Olvasónkat egy koccanás után kirúgta a biztosítója, de előtte a kétszeresére emelte a kötelező biztosítási díjat

A kötelező biztosítási szerződést 2010 óta már nemcsak az év utolsó két hónapjában lehet felbontani, majd egy másik biztosítóval új szerződést kötni, de az évközi biztosítóváltási lehetőség ellenére még mindig 500-600 ezer járműtulajdonos van Magyarországon, akik a közeli hetekben néznek új ajánlat után. A piacon talált kedvezőbb tarifákon kívül sokféle oka lehet annak, hogy valaki biztosítót vált, az viszont ritka, hogy egy autótulajdonost éppen a jelenlegi biztosítója próbáljon rávenni erre.

Istvánékat október 25-én arról értesítette a Genertel Biztosító, hogy 2009-es évjáratú Toyota Aurisuk kötelező biztosítási díját az idei 39 ezerről jövőre 93 ezer forintra emelik. Olvasónk és felesége, Gabriella, számított arra, hogy 2025-ben többet kell majd fizetniük a kötelezőért, mert a felesége nevén lévő autóval, István január 17-én koccanásos balesetet okozott a Kerepesi úton, amikor hátulról belecsúszott a kanyarodó sávon, a piros lámpánál várakozó Suzuki Splashbe. Az esetről István a Telexnek küldött első levelében azt írta: bár aznap szerepelt a hírekben, hogy a jegesedés miatt síkos utakra kell számítani Budapesten, az ütközés előtt az autó sehol nem csúszott meg a városban, a Kerepesi úti ütközés előtt viszont fékezéskor folyamatosan működött a blokkolásgátló rendszer, de a kocsi alig lassult.

815 ezer forintba került a javítás

A balesetben mindkét autó megsérült. A kék Suzuki hátsó lökhárítóját, illetve bal hátsó kerekét az Auris jobb eleje találta el, de a helyszíni fotók alapján egyik autóban sem keletkezett jelentős kár. Olvasónk a helyszínen elismerte felelősségét, mert bár az Árkád bevásárlóközponthoz bekanyarodni szándékozó Suzuki mögé közeledve megkezdte a fékezést, nem tudott időben megállni. A Toyota az utolsó métereken is irányítható maradt, és csak egy kikerülő manővernek köszönhető, hogy nem találta telibe a Suzukit, illetve nem is sodródott át a Kerepesi út szembejövő oldalára.

Olvasónk és a Suzuki vezetője kitöltötték az elektronikus kárbejelentő lapot, később a Genertel felmérte a vétlen autóban keletkezett kárt, majd március 11-én arról értesítette a Toyota tulajdonosát, hogy kötelező biztosítása terhére 815 ezer forint kártérítést fizettek ki a Suzuki gazdájának.

Szokatlanul magas, sőt, a gazdasági totálkár szintjét megközelítő összeg ez egy nagyjából 1,5 millió forint értékű autó koccanásos balesete után. István szintén meglepődött, mert előzőleg arra számított, hogy a Splash lökhárítójának, illetve bal hátsó sárvédőjének javítása, valamint az ütközéskor szintén tönkrement gumiabroncs, és az egyszerű acélfelni cseréje nem kerül majd ennyi pénzbe, ráadásul a sérült Splash a mankókerék felszerelése után önerőből távozott a helyszínről. Olvasónk az autóját saját költségén, 450 ezer forintért teljesen helyreállíttatta.

Megduplázódott a biztosítási díj

Egy anyagi kárral járó baleset után kétféle lehetősége van a kárrendezésre a baleset okozójának, és mindkettőnek vannak előnyei, illetve hátrányai is. Az egyik, hogy utólag befizeti saját biztosítójának a társaság által a vétlen autósnak kifizetett kártérítés teljes összegét, így biztosítási szerződése változatlan marad. Gabriella és férje ezzel a megoldással továbbra is élvezhették volna a 15 évnyi kármentes autózással elért B10-es, tehát a legmagasabb biztosítási bónuszbesorolást, és arra is számíthattak volna, hogy nem emelkedik meg a Toyota kötelező biztosítási díja a következő évben.

Arra is felhívta figyelmet a biztosító, hogy ha ugyanerre a káreseményre később újabb összeget ítélnek meg a suzukisnak, de azt már nem fizeti ki zsebből a Toyota gazdája, az szintén hatással lesz olvasónk autójának biztosítási besorolására. Istvánék a második lehetőség mellett döntöttek, és nem fizették be a 815 ezer forintot, ezért a cég a törvényben szereplő módon visszasorolta biztosításukat a B8-as kategóriába, majd október 25-i levelében az eddiginél kétszer magasabb, 93 ezer forintos jövő évi biztosítási díjat ajánlott a Toyota gazdáinak. Az erről szóló levélben 115 ezer forintos alapdíj szerepelt, amelyet az úgynevezett károkozói pótdíj, és többféle kedvezmény is módosított, így alakult ki a végső összeg.

Felmondták a szerződést és új biztosítót találtak

A biztosítók részben közös kottából dolgoznak a díjak megállapításakor, hiszen a tizenöt fokozatból álló bonus-malus rendszerben az új belépők az A00-besorolást kapják. Ezután évente eggyel magasabb besorolást szerezhetnek, ha nem okoznak kárt, és arra is számíthatnak, hogy a B10-es fokozatot elérve 50 százalék kedvezményt kapnak az autójuk és személyes adataik alapján megállapított biztosítási díjból. Csakhogy azt senki nem tudja, hogy a biztosítók milyen egyéb tényezőket vesznek figyelembe a díjak megállapításakor, ezért a kedvezményrendszeren sem könnyű eligazodni.

Mivel István és Gabriella a Toyotával okozott baleset ellenére túl magasnak találták a Genertel által a jövő évre ajánlott 93 ezer forintos díjat, úgy döntöttek, hogy megszüntetik 12 éve létező szerződésüket a társasággal. November 11-én ezért új kötelező biztosítást kötöttek a Toyotára az Uniqa Biztosítónál, amely a káresemény ismeretében jóval kedvezőbb, 61 ezer forintos tarifát ajánlott a jövő évre. A szerződéskötés napján olvasónk felmondta generteles kötelezőjét a cég elektronikus rendszerében, amelyet a birtokunkban lévő igazolás alapján fel is dolgoztak.

Aligha futottak össze szálak a Genertelnél, mert három nappal később arról kapott levelet Gabriella, hogy a cég december 31-i hatállyal felmondja biztosítási szerződését. Vagyis pont aznap szüntették volna meg azt, amikor eleve meg kellett volna tenniük olvasónk kérése alapján a biztosítási évforduló miatt. Bár úgy tűnhet, hogy a két fél szándéka ezúttal egybeesett, a Genertel döntése nehezen értelmezhető, hiszen nem logikus, hogy egy biztosító akkor is felbonthat-e egy biztosítási szerződést, ha az ügyfele ezt napokkal korábban már megtette.

Van, ahol kockázatként kezelik, ha az új ügyfelet az előző biztosítója elküldte

Gabriella és István úgy érezték, hogy zűrzavaros helyzetbe kerültek korábbi biztosítójuk váratlan döntése miatt, mert az Uniqa jövő évi díjának kiszámításakor nem jelezték, hogy a Genertel is kirúgta őket, hiszen ezt aznap még nem tudhatták. A törvény nem fűz hátrányos következményt ahhoz, ha a szerződést a biztosító mondja fel – válaszolta a Telex kérdésére a Magyar Biztosítók Szövetsége. Adminisztrációs hiba történhetett, de olvasónk szerint nemcsak a Netrisk biztosítási kalkulátora kérdez rá erre külön, hanem az Uniqa is, vagyis ez mégiscsak egy fontos paraméter a társaságok számára.

Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkuszcég értékesítési és kommunikációs vezetője tovább árnyalta a képet. Ő azt mondta, hogy a Genertel és a Generali régóta nagy arányban felmondja ügyfelei kötelező biztosítását, ha azok kárt okoztak az adott évben. Németh szerint ez a megoldás az autósok oldaláról nem magyarázható valamilyen átlátható logikával, de nem is kell attól tartaniuk, hogy pusztán emiatt lényegesen magasabb díjat kell fizetniük az új társaságnál. Az viszont a szakértő szerint is biztos, hogy a piacon lévő 14 cég nem véletlenül kíváncsi a váltás pontos okára, és több közülük kockázatként kezeli, ha új ügyfelét az előző biztosítója küldte el. Az viszont a biztosítók üzleti titka, hogy milyen mértékben növeli ez az új biztosítás díjat, tette hozzá Németh.

A szakértő kitért arra is, hogy senkinek nem származhat hátránya abból, ha nem tudván, hogy biztosítója is fel akarja mondani a szerződését, ezt a váltáskor nem jelzi az új biztosítójának. A bónuszbesorolásra vonatkozó információkat, tehát, hogy hányadik fokozatban van jelenleg a szerződés, kötelező pontosan megadni, ahogy azt is, hogy okozott-e kárt az autó tulajdonosa az előző években. Ezek utólag is a biztosító tudomására jutnak a központi nyilvántartáson keresztül, és aki a valósnál magasabb besorolással, esetleg a káresemény elhallgatásával köt szerződést, azzal utólag megtéríttetik az ezekből adódó különbözetet.

Az olvasónk ügyével kapcsolatban feltett kérdéseinkre adott válaszában a Genertel azt írta: amikor egy ügyfél és a cég is felmondja a biztosítási szerződést, akkor a korábbi felmondást tekintik érvényesnek. Ez esetben Istvánékét, így a gyorsaságuknak köszönhetően nem érheti őket hátrány a továbbiakban. A cég azt is hangsúlyozta, hogy ők a törvény szerint jártak el, mert a biztosítási évforduló előtt bontották fel a szerződést, a Genertel ügyfeleit pedig nem érheti hátrány, ha előző biztosítójuk szerződésfelmondása után kötnek biztosítást a társasággal. A szerződésfelmondások számát, illetve okait érintő kérdésekre nem kaptunk választ, mert ezeket üzleti titoknak tekintik.

Németh Péter szerint az a magyarázat a két különböző felmondásra, hogy a biztosítóknál általában két-három, egymástól független szálon futnak a meglévő szerződések a következő éves díjkalkulációival kapcsolatos teendők, a kárkifizetések, valamint a szerződésfelmondási ügyek. Ezért a szakértő szerint felmerül, hogy bár olvasónk valóban napokkal az előtt adta be online felmondását a Genertelnek, és a cég csak ezután bontott vele szerződést, a két esemény közt nincs összefüggés, vagyis a Genertel nem akarta megbüntetni távozó ügyfelét. A Telex november 26-án küldött levele után két nappal újabb üzenetet kapott olvasónk a cégtől, amelyben visszavonták azt a határozatot, amelyben felmondták olvasónk autójának biztosítását, ezzel megerősítették István és Gabriella szerződésbontási lépését.

A szakértő szerint a biztosítottak nem tudhatják meg, hogy az általuk okozott kárt mi alapján térítette meg a biztosítójuk a vétlen autósnak. Ezért ezúttal sem derülhet ki, hogy miért ítéltek meg 815 ezer forintot a Suzuki javítására a koccanás után a Generteltől. Fontos viszont, hogy az olvasónk számára a szerződése felmondása előtt ajánlott, az eddiginél kétszer magasabb éves biztosítási díj nem kizárólag azért lett volna 93 ezer forint a jövő évben, mert autójával több mint 10 év után kárt okozott, hanem egyéb tényezők miatt is. Ez utóbbiakat a biztosítók szintén nem osztják meg ügyfeleikkel, de meglévő szerződésállományuk méretét évről évre azon a módon is változtatják, hogy egyeseket kiáraznak az ügyfeleik közül. Ez a jelenség független a kötelező biztosítási piacon jellemző 20-25 százalékos átlagos, éves díjemelkedéstől. A biztosítások drágulásának inkább az autójavítások munkadíjának, illetve az alkatrészek árának jelentős emelkedéséhez van köze, ezek pedig részben az érthetetlenül magas kárkifizetési összegeket alakítják.