A szülők szerint SNI-s fiuk nem kapta meg a fejlesztéseket, Bence rátámadt társaira, az ombudsman szerint az iskola hibázott

Egy ombudsmani határozat szerint az Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor egy autista tanulónak nem biztosították teljeskörűen a szakértői véleményben előírt fejlesztéseket – derül ki az alapvető jogok biztosának határozatából.

Az Újpesti Csokonai Gimnázium alapító okiratában benne van, hogy vállalja sajátos nevelési igényű (SNI) diákok oktatását. A szülők rossz néven vették, hogy az iskola nem tájékoztatta szakszerűen a többi szülőt és az osztálytársakat gyerekük állapotáról. Az autista fiút szekálták az iskolában, a szülők szerint emiatt is sokallhatott be év végére, amikor aztán rátámadt osztálytársaira. Végül a szülők kénytelenek voltak másik iskolát keresni gyereküknek.

Az iskola szerint viszont a szülők nem értesítették a szakértői bizottságot az iskolaváltásról, így az autista tanulóról nem készült friss szakvélemény. Meglátásuk szerint hiába integráló iskoláról van szó, a szülők felelőssége, hogy nagy létszámú osztályba íratták sajátos nevelési igényű gyereküket. A lapunknak nyilatkozó szakértő úgy látja: az SNI-s gyerekek nem indulnak ugyanolyan esélyekkel a közoktatásban, mint társaik.

Hiába integráló iskola, a szülők szerint Bence nem kapta meg a neki járó fejlesztéseket

Bencét három és fél éves korában diagnosztizálták autizmus spektrumzavarral. A diagnózis után a gyerek édesanyja, Hajni egyből kezdeményezte Bence szakértői vizsgálatát, hogy fia fejlesztéseket és különleges bánásmódot kaphasson a közoktatásban. A szakértői vélemény szerint Bence jó képességű, integrálható autista. Az óvodában és az általános iskolában is megkapta a neki előírt fejlesztéseket.

Bencét 2023-ban felvették az Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnáziumba. A szülők azért választották ezt az iskolát, mert az alapító okiratában benne volt, hogy integráló iskola, és a többi tanulóval együtt oktatható sajátos nevelési igényű gyerekeket is fogadják. Az alapító okiratban külön feltüntették az autizmus spektrumzavart is. Bence a pontszámai alapján bejutott az iskola angol-francia nyelvi tagozatos osztályába.

Még a 2023/24-es tanév kezdete előtt Bence anyja egyeztetést kezdeményezett az iskola vezetésével és Bence leendő osztályfőnökével. Hajni itt részletesen beszélt Bence állapotáról, és javaslatokat is tett, hogyan lehetne megkönnyíteni fia beilleszkedését. Hajni szerint az igazgatóhelyettes megnyugtatta őket, hogy az iskolában vannak más autisták is, és szinte mindig elérhető az utazó gyógypedagógus, mivel más gyerekeknek is szüksége van a fejlesztésre.

Augusztusban eljött a gólyatábor, amin Bence is részt vett. Itt már elkezdődtek a problémák:

Bence különcnek tűnő viselkedése miatt osztálytársai nem akartak a fiúval egy szobában lenni, csipsszel dobálták, eldugták a zokniját.

Aztán szeptemberben elindult a tanév, de Hajni szerint az osztályba járó gyerekeket, szülőket még ekkor sem tájékoztatták szakszerűen arról, hogy fia autista.

Bence szülei 2023 októberében érdeklődtek arról, fiúk mikor kapja meg a szükséges fejlesztéseket, de érdemi választ nem kaptak. Végül novemberben Bence órarendjében heti két óra fejlesztés jelent meg, miközben a szakértői papírja heti öt óra fejlesztést írt elő. A szülőknek a gyógypedagógus azt mondta, neki nincs autista specifikus végzettsége, és nem tud érdemi segítséget adni, de majd decemberben érkezik valaki, aki tud.

2024 februárjában volt egy újabb szülői értekezlet. Hajniék szerint a szülőket még ekkor sem tájékoztatták hivatalosan Bence állapotáról, ezt végül a fiú nevelőapja tette meg, és a kérésére az osztályfőnök engedélyezte, hogy Bence magán gyógypedagógusa egy érzékenyítő órát tartson a többi diáknak. A szülők azt is szerették volna, hogy a Bencét gyerekkora óta ismerő gyógypedagógus a tanároknak is tartson érzékenyítő órákat, de Hajni szerint az iskola vezetése ezt nem látta szükségesnek.

A szülők végül február közepén kaptak időpontot az új utazó gyógypedagógushoz, ott derült ki, hogy neki sincsen autizmus szakirányú végzettsége. Közben Bence egyre kevésbé tudott beilleszkedni az osztályba: később mondta el a szüleinek, hogy osztálytársai romlott szendvicset akartak megetetni vele, rácsaptak a fenekére, meghúzták a fülét, gyakran meglepetésszerűen ráordítottak, és egyszer úgy megcsavarták a mellbimbóját, hogy utána nem vette fel többet azt a pólót, amit akkor viselt. Hajni szerint ezek komoly abúzusnak számítanak egy szenzorosan érzékeny autista esetében.

Május közepén aztán egy olyan dolog történt, ami végleg ellehetetlenítette Bence beilleszkedését:

Bence autisztikus tünetei felerősödtek, egy konfliktus után rátámadt néhány osztálytársára, verekedni kezdett és hadonászott a keze ügyébe kerülő eszközökkel.

Az iskola szerint a tanulók lélekjelenlétének és egy pedagógus közbelépésének köszönhető, hogy nem sérült meg senki.

Hajni szerint a történtek után az iskola garázdaság miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, bejelentést tett a gyermekvédelemnél, majd gyámhatósági eljárás is kezdődött. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárás már lezárult. Mindkettő azt állapította meg, hogy Hajniék felelősségteljes szülők.

A szülők szerint ezeket mind meg lehetett volna előzni, ha az iskola megszervezi a tanév elején az osztály szakszerű érzékenyítését, biztosítja a fejlesztéseket és betartja a jogszabályi kötelezettségét. Az anya szerint Bence nyugodt és kedves gyerek, a nem megfelelő környezet miatt erősödött fel az autisztikus viselkedése. Bence a történtek után távoktatásban fejezte be a tanévet, idén szeptemberben új iskolába ment. A szülők szabálysértési feljelentést tettek, amiért Bence nem kapta meg a szakértői bizottság által előírt fejlesztéseket és könnyítéseket.

Az igazgató szerint kész tények elé állították őket

A gimnázium vezetése másképp látja a történteket. „Nem volt érvényes szakvéleménye a tanulónak, ami volt neki, az az általános iskolájára vonatkozott” – mondta lapunknak Tóthné Nyiszteruk Hilda, az Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium igazgatója.

Ennek azért van jelentősége, mert az iskola vezetése azzal érvelt, hogy a szülőknek az iskolaváltáskor egy újabb szakértői véleményt kellett volna kérniük. Az igazgató szerint Hajniék nem választottak körültekintően iskolát akkor, amikor Bencét az általános iskolai 7 fős osztály után egy 32 fős osztályba íratták, ami nyilvánvalóan nem tudta ugyanazt a figyelmet biztosítani neki. Az igazgató szerint mire a szülők tájékoztatták az iskolát Bence viselkedéséről, addigra a tanulót már felvették az intézménybe, így „kész tények elé állították őket”.

Az igazgató azt mondta, a májusban történt incidens után ők nem jelentették fel Bencét, csak a „jogszabályban előírt jelzési kötelezettségüknek tettek eleget”, vagyis jelzést adtak le a gyermekvédelemnek.

A fejlesztési óraszámról és a gyógypedagógusok végzettségéről Tóthné Nyiszteruk Hilda azt mondta: nem ők döntik el, hány óra fejlesztést kap egy tanuló, és a gyógypedagógusok nem az ő kollégái, őket az utazó gyógypedagógusi hálózaton keresztül a fenntartó biztosítja. Ezért a végzettségüket sem tudta megmondani. Azt is megtudtuk, hogy jelenleg a gimnáziumban kilenc SNI-s tanuló van, arról viszont az igazgató nem szeretett volna nyilatkozni, hogy más szülők panaszkodtak-e a nem megfelelő oktatásra.

Az ombudsmani határozatban a gimnázium azt írta:

határozott álláspontjuk, hogy az iskola a számára előírt kötelezettségeket messze meghaladóan teljesítette, kiváló fejlesztő csoport működik az iskolában.

A gimnázium szerint az érintett pedagógusokat, tanulókat, szülőket is megfelelően tájékoztatták Bence állapotáról, és azt is megjegyezték, hogy a májusi eset előtt a szülők egyszer sem jeleztek problémát.

Az iskolát fenntartó Észak- Budapesti Tankerületi Központ igazgatója, Tamás Ilona lapunknak azt írta: a tankerületi központok a fenntartásukban lévő összes intézményben biztosítják a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést minden tanuló számára. Továbbá mindent megtesznek annak érdekében, hogy teljes mértékben biztosítsák az előírt fejlesztéseket.

Az SNI-s gyerekek nem indulnak egyenlő esélyekkel a közoktatásban

Ennek ellenére az alapvető jogok biztosa határozatában a szülőknek adott igazat. Az ombudsman szerint az iskola és a tankerület megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és hátrányosan megkülönböztette Bencét, amikor nem biztosította teljeskörűen a szakértői véleményben előírt ellátást. Az SNI-irányelv rögzíti, hogy az autizmusspecifikus nevelés-oktatás alapja az egyéni szükségletek figyelembevétele.

Folyamatban vannak még további eljárások – reagálta az ombudsmani jelentésre Tóthné Nyiszteruk Hilda igazgató.

Hajni azt mondta, a történteket traumaként élték meg, de tudják, hogy az esetük nem egyedi.

„Szinte az összes állami rendszerben tanuló autista szülője bemehetne a rendőrségre feljelentést tenni jogszabálysértés miatt, ha nem kapja meg a gyerek a szakértői bizottság által előírt fejlesztéseket.”

„Bence esete nem egyedi, sajnos gyakran előfordul, hogy a sajátos nevelési igényű (SNI) autista gyerekek, tanulók nem kapják meg az állapotuknak megfelelő ellátást a számukra kijelölt köznevelési intézményben, ezért nem tudnak a közösségbe beilleszkedni, fejlődni, továbbá sok esetben iskolát is kell váltaniuk emiatt” – mondta lapunknak dr. Kálozi Mirjam, az Autisták Országos Szövetségének (AOSZ) megbízott jogásza.

Kálozi Mirjam szerint Bencéék esete több, az egész ellátórendszert érintő problémáról árulkodik.

• „Sokszor a szakértői bizottság által kijelölt intézmény nincs felkészülve az autista gyerek/tanuló ellátására. Ilyenkor gyakran arra hivatkoznak, hogy a szakértői véleményben szereplő előírások csak javaslatok, de ez nem így van, hiszen a helyes jogértelmezés szerint a szakértői véleményben szereplő előírásokat kötelező betartani” – mondta Kálozi Mirjam.
• Ebben nagy szerepe van a fenntartóknak. Állami fenntartású iskolák esetében a tankerületi központok feladata az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat megszervezése és működtetése. Vagyis, ha egy kijelölt iskolában nincs megfelelő szakember egy SNI gyerek ellátására, akkor e hálózat útján kell gondoskodni a szakember biztosításáról.
• A jogász szerint nagy probléma a szakemberhiány. „Még mindig kevés az autizmus spektrum zavarok pedagógiája szakirányon vagy továbbképzési szakon végzett gyógypedagógus, ezért sokszor az autista gyermekek mellé nem biztosítanak ilyen szakembert, annak ellenére, hogy ez a köznevelési törvényben rögzített joga az SNI gyerekeknek.”
• A szakember úgy látja, hiába szerepelnek a szükséges fejlesztési óraszámok a szakértői véleményekben, a gyakorlatban számos esetben csak részben
  vagy egyáltalán nem kapják meg ezeket az autista gyerekek.
• További probléma a gyógypedagógiai asszisztencia hiánya, vagy a gyógypedagógiai asszisztens pedagógiai asszisztenssel való helyettesítése.
• A szakértő szerint sok pedagógus azt sem veszi figyelembe, hogy a szakértői vélemények előírnak különböző mentességeket az SNI-s gyerekeknek. Ilyen például az, hogy ezek a gyerekek kapjanak plusz időt vagy esetleg a szóbeli számonkérést helyettesíthetik írásbeli vizsgával.
• Kálozi Mirjam tapasztalatai szerint gyakran hiányzik vagy sablonos az egyéni fejlesztési terv, sőt, azt a szülőkkel sokszor nem is ismertetik, a terv elkészítésébe sem vonják be őket, így gyakran maga a szülő sincs tisztában azzal, milyen fejlesztést kap a gyerek az iskolában.
• A jogász úgy látja, általánosságban is hiányzik a nagyobb tolerancia az ellátórendszerből. „Egy autista gyermek, tanuló úgy tud jól funkcionálni egy közösségben, ha az őt körülvevők megértik a helyzetét és nem bélyegzik meg őt, hanem türelmesebbek és segítőkészebbek vele szemben. Ehhez azonban tudniuk kell az adott személy fogyatékosságáról és arról, hogy ez miben nyilvánul meg.” Ezt érzékenyítéssel is elő lehet segíteni, de csak akkor, ha még nem alakultak ki nagyobb konfliktusok.

Ezek alapján a jogász úgy látja, az SNI-s tanulóknak nem adottak ugyanazok az esélyek az oktatásban, mint egy nem SNI-s tanulónak.

A sajátos nevelési igényűeknek a többiekhez képest engedményekre, differenciálásra, több odafigyelésre, segítségre van szüksége ahhoz, hogy másokkal azonos esélyekkel indulhasson. Az is gyakori jelenség, hogy az oktatási intézmények még a gyerek autizmus diagnózisát, vagy azt is megkérdőjelezik, hogy a szakértői véleményben leírt ellátásra volna szükségük.

A szakember szerint ahhoz, hogy egy iskola fogadjon SNI-s gyerekeket, szükség lenne autizmus spektrum zavarok pedagógiája szakirányon vagy továbbképzési szakon végzett gyógypedagógusra, a tanterv autizmusra adaptálására, a pedagógiai szakszolgálat szakértői véleményében rögzítettek betartására és a szülők bevonásával készített egyéni fejlesztési tervre. Kálozi Mirjam szerint sok helyen sajnos csak „rideg integráció” valósul meg, vagyis a gyereket bár befogadják az adott intézménybe, valójában nem sok mindent tesznek azért, hogy ott be is tudjon illeszkedni, illetve jól tudjon funkcionálni.

Közben egy autista gyerek viselkedését nagyban befolyásolja, hogy megkapja-e a neki megfelelő fejlesztéseket. „A fejlesztéseket azért kapja a tanuló, hogy az autizmusából adódó hátrányokat rövid és hosszú távon ki tudja küszöbölni, legyenek eszközei a nehézségei leküzdésére. Egy átlagos gyerek is akkor tud jó teljesítményt nyújtani és kihozni magából a legtöbbet, ha érzelmi és fizikai biztonságban van, ami egy SNI gyermek esetén még nagyobb hangsúlyt kap.”

Kálozi szerint az ideális helyzet az lenne, ha az SNI gyerekeket nem címkéznék fel, hanem minden oktatási intézmény fogadna mindenféle gyereket. Ezeknek a gyerekeknek felmérnék a szükségleteiket, és az intézmények ezekre az igényekre reagálnának, elfogadva az egyéni különbségeket.

Az autizmussal élő gyermekek közül nem mindenki agresszív, de vannak olyanok, akiknek az állami ellátórendszer már elengedte a kezét. Ezek a szülők sokszor kénytelenek otthon maradni a gyerekükkel, az ő nehézségeikről szól ez a korábbi riportunk.