A polgármester legyőzte a Fideszt, és most az az álma, hogy legyen egy étterem a városban

„Azt szeretném elérni, hogy olyan hangulat legyen a városban, mint húsz évvel ezelőtt volt. Ugye, szörnyen hangzik? Pedig abban az időben folyamatos nyüzsgés volt a városban, nem volt olyan nap, hogy ne történt volna valami. Most is lenne igény ilyen típusú szolgáltatásokra és kultúrára.” Így foglalta össze nekünk Balázsi Csilla, Tiszavasvári júniusban megválasztott polgármestere, hogy mi a legfontosabb célkitűzése a város első számú vezetőjeként.

Tiszavasváriban nincsenek olyan helyek, ahová szívesen „feljönne egy fiatal vagy értelmiségi”, mondta. Nincs étterem a városban, kávézóból is csak egy van, ami egyébként az előző polgármesteré. „Gondban lettem volna, ha meg kellett volna hívnom önöket egy kávéra, maximum a benzinkút vagy a pékség jöhetett volna szóba.” A polgármester szerint nagyon hiányoznak ezek a szolgáltatások és közösségi terek Tiszavasvári életéből. Az önkormányzat sokat tehet azért, hogy ez megváltozzon, ha „ad egy kis lökést a vállalkozásoknak”.

Nagy álma, hogy legyen egy hosszú távú fejlesztési terve Tiszavasvárinak, amiben megtervezik a város látképét is. „Szerintem ezeket kellett volna megoldani, de mindig az lett megcsinálva, amire éppen pénzt kapott az önkormányzat.

Van egy műfüves focipályánk, de a fenntartása nagyon sokba kerül. Van egy teniszpályánk, amit viszont nem használunk, mert rossz helyen van.”

Minden valahogy elmegy innen

Balázsi Csilla is szerepel a Tiszavasvári mindennapjait bemutató Az élet hozta így című dokumentumfilmben, ami a Telexen jelent meg nemrég. A film utolsó jeleneteiben is feltűnik, ahogyan támogatói körében ünnepli a választási győzelmet. Szentpéteri Áron rendező több mint egy évig forgatott stábjával a 12 ezer fős észak-kelet-magyarországi Tiszavasváriban, hogy jobban megértsék a vidéki Magyarország mindennapjait. A dokumentumfilmben rengeteg olyan konfliktus, társadalmi probléma és élethelyzet jelenik meg, ami más magyarországi kisvárosokban is ugyanúgy jelen van.

Tiszavasvári mégis különleges abból a szempontból, hogy a rendszerváltás után meginduló privatizáció nem a 90-es években éreztette hatását, mint sok más kisvárosban, ahol bezárt a gyár vagy megszűnt a bánya, hanem egy bő évtizeddel később. A 2000-es évek elején kezdődött a több mint 2000 embernek munkát adó Alkaloida Vegyészeti Gyár leépítése, amit a mai napig nem tudott kiheverni a város.

Így jutunk vissza oda ahhoz a kérdéshez, hogy miért nincs étterem és kávézó Tiszavasváriban. Az biztos, hogy az Alkaloida összeomlása is közrejátszott abban, hogy nem épültek ki a városban a polgármester által hiányolt szolgáltatások. A 2000-es évektől kezdődően elvándorolt egy jelentős értelmiségi réteg, nem volt értelme itt maradniuk a fiataloknak, magyarázta Balázsi Csilla. „A harmadik gyerekemnél vettük észre, hogy 27-en voltak az osztályban, amikor elkezdték az iskolát, de mire nyolcadikosok lettek, már csak 15-en voltak. És nem azért, mert az osztály fele megbukott, hanem mert a szülőkkel együtt a gyerekek is elmentek a városból.”

Mélyebb okai is lehetnek annak, hogy ez így alakult. Balázsi Csilla felidézte, hogy 1988-ban került a városba, amikor a helyi ÁFÉSZ főkönyvelője lett. Azt látta, hogy nem volt igazán verseny az ÁFÉSZ tulajdonában lévő boltok és vendéglátóipari egységek között, pedig akkor már minden a magántőke megjelenéséről szólt. A férje akkoriban szállodát vezetett a városban, de aztán jött a rendszerváltás, és már nem volt fenntartható.

Azóta is folyamatosan azt élik meg, hogy „valahogy minden elmegy innen”.

„Ha vannak igényeink, akkor elmegyünk egy másik városba. Mondok egy példát, amin keresztül meg lehet érteni. Régebben sok időt töltöttünk Nyíregyházán, mert ott tanultak a gyerekeim. Ha süteményt akartunk enni, akkor a gyerekek megkérdezték, hogy lemenjünk a cukrászdába, vagy megvegyék és hazahozzák, de a lényeg, hogy több lehetőség is volt. Ha most Tiszavasváriban felmerül ez a kérdés, akkor a férjem megkérdezni, milyen legyen a sütemény. Eszünkbe sem jut az az alternatíva, hogy be tudok menni egy cukrászdába és meg tudom venni a süteményt. Ugyanaz az ember vagyok, mégis egy másik településen természetes, hogy elmegyek a cukrászdába, itt meg nem.”

A dokumentumfilmet levetítették Tiszavasváriban, több mint kétszázan nézték meg, ami nagy szónak számít. Balázsi Csilla szerint meglepte a közönséget, hogy egy külső szemlélő hogyan látja a városukat. Voltak, akik kifogásolták, miért nem jelentek meg a filmben hangsúlyosabban a város értékei. Mások viszont azt hiányolták, miért nem mutatták be jobban a szegénységet. Balázsi Csilla is inkább azon a véleményen van, hogy a filmben látott állapotokhoz képest rosszabb a helyzet Tiszavasváriban, főleg a város két végében található szegregátumokban, ahol nagyrészt romák élnek, mondta.

Könyvelőből polgármester

Balázsi Csilla nem mindennapi módon lett Tiszavasvári polgármestere. Tiszavasvárit sokáig a Jobbik fellegváraként emlegették, mivel 2010 és 2018 között jobbikos volt a polgármester. A Fidesznek 2018-ban sikerült elhódítania a várost, miután Fülöp Erik országgyűlési képviselő lett, és emiatt lemondott a polgármesterségről. 2018-tól egészen mostanáig a fideszes Szőke Zoltán irányította a várost. A civil színekben, a Vasvári Pál Társaság (VPT) jelöltjeként induló Balázsi Csilla így is simán legyőzte őt: Balázsi 43,59 százalékot ért el, míg az akkor még hivatalban lévő polgármester csak 28,30 százalékot.

Nem sűrűn fordul elő, hogy a regnáló fideszes polgármestert egy civil jelölt győzze le. Talán még ennél is ritkább, hogy valaki úgy bukjon el egy választást, hogy öt évvel korábban 60 százalék feletti eredménnyel nyert. Márpedig Szőke Zoltánnal ez történt, ráadásul Balázsi Csilla a 2019-es önkormányzati választáson még függetlenként, de az ő támogatásával indult egyéniben. Jól mutatja, mekkorát bukott a volt polgármester, hogy közben pártja az országos átlagnál is jobban szerepelt Tiszavasváriban az EP-választáson, a Fidesz listája 48,56 százalékot kapott.

A számok azt mutatják, hogy a tiszavasváriaknak nem is a Fidesszel, hanem a polgármester személyével volt problémájuk.

Már az sem volt szokványos, ahogyan Balázsi Csillából egyáltalán polgármesterjelölt lett. Igazán sosem akart vezető politikai tisztséget vállalni. Sőt, néhány hónappal a kampány kezdete előtt még azt tervezte, hogy végleg kivonul a helyi közéletből. „12 évig voltam önkormányzati képviselő, de úgy éreztem, hogy már nem találom ebben a helyemet, Nem láttam értelmét a képviselői munkának.” Hogy végül nem így történt, abban nagy szerepe volt az előző polgármesternek, Szőke Zoltánnak.

Sokan úgy látták a városban, hogy a polgármester egyszemélyes vezetést akart megvalósítani, többször is szembement a képviselő-testület akaratával. Balázsi szerint ez nem volt mindig így, a Covid volt a fordulópont. „A járvány előtt normálisan tudtunk működni, beleszólhattunk dolgokba, véleményt alkottunk. Sok polgármestert megváltoztatott, amikor kilenc hónapig mindenben ők dönthettek, nem volt képviselőtestület, nem kell kikérniük a képviselők véleményét. Kész tények elé állítottak minket, legfeljebb a kényesebb ügyeknél próbáltunk egyeztetni, minden ment a maga útján.”

Balázsi Csillát a Tiszavasvári Vállalkozók Érdekképviseleti Egyesülete is támogatta, aminek sokáig elnöke is volt. Az egyesületről azt mondta: az a céljuk, hogy az önkormányzattal együttműködve tegyenek Tiszavasvári fejlődéséért. „Ha a vállalkozásoknak megéri Tiszavasváriban működniük, az a városnak is jó, mert munkahelyeket teremtünk, tőkét fektetünk be.” Az előző polgármester viszont nem kért a segítségükből, hiába ajánlották fel neki többször is a kapcsolatrendszerüket.

Ez a vállalkozói kör kezdett el alternatív polgármesterjelöltet keresni. Még a város térségi fideszes országgyűlési képviselőjéhez, Vinnai Győzőhöz is elmentek, hogy a lehetséges jelöltekről egyeztessenek.

Vagyis tulajdonképpen azt akarták elérni a fideszes országgyűlési képviselőnél, hogy a Fidesz ne a saját, regnáló polgármesterét indítsa a júniusi választáson.

Nem tudni, mennyire szokványos, hogy egy város polgárai az országgyűlési képviselőjükkel egyeztessenek a lehetséges polgármesterjelöltekről, Balázsi Csilla szerint ilyen még nem volt a történelemben. Az egyeztetésből végül nem lett semmi, mert a vállalkozók nem tudtak előállni egy alternatívával: a felkért jelöltek rövid gondolkodás után mind visszaléptek.

Balázsi azért vállalta el mégis a felkérést, mert elege lett a polgármester által teremtett légkörből. „Az győzött meg, amikor megjelentek azok a posztjai, amiben az egész várost megfenyegette. Akkor úgy éreztem, hogy nem lehet állandó rettegésben élni ebben a városban. A városban is érezhető volt ez a szürkeség, valahogy visszavonultak az emberek. Azt gondoltam, hogy ezt nem szabad hagyni tovább.” Szerinte azért is szavaztak rá sokan, mert belefáradtak az állandó feszültségbe, ami a várost uralta.

A vállalkozók olyan jelöltet kerestek, aki hiteles, feddhetetlen és ismert a városban. „Lehet, hogy most nagyképűnek tűnök, de én megfeleltem a kritériumoknak” – mondta. El sem indult volna a választáson, ha tudja, hogy nincs esélye, tette hozzá. A dokumentumfilmből kevésbé jön át, de Balázsi Csilla közismert szereplőnek számít Tiszavasváriban. Ez is magyarázza, miért tudta simán legyőzni a hat évig hivatalban lévő Szőke Zoltánt. A beágyazottságát elsősorban a 13 főt foglalkoztató könyvelőirodájának köszönheti, a munkáján keresztül rengeteg embert ismert meg. „A könyvelőirodám tulajdonképpen szociális intézményként működött. Aki bejött hozzánk, nem ment el úgy, hogy ne próbáltunk volna meg neki segíteni. Innen az én hitelességem. Független, szabadon gondolkodó, másokon segíteni igyekvő embernek ismernek a városban.”

Bár a Fidesz elbukta Tiszavasvárit, a polgármesternek korrekt a viszonya a város fideszes országgyűlési képviselőjével. Balázsi nem akar belefolyni a pártpolitikába, neki csak az a fontos, hogy a városnak jobb legyen. „Már nem vágyok politikai karrierre. Nem akarok politikai sikereket elérni, csak a városnak legyen jó.” Szerinte a nagypolitikának is az az érdeke, hogy rendben legyen a város, hiszen Tiszavasvári adja Vinnai Győző választókörzetének magját. Nem mindegy, hogy milyen a megítélése a városban. „Nem engedheti meg, hogy elengedje a kezünket. Én ezt megpróbálom kihasználni.”

Egyébként is van egy erős fideszes támogatottsága, hiszen a választási eredményből kimatekozható, hogy sok fideszes szavazott rá. Ettől még nem várják el tőle, hogy a Fidesz logikája szerint vezesse a várost. Úgy látja, hogy a Fidesz azért maradhatott erős Tiszavasváriban, mert nincs alternatíva, a régi ellenzéki pártok teljesen leamortizálódtak. A Magyar Péter-jelenség viszont nem játszott szerepet a győzelmében: nem a Fideszre mondtak nemet a tiszavasváriak, csak a fideszes polgármesterre.

Balázsi Csilla nem politikai tisztségként tekint a polgármesteri pozícióra, hanem szolgálatként. Sok polgármester panaszkodik arra, hogy a kormány az elmúlt években alaposan megnyirbálta az önkormányzatok jogköreit, és a rengeteg pénzt vont el tőlük. Balázsi Csilla szerint egy polgármester még most is gyakorlatilag mindenhatónak számít a településén. Nem az a lényeg, hogy van-e saját iskolája vagy kórháza az önkormányzatnak. Sokkal fontosabb a polgármester társadalmi beágyazottsága, főleg egy Tiszavasvárihoz hasonló méretű településen.

„A polgármester sok mindent el tud érni, és sok mindent meg tud akadályozni. Az a nagy kérdés, hogy ezzel a mindenhatósággal ki hogyan él. Jóra használja vagy a saját egójának erősítésére.”

Már nem vonulgatnak a szélsőségesek, de az etnikai feszültségek nem tűntek el nyom nélkül

Mindenhatóság ide vagy oda, Balázs Csillának nem lesz könnyű dolga a következő öt évben, rengeteg gazdasági-társadalmi problémával kell szembenéznie polgármesterként. Azt mondta, hogy a Fidesz 2018-as hatalomra kerülése után megnyíltak a pénzcsapok, ömlöttek a fejlesztési források Tiszavasváriba. Azonban a fejlesztések ellenére nem javult a lakosság komfortérzete. Hiába újították fel a bölcsődét, a művelődési házat és az egészségügyi központot, ettől nem lett jobb a tiszavasváriak élete.

Ezért mondja azt, hogy szükség lenne azokra a szolgáltatásokra, amik más kisvárosokban természetesnek számítanak. „Több milliárdot kaptunk a város két végében élő roma közösség felzárkóztatására, de szerintem ott sem értünk el igazán nagy eredményeket. Megvalósultak beruházások, de ami a cél lett volna, hogy az emberek azt érezzék, jobb lett nekik, abból nem lett semmi. Az viszont tagadhatatlan, hogy az utakat megcsinálták, most már be tud menni a rendőrség és a mentő a szegregátumokba.”

A dokumentumfilmben többször esik szó a roma-magyar ellentétről. Nem csak a nyolc évnyi jobbikos vezetés miatt fonódott össze a Jobbik és Tiszavasvári neve: az önkormányzat 2016-ban behívta az ismert szélsőjobboldali figuráknak számító Zagyva György Gyula egykori jobbikos képviselő és Orosz Mihály volt érpataki polgármester által vezetett Becsület Légiója nevű szervezetet, hogy integráció címszóval a romák lakta városrészekben járőrözzenek. A valóságban azonban megfélemlítő bejárások, ellenőrzések zajlottak a szegregátumokban. Volt, hogy éjszaka is zaklatták az ott élőket. Emiatt eljárás indult a tiszavasvári önkormányzat ellen: az Egyenlő Bánásmód Hatóság után 2019-ben a Kúria is kimondta, hogy a jobbikos vezetésű önkormányzat megsértette a helyi romák emberi méltóságát.

Bár a vonulgatásoknak vége lett, az etnikai ellentétek nem tűntek el nyom nélkül. A polgármester szerint a mindennapokban nem érezhető ez a feszültség, a lakosságnak amúgy is nagyon kevés kapcsolata van a szegregátumokban élő romákkal. Az is igaz, hogy „a nyolc évnyi jobbikos vezetés alatt bevésett mondatok és gondolatok ott vannak a város életében” – tette hozzá.

Ez a politika sokáig sikeres is volt Tiszavasváriban, hiszen a Jobbik háromszor is nyerni tudott 2010 és 2018 között. „Ez volt nyolc éven keresztül. Feszültséget kell gerjeszteni, hogy harag és düh legyen, mert akkor ránk fognak szavazni.” Balázsi Csilla szerint valójában nem az a kérdés, hogy kinek milyen a származása, mivel a nem roma családok között is sokan halmozottan hátrányos helyzetűek. „A szegénység, különösen mélyszegénység nem tesz különbséget roma és magyar származású között. Ugyanazokat a problémákat látjuk: családon belüli erőszak, gyerekkiemelések, a gyerekek agresszívak, nem járnak iskolába.”

Balázsi Csilla nem tartja magát előítéletesnek, maga is romák között nőtt fel, gyerekeinek roma barátai voltak. Önkormányzati képviselőként több roma érdekképviseleti szervezettel dolgozott együtt különböző programokban. A jobbikos években még megtehette, hogy nem foglalkozik azokkal a valóban létező társadalmi problémákkal, amiket a politika arra használt, hogy feszültséget generáljon a városban. Polgármesterként viszont már nem teheti meg ezt, viszont ő sem a rendpárti eszközökben látja a megoldást.

Nem kívülről akarják megmondani a Tiszavasváriban élő roma közösségnek, mit csináljanak azért, hogy jobb legyen nekik.

Belülről kell elindítaniuk a változást, amit a roma közösség meghatározó szereplőinek bevonásával akarják elérni. Itt elsősorban nőkre kell gondolni: elkezdték felmérni, hogyan tudnák képzésekkel és munkalehetőségekkel bevonni őket az intézményrendszerbe. Abban bíznak, hogy ezek a roma nők lesznek azok, akik majd példát mutatnak a többieknek. „Ez egy nagyon hosszú folyamat, de ez az egyetlen út. Mert én hiába mondom, hogy mi lenne a jó, nem fogadják el tőlem.”

A polgármester elismeri, hogy nem csupán emberség vezérli. A város érdeke is azt diktálja, hogy jobb legyen a romáknak. Úgy fogalmazott: a városban élő körülbelül 1500 tartósan munkaképes roma jelenti Tiszavasvári munkaerőtartalékát. A mezőgazdaságban például januártól egészen késő őszig folyamatosan lenne számukra munkalehetőség. Mondott egy másik példát is. A közelben lévő Tiszadadán egy indiai cég épít gyárat, a hírek szerint 3000-3500 új munkahely jön majd létre. Kifejezett céljuk, hogy majd minél több tiszavasvári roma tudjon elhelyezkedni ott. Ennek érdekében jövő tavasszal elkezdik felmérni, hányan lennének alkalmasak a munkavégzésre. „Ez is egy kitörési pont, az a célunk, hogy ne külföldről hozzanak ide munkaerőt.”

Balázsi Csilla szerint ez az egyetlen módja a romákkal szembeni előítéletek és stigmák lebontásának. Hogy mennyire erősek tudnak lenni ezek az előítéletek, arra elmesélt egy személyes történetet. „Egy alkalommal egy budapesti rendezvényen egy roma pincért szolgálta ki a tiszavasváriakból álló asztaltársaságukat. Kicsit flegmán viselkedtünk vele. Később kiderült, hogy a hely főpincére, mindenki más a beosztottja volt. Rájöttünk, hogy hoztuk magunkkal a tiszavasvári mentalitást. Mondani sem kell, rajtunk kívül senki nem vette észre, hogy a pincér roma származású, de mi igen. Elszégyelltem magam emiatt.”

Így teszi tönkre az egész várost a szegénység

A dokumentumfilm egyik fontos jelenete, amikor a bűdi városrészben élő családok tüntetést szerveznek a városháza elé, amiért az önkormányzat nem szervez buszjáratot a gyerekeiknek, akiknek így nap mint nap kilométereket kell gyalogolniuk az iskoláig. Évekig a Nyíregyházi Tankerületi Központ biztosított buszjáratot az iskola és a bűdi városrész között. A busz azonban 2022-ben lerobbant, másikat pedig nem vett a tankerület, így azóta gyalogolnak a bűdi gyerekek. Sokáig nem történt előrelépés az iskolabusz ügyében, csak egymásra mutogattak a szereplők. A tankerület azon az állásponton volt, hogy nekik nincs dolguk ezzel, mivel a városon belüli közösségi közlekedés megoldása önkormányzati feladat.

Balázsi Csilla is sokat foglalkozott a buszkérdéssel a kampányában. Megválasztása után azonnal nekiállt dolgozni a megoldáson. Az önkormányzat több lehetőséget is megvizsgált, felmerült az is, hogy a város indítson egy buszjáratot. Ezt végül elvetették, mert éves szinten 50 millióba kerülne a városnak. Magáncégeket is megkerestek, de tőlük azt a választ kapták, hogy nem érné meg nekik az üzemeltetés. A Volán tűnik az utolsó reményüknek. A busztársaság nyitottnak is tűnik egy olyan megoldásra, hogy az egyik menetrend szerint közlekedő járatuk kitérőt tegyen a bűdi városrészig, hogy összeszedje az iskolás gyerekeket. Korábban volt már példa hasonlóra: néhány éve pont Balázsi Csilla érte el, hogy az időseknek legyen egy külön buszjárat a városközpont és a lakótelep között.

Az iskolabusz megszűnése azután vált igazán problémává, hogy a hatóságok 2017-ben szegregáció miatt bezáratták a bűdi városrészben működő iskolát. A bűdi gyerekek azóta járnak a város távolabbi részén lévő iskolába. Szőke Zoltán még a kampány kezdete előtt bejelentette, hogy újranyitják a bűdi iskolát. Ebből nem lett semmi, Balázsi Csilla jelenleg nem lát politikai akaratot az iskola újraindítására.

A tiszavasvári iskolák sorsán keresztül lehet megérteni, hogy a mélyszegénység, és az abból fakadó szociális problémák hogyan hatnak az egész város életére. A bűdi iskola kezdetben vegyes osztályokkal működött. A 2000-es évek végére vált szegregálttá, miután egyre több, nem roma család vitte át másik iskolába a gyerekét. Az iskola bezárása után a többségében roma és hátrányos helyzetű bűdi gyerekek is a város másik iskolájába kezdtek el járni. Azonban egy idő után itt is hasonló folyamatok indultak be, mint a bezáratott iskola esetében. A jobb helyzetben lévő családok innen is elkezdték elvinni a gyerekeiket, majd szépen lassan el is költöztek Tiszavasváriból. „Ez a legnagyobb gondunk, hogy kiüresedik a város” – mondta Balázsi Csilla. Abban bíznak, hogy a Tiszavasváriban működő tanodának és a Biztos Kezdet Gyerekháznak köszönhetően kompenzálni tudják azokat a szociokulturális hátrányokat, amiket a legszegényebb gyerekek hoznak magukkal.