János 91 éves, és több mint egy hónapja fagyoskodik a lakásában Budapest közepén, ahol elzárták a gázt

December 28-án ünnepelte 91. születésnapját Péli János, de párjával, Etával együtt már egy hónappal korábban tudták, hogy ezúttal nem láthatják vendégül a családot az Egyetem tér 5.-ben található lakásukban, ezért aznap kettesben ették a levest a gangra néző konyhában. Itt beszélgetünk velük, és a szomszéd Lászlóval, aki néhány hete ugyanazért költözött vissza az anyjához, ami miatt János születésnapja szomorkásra sikerült: november végén gázömlés volt az egyik földszinti üzlethelyiségben, ezt valaki bejelentette a MVM Főgáz Földgázhálózati Kft.-nek, vagyis a szolgáltatónak, majd a cég emberei elzárták a gázt az egész házban. Jánosék azóta elektromos hősugárzókkal küzdenek a hideg ellen, Lászlónál pedig nincs meleg víz.

Az idős férfi ötven éve költözött az Egyetem térre, de egyetlen olyan télre sem emlékszik, amikor alaposan felöltözve is fázott volna az otthonában. Az utóbbi hetekben csak fürdés közben nem reszket a hidegtől, hála a villanybojlernek. Utána viszont gyorsan fel kell vennie három pólót, egy pulóvert, két téli dzsekit, majd ezekre egy fürdőköpenyt.

A konyhában napközben 12 Celsius-fokot mutat a hőmérő, az előszobában érzetre még hűvösebb lehet.

A nappaliban csak egy állandóan zümmögő hősugárzóval sikerül tartani a 17 fokot, János párja pedig abba a szinte fűtetlen kisszobába vezet be minket, ahol három tréningnadrágban, gondosan egymásra halmozott plédek és paplanok alatt szokott aludni.

Nemcsak Péliék száz négyzetméteres, nagy belmagasságú lakásában zajlik szünet nélküli harc a tűrhető hőmérsékletért, de a Telexet néhány hete levélben megkereső Lászlónál, a gang távoli sarkában élő Pittman Zsófiánál és mindenki másnál is, aki gázzal fűt, illetve gázos vízmelegítőt használ. A probléma közös ugyan, a gáz mindenkinek nagyon hiányzik, de óriási a különbség az egyes felhasználási módok energiaigénye között.

Jánoséknál három hét alatt 600 kilowattóra elektromos energiát, a rendes havi fogyasztás több mint háromszorosát ették meg a hősugárzók, Zsófia fegyvertárába pedig nemcsak egy villanyradiátor tartozik, de néhány hete félmillió forintot fizetett a klímaszerelőnek egy hűtő-fűtő berendezésért. Bár nála viszonylag meleg van, karját szorosan a mellkasára fonja, miközben váltunk néhány mondatot, László viszont a Budán élő anyjától indul reggelente dolgozni, mert bár légkondicionálóval ő is tudna otthon fűteni, nincs kedve heteken keresztül lábosban melegíteni a vizet a mosakodáshoz.

A november vége óta húzódó dráma nagyon váratlanul érte az Egyetem térieket, pedig ilyesmi bármelyik eredeti gázvezetéket használó régi házban előfordulhat a szivárgás kockázatának csökkentéséhez igazított jogszabályok miatt. Amikor János és párja a már több mint egy hónapja húzódó gázhiány első reggelén felkeltek, azonnal érezték, hogy szokatlanul hűvös van a lakásban, majd észrevették, hogy nem világít az őrláng a központi fűtés kazánjában. Akinek van emailcíme, azt a társasház közös képviseletét ellátó BB Társasház és Ingatlankezelő Kft. értesítette az úgynevezett gázkizárás körülményeiről, mások pedig MVM-es értesítőt láthattak erről a főkapun.

Nem csupán holmi könnyen orvosolható szivárgást talált az MVM Főgáz a földszinti üzletben. Kiderült, hogy a több mint százéves házba érkező két gázvezeték egyike eltört a födémben. Az ilyen súlyos helyzetekre nem létezik gyors megoldás Reszkető Zsuzsanna, a házkezelő cég ügyvezetője szerint, aki harmincöt évnyi tapasztalat birtokában azt mondja, rendszeresen okoz fejtörést a régi városi társasházak lakóinak, hogy a gázszivárgást észlelő szolgáltató elzárja a szolgáltatást. Az MVM sajtóosztályától kapott válaszból kiderül, hogy az MVM Főgáz saját szolgáltatási területén évente ezres nagyságrendben végez gázszivárgás-bejelentéshez köthető vizsgálatokat, illetve a cég minden gázmérőcserénél szintén megvizsgálja a fogyasztói vezetékeket is. Az ilyen vizsgálatokból évente átlagosan 80-90 ezret végeznek.

A váratlan gázkizárás a fűtési szezonban szinte lehetetlen helyzetet teremt az érintettek életében, másfelől viszont nehéz vitatkozni a fokozott óvatosság mögött húzódó logikával.

A zárt térben összegyűlő gáz nemcsak fulladást okozhat, de robbanásveszélyes is. Abban az üzletben, ahol a szivárgást észlelték, látogatásunkkor is meleg volt, de az ott dolgozók nem akartak nyilatkozni. Viszont a szintén az épületben működő Véndiák étterem vezetőjétől megtudtuk, hogy ők nem azon a gázvezetéken kapják a szolgáltatást, mint a lakók, hanem egy másikon, amit nem zárt el a szolgáltató.

A gáz lezárása utáni napon az Éjjel-Nappal Üzemzavarelhárítás Kft. szakemberei érkeztek a házba, hogy felmérést végezzenek a vezetékrendszer rekonstrukciós munkáiról szóló árajánlathoz. December 6-án rendkívüli közgyűlést is tartottak, itt a lakóközösség a más vállalkozóktól bekért ajánlatok közül ezt a céget választotta ki, amely 18 millió forintért vállalta a munkát.

A teljes összegből 5 millió forintot a társasház félretett pénze fedez, a fennmaradó részt viszont a lakások méretétől, vagyis a tulajdoni hányadtól függően átlagosan pár százezer forintos befizetésekkel fogják megoldani. A gázórákat valamiért csak december 18-án szerelte le a szolgáltató egy december 10-i megrendelés után, a régi közös gázcsőhálózat kiszerelése és az új csövek beszerelése viszont még január elején sem kezdődött el.

De miért kell hónapokat várni arra, hogy megszülessenek a tervek és az engedélyek, és végül munkához lásson a kivitelező? Ennek kétféle oka is van. Sólyom Péter, a kivitelező cég vezetője szerint

december 18. után az ünnepek miatt nem volt ügyintézés az MVM Főgáz Tervfelülvizsgáló és Ellenőrző Osztályán, és az év végi szünet január 6-ig tartott.

Emellett az is hátráltatja az Egyetem téri gázkrízis megoldását, hogy a házban található több mint negyven lakás és egyéb ingatlan egy részébe többszöri próbálkozás ellenére sem tudott bejutni a tervező. A cég munkatársa akkor sem járt sikerrel, amikor a megismételt látogatást a gázórák leszerelésének időpontjához igazította, mert néhány tulajdonos ezen a napon is csak órákkal a megbeszélt időpont után érkezett a helyszínre, akkor viszont már nem volt ott a tervezőmérnök, csak az MVM gázóra leszerelését végző munkatársa. A tulajdonosok egy része külföldön él, vannak Airbnb-s lakások, irodák, tehát minden, ami manapság egy budapesti bérházban elképzelhető.

Hogy pontosan mikor lesz ismét gáz az Egyetem tér 5.-ben, arra egyik megszólaló sem tudott pontos választ adni, de most a január második fele tűnik a valószínűnek, a kivitelezés pedig mindössze pár napot vesz igénybe. További jó hír, hogy a gázrekonstrukcióhoz szükséges pénz nagy részét időközben befizették a tulajdonosok, illetve mint kiderült, az V. kerületi önkormányzattól rendkívüli pályázaton több mint 4 millió forintot kapott a társasház.

Kíváncsiak voltunk, hogy hány hasonló eset futott be az önkormányzathoz, de a sajtóosztálynak küldött kérdéseinkre cikkünk befejezéséig nem érkezett válasz. Ezzel kapcsolatban viszont a házkezelő cégtől megtudtuk, hogy az elmúlt év utolsó szakaszában az Egyetem térivel együtt összesen négy társasházban zárta le a gázt a szolgáltató, és ezeknek is adtak támogatást a felújításra, amelynek összege egyébként a kivitelezés költségének legfeljebb 40 százaléka lehet.

Sólyom Péter felhívta a figyelmünket, hogy az utóbbi években többször is változott a földgázellátásról szóló törvény és az erre a területre vonatkozó rendeletek, amelyek a társasházak közös gázhálózatával, illetve a magántulajdonú ingatlanokban lévő hálózattal és készülékekkel kapcsolatos előírásokat is tartalmazzák.

Az eredeti jogszabályban szerepelt, hogy a gázkészülékek és gázhálózat állapotát ötévente felül kell vizsgálni, a jelenleg hatályos jogszabály viszont nem írja elő a rendszeres felülvizsgálatot. Ebben a korábbiakhoz hasonlóan csupán az szerepel, hogy az osztatlan közös, illetve magántulajdonban lévő, tehát a mostani esetben a lakásokban található gázvezetékek állapotának megóvása, illetve karbantartása, szükség szerinti cseréje a tulajdonosok felelőssége. Ennek az az egyik következménye, hogy a közös képviselők már nem rendelhetik meg önállóan a gázrendszer biztonsági felülvizsgálatát a lakók beleegyezése nélkül, miközben a vezetékek állagmegóvásáért vagy cseréjéért továbbra is ők a felelősek.

A több mint ötven ház ügyeit kezelő közös képviselő cég vezetője szerint a hasonló helyi energiaválságok, tehát

a fűtési szezon közepére eső gázkizárás elkerülését segítheti, ha a lakóközösségek előre megtervezik a régi, közös tulajdonban lévő gázvezetékek felújítását.

Fontos az is, hogy erre kellő időben előteremtsék a szükséges pénzt, esetleg hitelt vegyenek fel, ami a társasházak esetében szintén lehetséges megoldás, bár csak a lakóközösség teljes egyetértésével. Az Éjjel-Nappal Üzemzavarelhárítás vezetője ezen felül azt is jó megoldásnak látja, ha a lakóközösség felhatalmazza a közös képviselőt, hogy ellenőriztesse a közös gázvezetékeket, esetleg összehangolják ezt a lakásokban lévő, tehát magántulajdonú vezetékek és készülékek műszeres ellenőrzésével.

Az ilyen típusú ellenőrzésekhez nem kell kikapcsolni a gázszolgáltatást, de a feltárt hibákat jegyzőkönyvezik és lefotózzák, hogy a lakóknak kellő időben legyen információjuk arról, hogy milyen hibákra, illetve kiadásokra kell számítaniuk, esetleg milyen karbantartásokra van szükség, hogy ne kerüljenek váratlan helyzetbe a leghidegebb téli hónapokban.

A gázkizárások megelőzéséről szólva dr. Karácsony Dorina ügyvéd azt mondta: érdemes olyan feladatkörökkel megbízni a társasházak közös képviselőit, amelyek közt szerepel a közös infrastruktúra rendszeres ellenőrzésének megszervezése, illetve ha kell, a karbantartásokhoz és felújításokhoz szükséges árajánlatok beszerzése is, mert ez a többletmozgástér szintén jelentősen gyorsíthatja a nehéz helyzetek rendezését. Szintén ebben segíthet az is, ha a lakóközösség felújítási alapot hoz létre a nagyobb kiadások finanszírozására, és az erre szánt összeggel növelik meg a közös költséget, mert ez kisebb kellemetlenséggel jár, mint amikor lakásonként akár több százezer forintot kell soron kívül befizetni egy már kialakult hiba elhárításához.