Első fokon 2 év 8 hónap börtönt kapott a férfi, aki kormányülés felrobbantásáról kommentelt Orbán Viktor Facebook-posztja alá

„Holnap megyek előre megfontolt szándékkal kormányülést robbantani Sopronbánfalvára!!! A rend-száma: RFV-237 www.emberikomédia.hu Attila hun koronázatlan király” – ezt írta ki S. Attila Orbán Viktor miniszterelnök és Csák János volt miniszter Facebook-oldalán az ülést népszerűsítő poszt alá idén.

Aztán, már az eljárás alatt azt állította, hogy Attila fejedelem – általa valószínűsített – nyughelyére utalt, majd kitartott amellett is, hogy a „kormányülés” alatt autója vezetőülését értette, csak lehagyta az idézőjelet S. Attila. A férfit terrorcselekménnyel fenyegetés bűntette miatt nem jogerősen 2 év, 8 hónap börtönre ítélte dr. Bóka Tibor.

Nem hívunk ezért nyelvész szakértőt

A bíróság az autó ülésére vonatkozó védekezést nem vette komolyan, és az ítélethirdetés indoklásában dr. Bóka Tibor feltette a kérdést, hogy ehhez miért kellene éppen az ország nagy része számára mindaddig ismeretlen Sopronbánfalvára utazni, ahol köztudottan kormányülést tartottak. Nem beszélve arról, hogyha valaki számára nem lett volna világos az összefüggés, fenyegető üzenetét másnap a vádlott meg is erősítette, és továbbra is „Attila hun koronázatlan király” profil alatt ezt hagyta emlékül a hatóságnak: „Repesztek Sopronba! Már biztosan repesnek a kormánytagok az örömtől…”

A bíró azt is megjegyezte, hogy ő még sosem hallotta a vezetőülést „kormányülésként” emlegetni és nincs szükség az MTA nyelvész szakértőjére – akinek meghallgatását a vádlott indítványozta. A bíróság dönt és a bíróság úgy látja:

„Ami hápog és totyog, azt kacsának nevezzük, és tegye fel a kezét, aki hétköznapi értelemben a vádlott kijelentéséről másra gondolt volna, mint arra, hogy a bejelentő az éppen ülésező kormány, a kormányfő részvételével tartott ülés robbantására utal.”

Nem az a fontos, hogy valakinek a fenyegetése ténylegesen milyen mértékű riadalmat okoz, hanem az, hogy a kijelentés alkalmas-e a félelemkeltésre, reagált a védelem egyik érvére. Bóka szerint az is mellékes a vádbeli cselekmény megítélése szempontjából hogy az illetőnél a házkutatás során nem találtak robbanószert vagy más, hasonló eszközt. „Ha találtak volna, akkor már egy sokkal súlyosabb bűncselekményről kellene beszélni” – mondta

Tíz hónapig volt letartóztatásban

A második, 2024. február 6-án írt Facebook-üzenet után a Bécsben élő vádlottat európai elfogatóparancs alapján az Osztrák Köztársaság területén az osztrák hatóságok elfogták, majd átadták a magyar igazságügyi hatóságoknak. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség terrorcselekménnyel fenyegetés bűntettével vádolta meg és február óta letartóztatásban volt, legutóbb négy, ma már csak három fegyveres őr kísérte a törvényszékre.

Az önsorsrontó akció után két elmeszakértőpáros is megvizsgálta S. Attila elmeállapotát és személyiségét, a védelem külön kérte, hogy az újabb szakértő számára csatolják be a tárgyalás jegyzőkönyvét, hogy a vádlott által előadottak láttán dönthessen. Ám az újabb vélemény szerint is beszámítható volt a férfi, még ha a személyiségzavart meg is állapították nála.

Azt állítja, még szereti is a kormányt

Az ügyészség az előkészítő ülésen eredetileg 2 és fél év börtönbüntetést kért, ha S. Attila a vádat egészében elfogadva lemondott volna a tárgyalásról. Ő azonban eleinte ártatlannak vallotta magát. Elismerte, hogy ő állt a profilnév mögött, de nem akart fenyegetni. Védője, dr. Léhner György szerint is inkább átgondolatlan tettről van szó, mellesleg S. Attila magánemberként ráadásul nem is kormányellenes, azt állítja, még kedveli is a miniszterelnököt.

A kiírást figyelemfelkeltőnek gondolta, a védelem pedig azzal érvelt, hogy ha tettét törvénysértőnek is tekintjük, ez akkor sem terrorcselekménnyel, hanem inkább közveszéllyel fenyegetés, mert nem fogalmazott meg követelést, feltételt. Dr. Zsolnai Ákos ügyész szerint viszont a „megyek robbantani” kifejezésből „általános nyelvtani értelmezés alapján más következtetésre nem lehet jutni.”

A Győri Törvényszék szerint a középmérték 5 év lenne, mivel 2-től 8 évig terjed a büntetési tételkeret, ám többek között büntetlenségére, kiskorú gyermekére tekintettel az ennél jóval alacsonyabb, de a törvényi minimumnál magasabb büntetés elegendő. A felfüggesztett szabadságvesztés viszont túlzás volna. „Elhisszük ugyan, hogy S. Attila akár száz év alatt sem követne el még egy hasonló cselekményt, de ebben az esetben különösen fontos a társadalmi megelőzés. (…) Gondoljuk meg, egy ilyen felrobbantással fenyegetőzésnek – politikai beállítottságtól függetlenül – milyen visszhangja van városi, országos vagy akár nemzetközi spektrumban” – mondta.

A jogerős ítéletig szabad maradhat

S. Attila az utolsó szó jogán tettét felelőtlennek nevezte és részben a néhány elfogyasztott borral, hirtelen felindulással magyarázta. Szeretné, ha láthatná a kisfiát és ne lenne tőle évekig elzárva, mondta.

Ez egyelőre meghallgatásra is talált, mivel az ítélet után – amit végül ő is és védője tudomásul vett, az ügyész pedig három nap gondolkodási időt kért – a bíróság megszüntette S. Attila letartóztatását és szabadlábra helyezte. A bíróság úgy látta, hogy az előzetes fogvatartást és a lehetőségként meghagyott feles kedvezményt beszámítva legfeljebb 6-7 hónap maradt a büntetéséből, amiért pedig nem érné meg a kockázatot a szökés, elrejtőzés. Az ügyész a végzést tudomásul vette.

A kézi bilincs után tehát a vezetőszár is lekerült róla és S. Attila az ügyvédjétől kölcsönkapott telefonon még a tárgyalóteremből hívhatta fel közeli hozzátartozóját a hírrel.