Sereghernyók seregei indulhatnak meg Magyarország ellen
2024. december 3. – 09:08
Fel kell készülni az őszi sereghernyó hazai megjelenésére, adta ki a figyelmeztetést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Lássuk a részleteket!
Mik ezek?
Az őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda) az amerikai kontinensen őshonos, melegigényes faj. Kiemelt zárlati károsító, az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet (EPPO) A1 karanténlistáján szerepel.
Csak ide jönnek? Vagy amúgy is szoktak vándorolni?
Rendszeresen vándorolnak, akár több száz kilométer megtételére képesek, amihez feltehetően a szél is nagymértékben hozzájárul. Azonban a gyors terjedésében a kereskedelmi tevékenységnek is döntő szerepe van. Afrikában, Ázsiában és Ausztráliában is megjelent már, jelentős gazdasági károkat okozva. Az Európai Unióban először 2018-ban Németországban figyelték meg a kártevő lárváit egy kukoricatáblán, de Cipruson, Máltán, Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban (Kanári-szigeteken) és a tavalyi évben Romániában is igazolták jelenlétét. Eddig elsősorban elszórtan jelentek meg az őszi sereghernyó egyedei, tömeges felszaporodása nem jellemző. Több esetben import termékek segítették a kártevő terjedését, ezért kiemelten fontos ezek ellenőrzése és a növény-egészségügyi szabályok betartása.
Nekem minden hernyó egyforma, hogyan ismeri fel őket az egyszeri ember?
Az őszi sereghernyó a bagolylepkék családjába tartozó éjszakai moly. Az imágók szürkés-barna színűek, a föld közelében nehezen észrevehetők. Könnyen összetéveszthetők más bagolylepkével, mint például a hazánkban is jelentős károkat okozó vetési bagolylepkével. A levél fonákára helyezett tojáscsomókból kikelő lárvák zöldes vagy barnás színűek. A feji szelvényükön egy halvány, fejjel lefelé fordított Y alakú mintázat, valamint az utolsó hasi szelvényen négy, négyszögletes elrendezésű fekete folt figyelhető meg. Ezek a morfológiai bélyegek segítik a lárva más fajoktól való elkülönítését. A bábozódás általában a talajban történik. A báb a bagolylepkékre jellemző barnás színű, fényesen csillogó. Évente négy-hat nemzedéke fejlődik ki. Hidegebb területeken egy-két nemzedéke jellemző, de a trópusokon folyamatos szaporodásra képes. Eddigi vizsgálatok alapján kontinentális klímájú területeken nem telelt át.
Mit árthat nekünk?
A kártevő polifág, több mint 350 növényfaj esetében számoltak már be a károsításáról. Tápnövény-preferencia alapján két csoportba sorolható: egyik csoport a rizst és a fűféléket, míg a másik a kukoricát, a gyapotot és a cirkot preferálja. Hazánkhoz az utóbbi csoportba tartozó egyedek kerültek földrajzilag közelebb, ami jelentős gazdasági kárt idézhet elő. A fő kárt a lárva okozza, mely a leveleket és a termést is károsíthatja. A fiatalabb hernyók elsősorban hámozgatnak, „ablakos” levelet hagyva maguk után, míg az idősebb lárvák nagyobb lyukakat okoznak a leveleken, a termésen, de a szárat is átrághatják.
Ennyi?
Nem, problémát jelent, hogy a kukoricaszemeket károsítva utat nyitnak számos gomba számára, amik toxintermelésükkel további gazdasági kárt okoznak. A fiatal lárvák általában tömegesen fordulnak elő, amivel rövid idő alatt jelentős veszteséget okozhatnak. Az idősebb lárvák esetében ez a koncentrálódás már nem jellemző, mert a szomszédos gazdanövényeken kezdik meg a táplálkozást.
Hogyan vehetem fel én a harcot?
A védekezés tekintetében a lárvák és a bábok gyéríthetők a talajfelszín közelében végzett talajmunkával, hiszen a felszínre kerülő egyedek nagy része fagypont alatti hőmérsékleten elpusztul. Emellett kémiai védekezésre is van lehetőségünk (pl.: deltametrin, eszfenvalerát, lamba-cihalotrin permetrin), sőt a biológiai védekezés során több szervezet (pl.: Beauveria bassiana, rovarpatogén vírusok) magas hatékonyságot mutatott. Azonban elengedhetetlen a kártevő rajzásának megfigyelése a védekezés időzítéséhez, ami általában feromoncsapdával történik. Ez a moly megelőzésben és a felderítésében is nélkülözhetetlen eszközt jelent.
Még csak úton vannak? Vagy már meg is jöttek?
Az őszi sereghernyó zárlati károsító az Európai Unióban. További elterjedésének elkerülése érdekében a hatóság az országos felderítést a déli vármegyékben feromoncsapdákkal egészítette ki, melyek még nem fogtak egyetlen egyedet sem. A kártevő hazánkban még nem jelent meg.
Ha látok akár egyet is, kihez szaladjak?
Amennyiben az őszi sereghernyó vagy más nem-honos károsítóval és az általuk okozott károkkal találkoznak, kérjük, sürgősen jelentsék azt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak, vagy az illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának.