-kutatáson alapul, hanem 13 nemzetközi intézmény vizsgálatait és tanulmányait összesíti, és egy 0-100-as skálára vetíti. Ligeti szerint Mrázék azért kezdték ki a 30 éve használt módszertant, ami ezt mutatja, mert el akarják terelni a figyelmet a valódi korrupcióról.

Mráz szerint nem igaz, hogy a Transparency mindig ugyanazt a 13 tanulmányt venné alapul – bár Ligeti nem is ezt állította. Emellett Mráz szerint ezeket a tanulmányokat olyan emberek írják, akik mind a magyar kormány bírálói, ezért egyoldalú a jelentés. Mráz szerint az is probléma, hogy a CPI alapjául vett tanulmányok hivatkoznak a Transparency jelentésére.

Ligeti anélkül, hogy jobban belement volna a nehezen érthető módszertani fogásokba, megjegyezte, hogy Mráz állításával ellentétben itt nem „cirkuláris” referenciákról van szó, csak kutatási triangulációról. „Csupa olyan megállapításra jutottatok, amit módszertani korlátként a Transparency International a saját honlapján is közzétesz” – mondta Ligeti, ami Mráz szerint nem igaz.

Szóba került, hogy milyen más módszertannal lehetne mérni a korrupció mértékét. Mráz egy olyan Eurobarométer felmérést javasolt, ami a lakossági közvéleményt veszi alapul, és eszerint Magyarország a hetedik helyen áll az EU tagállamai közt a korrupció elleni küzdelemben.

„Nem a ti jól kiválasztott szakembereitek, hanem a közvélemény-kutatás az, ami ezt eldönti”

– mondta Mráz. A Transparency jogi igazgatója ezen a ponton elkezdett statisztikákat sorolni az említett tanulmányból. Eszerint 100 magyarból 88 szerint súlyos Magyarországon a korrupciós helyzet, ami 12 százalékkal elmarad az uniós átlagtól. Ligeti folytatta az idézeteket, amíg Mráz közbe nem vágott:

„Ligeti: ”Az üzleti siker záloga a jó politikai kapcsolat„ – százból hetvenkét ember gondolja így Magyarországon.

Mráz: De ezek megint hamis, és félrevezető állítások.

Ligeti: Ezek hamisak? A magyar emberek állításai hamisak ezúttal?

Mráz: Nem, nem, nem. Ismerlek Miklós, és ismerem az érveidet is.”

Mráz szerint ezeket az állításokat kiragadták a kontextusból, és csak a többi európai országgal összehasonlítva van értelme idézni őket. A Nézőpont igazgatója szerint azt kell nézni, hogy a magyar kormány mindent megtesz-e a korrupció ellen. Szerinte a Transparencynek is el kellett korábban ismernie, hogy az egészségügyben és a közigazgatásban visszaszorította a kormány a korrupciót.

Ligeti szerint ezt el is ismerik, de éppen abban van a „csalafintaság” és „ott mutatja meg az állam a sunyi fonákságát”, hogy visszaszorították ugyan a rendőri korrupciót, az adóelkerülést és a hálapénzt is, de az állam hagyja, hogy a rendszerszintű korrupció, az uniós pénzek elsinkófálása, és a Mészáros Lőrinc féle oligarchák megteremtése, büntetlenül folytatódhasson.

Mráz erre azzal vádolta meg a Transparency Internationalt, hogy ők nyúlják le az uniós pénzeket azzal, hogy tíz év alatt 17 milliárd forintnyi támogatást kaptak az EU-tól.

„Hú, ennél azért jobb érvekre számítottam. A Nézőpont kinek a pénzéből él?”

– tette fel a kérdést Ligeti, amire Mráz először azzal vágott vissza, hogy ők egy piaci cég, több megrendelővel. Végül elismerte, hogy a magyar kormánynak is dolgoznak.

Ligeti felhozta még a lombkorona sétány-ügyet, amiben nem halad rendőrségi nyomozás, amire Mráz a brüsszeli politikusok korrupciójával vágott vissza. A Transparency igazgatója azt is felhozta, hogy amíg a Fidesz ellenzékben volt, előszeretettel idézte az ő CPI-indexüket. Mráz szerint csak azért volt így, mert akkor még nem ismerték a módszertant, de azóta elolvasták, és az különben is változott azóta – ezt viszont Ligeti cáfolta. Mráz végül „dedó kategóriának” nevezte, hogy Ligeti átadta neki a Nézőpont általa átjavított jelentését.