Az emberölést megúszta, mégis évekre börtönbe kerülhet Till Tamás gyilkosa
2024. december 11. – 11:30
Huszonnégy évvel Till Tamás meggyilkolása után kiderítette a rendőrség, hogy ki ölte meg a bajai kisfiút. 2000. május 28-án gyermeknap volt. Az akkor 11 éves fiú vasárnap délelőtt ment el bajai otthonából biciklijével lovagolni a hozzájuk közeli vadasparkba. Ekkor látták utoljára családtagjai. Nem ért haza délután egyre. Nyoma veszett.
Till Tamást évekig eltűntként kereste a rendőrség, noha sejteni lehetett, hogy a kisfiú bűncselekmény áldozata lett. Az ügyében indult eljárásban az (első) fordulatra több mint két évtizedet kellett várni. Idén augusztus 1-jén jelentette be a rendőrség, hogy megtalálták Till földi maradványait, onnantól kezdve pedig már nem eltűnés, hanem emberölés miatt indult nyomozás.
Augusztusban még nem lehetett tudni, pontosan hogyan jutott a rendőrség ahhoz az információhoz, ami alapján egyáltalán megtudták, hol keressék az eltűnt fiú földi maradványait. Ma már ezt is tudjuk:
júniusban az ügyészség kereste meg a rendőrséget, hogy információik vannak egy állítólagos bűncselekménnyel kapcsolatban.
Az információ arról szólt, hogy a bajai gyermekotthon egykori hallgatói közül valaki a kétezres évek elején segített egy holttest eltüntetésében, elásásában. Az információ forrása egy 44 éves budapesti vállalkozó volt, aki elmesélte, hogy a kétezres évek közepén előszeretettel alkalmazott egykori bajai diákokat. Ez a vállalkozó azt mondta a rendőröknek, hogy egy Róbert nevű fiútól hallott először erről a történetről.
A 44 éves vállalkozó elmondását megerősítette egy most 40 éves, F. János nevű férfi is. Őt is tanúként hallgatták ki a rendőrök. A Róbert nevű fiút már nem tudták kihallgatni a rendőrök, mert 2011-ben öngyilkos lett.
A 40 éves, János nevű, szintén budapesti vállalkozó által elmondottak alapján jutott el aztán a rendőrség ahhoz a bajai tanyához, ahol megtalálták Till Tamás földi maradványait. Ez a terület már Baja külső, ipari részén van. A rendőrök feltörték a tanyán álló melléképület aljzatbetonját, innen kerültek elő egy fóliába csavarva a kisfiú földi maradványai.
Az augusztusi sajtótájékoztatón ezután a rendőrség egy olyan verziót ismertetett, amiről ma már tudni lehet, hogy kizárólag a 40 éves Jánostól származott, az ő tanúvallomásán alapult.
Egy kitalált történet
Ez a történet úgy szólt, hogy a gyerekkorában a bajai gyermekotthonban élő János egy szintén a gyermekotthonban élő barátjával, Róberttel gyakran vállalt munkát egy helyi vállalkozónál, az akkoriban 60 éves Józsefnél. Józsi bácsi ismert esztergályos volt a városban. Róbert és János között négy év korkülönbség volt.
Józsi bácsi családos, kétgyerekes ember volt, aki vett egy egyhektáros tanyát az Ipartelep út környékén. Ezen egy 800 négyzetméteres csarnok és egy kétszintes családi ház is állt, ahová Józsi bácsi át akarta költöztetni a vállalkozását. János elmondása szerint őt és Róbertet Józsi bácsi napi 500 forintért foglalkoztatta, ami akkoriban egy doboz cigaretta ára volt. Cserébe füvet kaszáltak, szemetet ástak el, és részt vettek építőmunkában is – legalábbis ezt állította a rendőröknek János.
A ma már 40 éves férfi arról is beszélt a rendőröknek, hogy ebben az időszakban egy nyolc négyzetméteres melléképület építése volt folyamatban, amellyel össze akarták kötni a házat és a csarnokot. A sávalap és a falak már megvoltak, a tetőt és ennek bádogborítását pedig János tette fel, illetve ő is festette ki a rendőrségnek tett vallomása szerint. A kis épületnek nem volt még aljzatbetonja, mert össze akarták vasbetonnal kötni a meglévő járdával, de előtte tömöríteni kellett volna az altalajt, hogy elbírja az aljzatbetont.
János elmondása szerint egy alkalommal Józsi bácsi a strandon kereste fel a két fiatalt, akiknek azt mondta: dupla pénzért azonnal kellene menni dolgozni. János azt állította a vallomásában, hogy ő az ajánlatra nemet mondott, Róbert viszont elment a vállalkozóval, és közösen keverték a betont a kis helyiségbe, noha a családfő általában nem vett részt az építési munkákban. Amikor Róbert tolta a talicskát a betonnal, annak kereke egyszer megbicsaklott egy bűzt árasztó fóliában, amelyből egy gyerekholttest került elő. János állítása szerint először értetlenkedett a vállalkozó, majd pénzt ígért, aztán megfenyegette Róbertet, hogy hallgasson, mert különben neki és a szintén a gyerekotthonban élő testvérének is bántódása esik. János azt állította, hogy végül Róbert neki elmondta a történteket.
János vallomása után Józsi bácsi hozzátartozóit is kikérdezte a rendőrség. Józsi bácsit már nem tudták kihallgatni, mert 2021-ben öngyilkos lett. Abban a melléképületben végzett magával, ahonnan később előkerült Till Tamás holtteste. Józsi bácsi özvegye és gyereke nem tudott érdemi vallomást tenni a cselekményről.
Ma már tudni lehet azt is, miért nem. Azért, mert
az egész történetet János találta ki, az emberölésbe pedig 2024-ben két olyan embert kevert bele, akik akkor már nem éltek. Ekkor már Józsi bácsi és Róbert is halott volt.
A nyomozóknak feltűntek az ellentmondások
A rendőrök augusztusban már emberölés miatt indítottak eljárást, és a hónapokig tartó nyomozásban egyre inkább világossá vált számukra, hogy János hazudik nekik. A gyermekotthon egykori lakóit és dolgozóit meghallgatva ugyanis kiderült, hogy Róbert és János nem voltak barátok. És Róbert – ellentétben Jánossal – nem is dolgozott Józsi bácsinál.
A nyomozóknak feltűnt az is, hogy míg Róbertet rendkívül szorgalmas, nagy munkabírású, világos életcélt maga elé tűző, keresményeivel gondosan gazdálkodó, józan és érett fiatalemberként jellemezték a gyermekotthon egykori dolgozói, addig János esetében a profil ezzel éppen ellentétes elemeket tartalmazott. Őt ugyanis gyerekes gondolkodású, nagyotmondó, hencegő, a szabadidejét nagyrészt videójátékokkal és tévénézéssel töltő fiatalként írták le a 2000-ből származó pedagógiai értékelésben. Azt tartották róla, hogy nincsenek barátai.
A nyomozás közben derült ki az is, hogy a kihallgatott tanúk közül többeket eredetileg János vette rá arra, hogy hivatkozzanak K. Róbertre, és arra, hogy nekik azt is elárulta, hol van a holttest. Ezek a tanúk később bevallották a rendőröknek, hogy előzőleg valótlant állítottak, olyannyira, hogy sokuk nem is ismerte K. Róbertet.
Végül november 28-án, egy tervszerűen felépített kihallgatáson ismerte el a nyomozóknak János, hogy ő ölte meg Till Tamást.
A tanyán dolgozó János az út mellett cigizett, amikor arra ment a vadaspark felé bicikliző Till Tamás. A rendőrség tájékoztatása szerint János segítséget kért a kisfiútól, akit a műhelynél lévő fatárolóba vezetett. János itt puszta kézzel bántalmazta, majd egy ácskapoccsal különösebb ok nélkül megölte a gyereket. A holttestét egy talicskán áttolta a melléképületbe, építési fóliába csavarta, majd ott elásta, mert tudta, hogy a tanya tulajdonosa úgyis le akarta betonozni a területet. Ez aztán meg is történt. Senkinek nem tűnt fel, hogy az épület alapjában János egy gyermek holttestét rejtette el.
János brutális kegyetlenséggel végzett a kisfiúval, így amit tett, az különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés. Egy ilyen súlyú bűncselekmény nem évül el.
Csakhogy Jánost sosem tudták az emberölési ügyben gyanúsítottként kihallgatni, kizárólag tanúként hallgatták meg. Mégpedig azért, mert Till Tamás meggyilkolásának idején János még fiatalkorú volt, 16 éves. Ha felnőtt lett volna, meggyanúsíthatták volna az emberöléssel, így viszont nem: mivel 16 évesen ölt, az emberölés büntethetősége az ő esetében 15 évvel később, 2015. május végén elévült.
Ma már nem lehet felelősségre vonni a gyilkosságért, nem kerülhet emiatt börtönbe, akkor sem, ha elismerte: ő tette.
A hamis tanúzás büntetendő
Csakhogy a Telex által megkérdezett büntetőügyvéd szerint ha a 16 éves korában elkövetett gyilkosságot meg is úszta a ma már családos életet élő, 40 éves vállalkozó, lenne esély rá, hogy börtönbe kerüljön.
Ha ugyanis helytálló, amit a rendőrség a keddi sajtótájékoztatón közölt, akkor a tanúként kihallgatott
Till Tamás gyilkosa többször hazudott a tanúvallomásában, sőt másokat is manipulált és befolyásolt, hogy hamisan tanúskodjanak.
Márpedig az a tanú, aki hatóságnál az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, az bűncselekményt követ el. Ezt nevezi a büntető törvénykönyv hamis tanúzásnak. Ráadásul János a hamis tanúzás minősített esetét követte el. Aki ugyanis a hamis tanúzást büntetőügyben követi el, az egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Amennyiben viszont olyan bűncselekmény kapcsán követik el, melyre életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, akkor ennek a büntetési tétele 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés.
Nem mellékes azonban, hogy nem büntethető hamis tanúzásért az, aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. A Telex által megkérdezett ügyvéd szerint János vallomásának tükrében ítélhető meg, hogy ez fennáll-e. A hamis tanúzás büntetése ráadásul korlátlanul enyhíthető. Különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető azzal szemben, aki az alapügy jogerős vagy végleges befejezése előtt az eljáró hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti. Ez a körülmény János esetében biztosan fennáll.
Másokat is rábírt a hamis tanúzásra
Igen ám, de János nemcsak hamisan tanúvallomást tett, de mást is rávett, hogy hamisan tanúskodjon. Ha az illető nem tanúskodott vagy nem tanúskodott hamisan, a gyilkos akkor is hamis tanúzásra felhívást követett el. Aki ugyanis mást hamis tanúzásra törekszik rábírni, büntetőügyben való elkövetés esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Ha a gyilkos mást is rávett, hogy hamisan tanúskodjon, és az adott személy ezt meg is tette, akkor a gyilkos hamis tanúzás felbujtója. János esetében az eddig nyilvánosságra hozott információk alapján ez történt, hiszen a tanúk közül többen beismerték, hogy a férfi ráhatása miatt vallottak hamisan.
Ilyen esetben János minden egyes általa felbujtott hamis tanú vonatkozásában egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő hamis tanúzás minősített esetéért felelhet. Így akár halmazati büntetésül 12 év szabadságvesztést is kaphat.
Megkérdeztük a rendőrséget, hogy indítanak-e eljárást János ellen hamis tanúzás vagy hamis tanúzás felbujtása miatt. Válaszul egy közleményt adtak ki, amiben azt írták, hogy a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság a jogszabályi lehetőségeknek megfelelően, az alapügy – azaz az emberölés nyomozás – befejezését követően rendeli el az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt a nyomozást.
Az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekmények közé tartozik a hamis tanúzás és a hamis tanúzásra felhívás is.
Kegyeletsértés miatt is indulhatna eljárás
Felmerülhet még az ügyben hamis vád és a hatóság félrevezetése is, ami szintén büntetendő cselekmény, de a Telexnek nyilatkozó büntetőjogász szerint egyik sem állna meg János esetében.
A hatóság félrevezetése abban az esetben merül fel, ha valaki a hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan. Tehát a bejelentésben a bűncselekmény megtörténtére vonatkozó tényállításnak kell valótlannak lennie, de János esetében a bűncselekmény megtörténte vonatkozásában a bejelentés valós volt. A hamis vád pedig azért nem merülhet fel vele szemben, mert hamisan megvádolni csak élő, valóságos személyeket lehet. Márpedig Józsi bácsi és Róbert sem él már.
Esetükben János kegyeletsértést követhetett el. A törvény szerint ugyanis aki halottat vagy annak emlékét meggyalázza, szintén büntethető. János esetében ez tipikusan aljas indokból, valótlan tényállítással elkövetett kegyeletsértés, ami két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ám kegyeletsértés miatt csak magánindítványra indítható eljárás, amelyet Józsi bácsi vagy Róbert hozzátartozója vagy örököse terjeszthetne elő, a hatóság nem.
