A Corvinuson 48 százalékkal, az ELTE-n 14 százalékkal csökkentették az ösztöndíjas férőhelyek számát
2025. január 15. – 11:09
Átvert egyetemek, átvert diákok: a magyar felsőoktatás- és tudománypolitika legújabb kudarca címmel írt posztot az Akadémia Dolgozók Fóruma, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy 2025-től szinte valamennyi hazai egyetemen „hirtelen és jelentősen” csökkentik az állami finanszírozású felsőoktatási helyek számát. A szervezet szerint a döntés szinte biztosan oktatói elbocsátásokkal is jár majd több intézményben.
A Magyar Tudományos Akadémiától elszakított kutatóhálózatok tudósainak mozgalmaként működő Akadémia Dolgozók Fóruma összesítése szerint a legjelentősebb vesztes az ország legnagyobb és legjobb egyeteme, az ELTE, amely idén 19 százalékkal kevesebb államilag támogatott képzési helyet kap, mint 2024-ben. A Károli Gáspár Református Egyetemen 10 százalékkal, a Pázmányon 6 százalékkal csökken a helyek száma.
De az alapítványi egyetemek sem jártak sokkal jobban, náluk is csökken az állami finanszírozású helyek száma. Az egyetlen nyertes a „káderképző” Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely plusz 11 százalékos állami finanszírozású férőhellyel számolhat. A poszt emlékeztet, hogy a legtöbb alapítványi egyetem nem kapott vagyont, kizárólag állami forrásokból él, és még EU-s támogatásokhoz sem jut jelenleg az EU-s szankciók miatt. Kizárólag a Budapesti Corvinus Egyetem kapott nagyobb vagyont, amelynek állami finanszírozású helyei viszont 2025-ben 48 százalékkal csökkennek.
Mint írják, az egy év alatti időszakra tervezett egyetemi férőhelycsökkentés a demográfiai trendeknél lényegesen nagyobb, és súlyosbítja a helyzetet, hogy Magyarországon a 25–34 éves korosztályban a diplomások száma már most is a második legalacsonyabb az EU-ban. Így az állami férőhelyek csökkentése sok fiatalt lényegében kizár a felsőoktatásból, vagy eladósodásra kényszeríti őket, és csak a jómódú családok képesek vállalni a fizetős képzés anyagi terheit.
Az Akadémia Dolgozók Fóruma szerint a magyar kormány így a felsőoktatásból is egyre inkább kivonul, és ezzel az oktatói és kutatói, a vállalati és államigazgatási szakemberek utánpótlása, azaz az ország jövője kerül veszélybe.
Frissítés: A cikk megjelenése után a Budapesti Corvinus Egyetem pontosítást kért a cikkünk állításaival kapcsolatban. Mint írták, a modellváltás után, 2020 óta a Corvinus már nem állami finanszírozásban kínál térítésmentes helyeket az újonnan felvett diákjainak: a térítésmentes lehetőséget az állami ösztöndíj helyett az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány biztosította Corvinus Ösztöndíj útján biztosítanak. A Corvinus a 2025/26-os tanévre is várhatóan legalább a tavalyi létszámban tervez térítésmentes tanulási lehetőséget kínálni a diákjainak.
