„A kiemelt bánásmódot nem ingyen kaptuk” – a kúriai bírók nagyobb fizetésemelést kapnak, mint a többiek

„Szokatlan körülmények között zártuk az előző évet, öröm és megdöbbenés váltogatták egymást. Végül az öröm győzedelmeskedett” – írja Varga Zs. András, a Kúria elnöke a kúriai bíróknak címzett újévi levelében.

A lapunk birtokába jutott levél szerint nagyobb mértékű béremelést fognak kapni a legfőbb bírósági szervnél dolgozó kúriai bírók az alsóbb szinteken ítélkező kollégáikhoz képest. A vezetői megbízás nélküli kúriai bírók az alapilletmény-emeléssel együtt legfeljebb 46 százalékot, míg a többi bíróság bírái 15 százalékot kapnak.

Varga Zs. András levelében azt írta, a kiemelt bánásmódot

„nem ingyen kaptuk, mint ahogy öt éve, 2019-ben sem így történt. Akkor az új jogorvoslati eszközrendszer bevezetéséhez társult a rendkívüli beosztási pótlék, most ennek komolyan vételéhez”.

Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, azt nem részletezi.

Egy bírói működést jól ismerő forrásunk szerint Varga Zs. András leveléből az látszik: a kúriai bírókat ki akarják emelni a többi bíró közül, „egy elit alakulatot akarnak létrehozni”. Ez abból is látszik, hogy a kúriai bírák fizetését eddig ugyanúgy szorzók alapján határozták meg, mostantól a Kúria elnökének fizetéséhez kötik. „A kúriai bírókat is arra próbálják kondicionálni, hogy ők a bíróságok felett állnak, és ez a felsőbbrendűség már anyagi kompenzáció formájában is megjelenik” – mondta forrásunk.

Varga Zs. András beszámolót tart a legfelsőbb bírói fórum 2022-es és 2023-as tevékenységéről az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. december 18-án – Fotó: Kovács Attila / MTI
Varga Zs. András beszámolót tart a legfelsőbb bírói fórum 2022-es és 2023-as tevékenységéről az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. december 18-án – Fotó: Kovács Attila / MTI

Az ügy előzménye, hogy tavaly november 20-án a bírói önigazgatás csúcsszerve, a bíróságok szakmai felügyeletét végző Országos Bírói Tanács elfogadta az Igazságügyi Minisztérium (IM) nagy ellenkezést kiváltó javaslatát, ami több mint 130 milliárd forintot biztosít a bírók és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, feltéve, ha a bírói vezetők cserébe belemennek bizonyos szervezeti átalakításokba. Több mint ezer bíró és igazságügyi alkalmazott tiltakozott a megállapodás ellen. Szerintük zsarolás történt, a kormánnyal kötött alku sérti az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Varga Zs. András szerint az Országgyűlés döntései olyasmit tartalmaznak, amit egészen a legutolsó hetekig csak reméltek, de nem mertek elhinni, hogy megvalósulhat, különösen nem, hogy ilyen hamar. „Hat hónap kemény munkája van ebben.” A Kúria elnöke szerint volt esély arra, hogy civil szervezetek és háttérintézmények felbujtásának és szervezkedésének eredményeként veszélybe kerül a bírói és az igazságügyi alkalmazottak béremelése. A lapunknak nyilatkozó forrás szerint a Kúria elnökének levele éppen azokat próbálja negatívan beállítani, akik felemelték a hangjukat.

Varga Zs. András szerint megdöbbentő volt az is, hogy a bíróságokról olyasmi került a virtuális, majd a valóságos utcára, ami nem oda való. Ezek ellenére úgy látja, végül győztek, „a Kúrián kitartott az összefogás és a bizalom”.

A levél szerint nem létezik fölösleges, indokolatlan vagy túlzó eszköz, ha az a jogegységet szolgálja. „Az elégséges jogegység fogalmilag kizárt, még ha az abszolút jogegység nyilvánvalóan nem is érhető el” – írja Varga Zs. András. Forrásunk szerint ez a hozzáállás nagyon veszélyes. Igaz, a jogegységesítés papíron jól hangzik, egy laikusnak azt jelentheti, hogy a bíróságokon mindenki ügyét ugyanúgy bírálják el. De ez azt is jelenti, hogy a bíróságok nem veszik figyelembe az emberi tényezőt, a különböző ügyek egyediségét.

Forrásunk több kúriai bíróval is beszélt, akik hasonlóan fel vannak háborodva a levél tartalmán, és azt érzik, korlátok közé szorítják a véleménynyilvánítási szabadságukat. De persze sokan vannak olyanok is, akiknek a lényeges fizetésemelés imponál.

Varga Zs. András újévi levele miatt az Országos Bírói Tanács (OBT) is szót emelt, és visszautasította annak néhány állítását. A testület honlapján megjelent közlemény szerint „az OBT korábban és a jelenben is elkötelezett a szabad véleménynyilvánítás mellett, még akkor is, ha ennek kapcsán a tevékenységével összefüggő kritika fogalmazódik meg.

Ezért határozottan visszautasítja a Kúria Elnökének levelében megfogalmazott azon álláspontot, mely a véleményformálás törvényes eszközeit igénybe vevő bírákat elítéli”.

Megengedhetetlennek tartják azt is, hogy a Kúria elnöke levelében az övétől eltérő álláspontot vallókkal szemben szankciót helyez kilátásba. „A Kúria Elnökének leveléből az is kitűnik, hogy a Kúria megállapodásokat kötött az igazságügyi kormányzattal a béremelés megvalósulása érdekében. Az OBT kéri, hogy e megállapodásokat a levélben említett transzparencia megvalósulása érdekében hozza nyilvánosságra” – áll az OBT közleményében.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!