A kormányközeli Nézőpont Intézet szerint hiteltelen a kormány korrupciós ügyeit feltáró Transparency korrupciós indexe

A kormányközeli Nézőpont Intézet bírálta a Transparency International módszertanát, amelyet szakmailag vitathatónak, egyoldalúnak és elfogultnak tart, ezért arra szólította fel a szervezetet, hogy ne tegye közzé a korrupciós indexét, közölte Mráz Ágoston Sámuel, az intézet vezetője az MTI-vel. Az intézet szerint a Transparency jelentései gyakran szolgálnak hivatkozási alapként a médiában és politikai döntésekben, amelyek Magyarország lejáratását vagy szankcionálását célozzák.

A Nézőpont Intézet felszólította az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet, a médiát és a közvéleményt, hogy ne hivatkozzanak a Transparency korrupciós indexére, és arra kérte a Transparencyt, hogy módosítsa módszertanát, illetve ne publikálja a jelenlegi formában az indexet.

A Nézőpont Intézet közlésével kapcsolatban megkerestük a Transparency International Magyarországot is, a szervezet ügyvezető igazgatója Dr. Martin József Péter eléggé megmosolyogtatónak nevezte, amit a Nézőpont Intézet állít, hogy a korrupciós index miatt függesztik fel a Magyarországnak szánt pénzeket vagy hogy pusztán ez alapján kritizálja és szankcionálja az amerikai kormány a hazai korrupciót.

Ez összeesküvéselméletnek jó, de távol van a valóságtól. A demokratikus kormányok és szervezetek állásfoglalásai és döntései soha nem csak egy-egy forráson alapulnak, hanem komoly és többrétű elemzői, kutatói és diplomáciai tevékenység előzi meg azokat – teszi hozzá az ügyvezető.

Szerinte ugyanakkor ennél is lényegesebb, hogy a kormány és a kormánytól függő és azokhoz feltétlenül lojális intézetek és médiumok nagyon szeretnek az indexről beszélni, amiről viszont nem szeretnek beszélni, az maga a korrupció. Martin József Péter szerint tény, hogy Mészáros Lőrinc öt év alatt lett az ország leggazdagabb embere, vagy hogy egy évtized alatt 1300 milliárd forintot költött a kormány propagandára, amiből egy vállaltan kormányközeli szereplő húzza a legnagyobb hasznot, és akkor még nem beszéltünk a magántőkealapokban elsüllyesztett többszáz milliárdnyi közpénzről, vagy a 35 éves koncessziókról.

„Hosszú a sora azoknak a konkrét eseteknek, amelyekből azt lehet leszűrni, hogy Magyarországon a rendszerszintű korrupciónak egy, az EU-ban szélsőséges mintázata valósult meg” – mondta az ügyvezető.

Hozzátette, hogy a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexét (CPI) harminc éve állítja elő a TI berlini központja. A módszertan kidolgozását, esetleges módosítását (ilyen egyszer volt, 2012-ben) valamint magának az indexnek az évenkénti összeállítását a berlini Titkárság végzi. Az összes tagozat, ideértve a TI Magyarországot is, a felmérést készen kapja minden évben. A felmérés módszertana teljes mértékben átlátható és megtalálható a TI honlapján. Közlésük szerint a CPI a világon az egyik legtöbbször hivatkozott társadalomtudományi indikátor, amit az Európai Uniónak a kutatások módszertanával foglalkozó ügynöksége, a Joint Research Center is alkalmasnak talált a korrupció mérésére.

A CPI a korrupciós nagykép leírására, számszerűsítésére szolgál, leginkább hosszabb idősoron, és alkalmas arra, hogy a világ 180 országát hasonlítsa össze. A CPI alapján Magyarország két éve az EU legkorruptabb tagállama – emeli ki a Transparency International Magyarország ügyvezetője.

Martin József Péter szerint ugyanakkor tény, hogy számos egyéb korrupciómérési indikátor is Magyarország súlyos korrupciós fertőzöttségét jelzi. „A Világbank korrupciós kontroll indexe, valamint a Varieties of Democracies nevű agytröszt politikai korrupciót mérő mutatója egyaránt azt jelzi, hogy Magyarországon kirívó a korrupció. Ugyanezt jelzi az Eurobarometer felmérése is, amely arról számolt be 2024-ben, hogy a magyarok 88 százaléka szerint elterjedt a korrupció Magyarországon” – tette hozzá a szervezet ügyvezetője.

Martin József Péter azzal zárta, hogy jelenleg nincs egyetlen egy olyan, nemzetközileg releváns és hiteles mutató sem, amely ne mutatná azt, hogy Magyarországon a korrupció, annak is az állami, rendszerszintű fajtája, uniós összehasonlításban ne lenne kirívóan nagy.