Az ELTE bírálóbizottsága azt javasolja, hogy Orbán Balázs kapja meg a doktori fokozatát

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola bírálóbizottsága kedden délután 13-kor azt javasolta, hogy Orbán Balázs kapja meg a doktori címet. Orbán Balázs a maximális 25 pontból 23 pontot szerzett. A PhD-fokozat odaítéléséről később születik végleges döntés. A keddi doktori védésen kiderült, hogy az ELTE opponensei nem találtak plágiumot Orbán Balázs disszertációjában, és a miniszterelnök politikai igazgatója hivatkozott az Árpási Botonddal közösen írt 2023-as közös cikkére.

Nem igaz, hogy nem hivatkozott volna Árpási Botonddal írt 2023-as közös cikkére, csak nem ott hivatkozott, ahol Rácz András ezt a hivatkozást kereste – mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója doktori védésén kedd délelőtt. Arról is beszélt, hogy témavezetőjével, Kukorelli Istvánnal úgy egyezett meg, a kutatásából két esettanulmány önállóan is publikálható, ebben segített neki egy fiatal, lelkes kutató kollégája, Árpási Botond. Amikor megszületett ez a közös cikk, Orbánéknak nem volt ráhatásuk arra, hogy azt mikor publikálják, erről tájékoztatta az opponenseket is, akik nem fogalmaztak meg ezzel kapcsolatos kritikát.

Orbán szerint emellett az sem igaz, hogy nem hivatkozott volna erre a publikációra, mert hivatkozott, szerinte eleve innen tud mindenki a tanulmányról. Azt mondta, a hivatkozások tekintetében több iskola van, ő megnézte az ELTE ÁJK doktori iskolájának dolgozatait az elmúlt évből, és 36 elérhető dolgozatból 14-ben az övéhez hasonló megoldást alkalmaztak a szerzők a saját szerzős művek hivatkozására. Orbán az Árpási Botonddal közös cikkét akkor említette a dolgozatban, amikor a saját korábbi, témába vágó publikációit listázta, és szerinte ez elég.

Unger Anna és Szentgáli-Tóth Boldizsár, az ELTE kijelölt opponensei is ehhez illeszkedve adták elő észrevételeiket, azt mondták, nem találtak plágiumot Orbán Balázs – már a védés előtt is nagy vihart kavaró – doktori disszertációjában. Hogy miért nem, arról a lehetséges plágiummal kapcsolatban a Facebookon több részletes posztot is publikáló Rácz András már november végén írt, egészen pontosan ezt:

„A lehetséges megfejtés az ELTE oldalán keresendő – de nem valamiféle szándékosság, hanem egy procedurális rés a valószínűsíthető ok. Az ELTE ÁJK doktori iskola a saját szabályaival összhangban természetesen megfuttatta a dolgozatot plágiumkeresőn. Ezt az egyetem kommunikálta is. A szoftver nyilván kidobta ezt az Árpási-Orbán cikket (furcsa is lenne, ha ennyi oldalnyi szöveget nem érzékelne...), de mivel a szerzők között ott van Orbán is, ezért a dolog rendben lévőnek tűnt.

Ami valószínűleg hiányzik az eljárás menetéből, az a legutolsó, általam elvégzett lépés: annak az ellenőrzése, hogy a saját (társszerzős) cikkből való szó szerint átvételnél szerepel-e a hivatkozás. Ha ez az utolsó lépés szerepelt volna az eljárásrendben, akkor az ELTE-s kollégák nyilván rájönnek, hogy valami nincs rendben, és már a munkahelyi vitán jelzik a problémát, a szöveg átdolgozását kérve. Az, hogy ez nem történt meg, és a nem hivatkozott, szó szerinti átvételek benne maradtak a végleges szövegben is, procedurális hibára utal.”

A védés előtt kedden reggel Baranyi Krisztináék Orbán Balázs '56-os kijelentéseit felelevenítő molinóval tiltakoztak az ELTE Állam- és Jogtudományi Karánál. A védést a nagy érdeklődés ellenére az ELTE ÁJK kb. 40 főt befogadó kari tanácstermében tartották, aki ide nem fért be, az egy másik épületben követhette videón az eseményeket.

9 óra után nem sokkal Orbán Balázs tudományos pályájának ismertetésével kezdődött a vita Orbán A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései című dolgozatáról. (A szabad és a kötött mandátum jogtudományi alapfogalmak, a szabad mandátum azt jelöli, amikor a képviselő nem áll a képviseltek irányítása alatt, azaz nem „küldött”, küldői nem tudják utasítani arról, mit szavazzon egy-egy kérdésben, és nem tudják visszahívni sem, mielőtt mandátuma lejárna. A kötött mandátum ennek ellenkezőjét jelenti. Az európai jogfejlődésben a kötött mandátum az idősebb, az első képviseleti szervek kötött mandátum alapján szerveződtek. A szabad mandátum csak később a 18. században alakult ki.)

Orbán Balázs 20 perces előadását azzal kezdte, örül annak, hogy ilyen nagy közérdeklődésre tart számot a témája. Szabadkozott amiatt is, mert úgy döntött, nem előadással készül, hanem szabadon foglalja össze gondolatait. Azt mondta, a körülmények miatt döntött így.

Hosszan beszélt arról, hogyan alakult a kutatási témája, azt mondta, őt mindig is a parlamenti mandátum természete érdekelte, de ez egy viszonylag keveset kutatott kérdéskör, ezért is alakult nehezen, miről fog egészen pontosan disszertációt írni.

Orbán első hipotézise, hogy a szabad mandátum a demokratikus működés, a nemzeti szuverenitás alapfeltétele, ezért is szorult ki fokozatosan a kötött mandátum a nemzeti alkotmányokból. A politikai igazgató szerint azonban a 21. században is érdemes ezt a kérdést vizsgálni, mert egyre gyakrabban elfelejtjük, mi volt a szabad mandátum elterjedésének mozgatórugója a 18. századtól kezdve. „A szabad mandátumról szóló tudományos diskurzust én úgy kívánom újra megindítani, hogy a nemzeti szuverenitást használom segédfogalomnak” – mondta, de később hozzátette, a nemzeti szuverenitás fogalmának tisztázása volt a dolgozat legnehezebb része.

A második hipotézis lényege, hogy ha a nemzeti szuverenitás és a szabad mandátum viszonya megtörik, azaz ha a nemzeti szuverenitás alatti vagy fölötti szintre tér át egy képviseleti rendszer, akkor óhatatlanul felmerül a kötött mandátumra való átállás gondolata abban a képviseleti rendszerben. Azaz ha ilyen, nem nemzeti képviseleti szinten szabad mandátumon alapuló képviseletet hoznak létre, akkor az mindenképpen intézményi feszültséghez vezet. Ennek vizsgálatakor Orbán az ENSZ Közgyűlését és az Európai Unió Parlamentjét vizsgálta, mindkettő transznacionális képviseleti szint, de előbbi kötött, utóbbi szabad mandátumot használ. Emellett területi alapú képviseleti szerveket is vizsgált, az amerikai és a német felsőházat, előbbi szabad, utóbbi kötött mandátumon alapuló képviseleti szerv. Orbán a nemzeti szint alatti képviseleti szerveket is vizsgálni igyekszik, rendi, korporatív és egyes totalitárius képviseleti szerveket.

Unger Anna egyetemi tanár bírálatában azt mondta, a dolgozat formai és tartalmi szempontból megfelel a követelményeknek, jól strukturált munka, és a Turnitin plágiumkereső szoftver nem jelzett benne plágiumot. Hosszan ismertette a dolgozat erényeit, és elismerte, hogy Orbán Balázs a munkahelyi vita után szépen formálta a szöveget az ott elhangzott opponensi véleményeknek megfelelően.

Ugyanakkor megfogalmazott néhány kritikát is, szerinte például az EU nem egyszerű nemzetközi szervezet, és Orbán gyakran a szokásostól eltérő fogalmakat használó szerzőkre építve említi az unió parlamentjét, de ennél körültekintőbben kellett volna eljárnia az Európai Parlament és az ENSZ Közgyűlésének összehasonlításakor. Emellett a teljes körű elemzéshez Unger szerint az Európai Unió Tanácsát is meg kellene vizsgálni a dolgozatban.

Szentgáli-Tóth Boldizsár opponens is azt mondta, formailag a disszertációval mindent rendben talált, de a többes szám első személy használata őt zavarta a dolgozatban. „Bár ebben több iskola létezik” – tette hozzá. „A doktori disszertáció minden szempontból megfelel a doktori disszertációval szemben támasztott követelményeknek” – mondta.

Kérdésként tette fel, hogy Orbán hogyan értékeli az önkormányzati képviselők szabad mandátumát a dolgozata rendszerében, hiszen az övéké sem nemzeti döntéshozatali szint. Szentgáli-Tóth szerint a frakciófegyelemmel is túl keveset foglalkozik a disszertáció, hiszen a szabad mandátumot ez is korlátozhatja a parlamentekben. Emiatt szerinte a Dél-afrikai Köztársaságot és Indiát is vizsgálhatta volna a dolgozat. Ugyanakkor Szentgáli-Tóth szerint odaítélhető a doktori cím Orbán Balázsnak.

A bizottság elnöke ezután jelezte, hogy több írásbeli vélemény is érkezett Orbán disszertációjára, amiket a szabályzat szerint fel kell olvasni a védésen. Írt többek között Varga Zs. András, Trócsányi László, Lenkovics Barnabás és Rácz András is. Rácz volt az, aki korábban a Facebookon részletes posztokban számolt be a disszertáció formai hibáiról, például arról, hogy hivatkozás nélkül használt fel egy tanulmányt, amit Orbán Balázs Árpási Botond szerzőtársával írt.

Rácz András véleményében leírta, hogy ő igenis talált plágiumot a szövegben, emiatt felmerül, tényleg Orbán Balázs sajátja-e a disszertációban tárgyalt tudományos eredmény, vagy részben Árpási Botonddal közös. Rácz levelében részletezi, mit vett át hivatkozás nélkül a disszertáció Orbán Balázs és Árpási Botond 2023-as A szabad és a kötött mandátum alkotmányjogi összefüggései a föderális második kamarák képviseleti rendszerében – Összehasonlító elemzés című cikkéből. Rácz szerint tehát a disszertáció két hipotéziséből az egyik, az öt esettanulmányból pedig kettő kérdésesen tekinthető Orbán Balázs önálló tudományos eredményének.

Szabó Marcell tanszékvezető egyetemi tanár írásbeli hozzászólásában azt írta, ő támogatta a dolgozat vitára bocsátását, szerinte ez egy jó disszertáció. Az övén kívül is több olyan véleményt felolvastak, akik hasonlóan magas minőségűnek találták a dolgozatot, így vélekedett Koltay András, Lenkovics Barnabás, Téglási András, Gát Ákos Bence és Trócsányi László, az Orbán-kormány korábbi igazságügyi minisztere, valamint Varga Zs. András, a Kúria elnöke is.

Varga Zs. a plágiumvádra utalva hozzátette: szerinte semmi gond nincsen azzal, hogy Orbán Balázs részleges tudományos eredményeit már korábban publikálta, az önhivatkozás pedig szerinte bizonyos esetekben csak korlátozottan használható.

Téglási András hozzászólásában kiemelte, szerinte még bőven túl is teljesíti a PhD- fokozat megszerzéséhez szükséges követelményeket.

Az opponensi véleményekre válaszolva Orbán Balázs azt mondta, csak visszafogottsága miatt nem ment tovább például az Európai Parlament intézményi vizsgálatában, de majd ha monográfiává fejleszti a disszertációját, tovább fog. Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó kérdésre Orbán azt mondta, szerinte az ő szabad mandátumuk kulcsa az, hogy ők is nemzeti szuverenitási keretek között végzik a munkájukat még úgy is, hogy az önkormányzatok nem rendelkeznek szuverenitással. Azt ugyanakkor elismerte, hogy a frakciófegyelemnek valóban van közjogi dimenziója, de szerinte ez is visszaköszön a dolgozatban, és ez is megerősíti a dolgozata megállapításait, azaz hogy a képviselői megbízás jellege nem lezárt, hanem ma is velünk élő kérdés.