Schmidt Mária: Oroszország nyilván demokratikus, de a nyílászárók még rosszak

Heves vita bontakozott ki Oroszország demokratizálásáról a köztévés Ez itt a kérdés keddi adásában. A műsorban Schmidt Mária történész, Szent-Iványi István korábbi SZDSZ-es politikus, L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum korábbi igazgatója és Fodor Gábor volt fideszes és SZDSZ-es politikus beszélgetett. Az adás 24. percében Szent-Iványi azt mondta, hogy jó lett volna, ha Joe Biden amerikai elnök feltételei teljesülnek, és elindul Oroszország demokratizálódása.

Schmidt rögtön visszavágott Szent-Iványinak. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint nem egy külső hatalomnak kell eldöntenie, hogy éljenek az oroszok. Schmidt azt mondta,

„majd az oroszok eldöntik, hogy ők hogy akarnak élni, és kinek az irányítása alatt.”

Schmidt szerint az Egyesült Államok egy országot sem tudott demokratizálni. A történész azt mondta, hogy a Közel-Kelet demokratizálása is kudarcba fulladt.

L. Simon László szerint el kéne fogadnunk azt, hogy nem mindenki úgy gondolkodik demokráciáról, jogállamiságról és államszervezetről, mint mi. A Magyar Nemzeti Múzeum korábbi igazgatója azt mondta, mindig kudarcba fullad, ha megpróbáljuk ráerőszakolni bárkire az általunk preferált társadalmi berendezkedést. L. Simon elmesélte azt is, hogy amikor először járt Szentpéterváron, orosz-magyar kísérője hosszasan szidta Vlagyimir Putyint. De miután L. Simon megkérdezte kísérőjét, kire szavazott, rögtön rávágta, hogy Putyinra.

Fodor Gábor szerint a svédországi postaládákba beszórt, háború esetére készített tájékoztató füzetek nem azt jelentik, hogy a svédek háborúra készülnek, pusztán elővigyázatosak. Fodor azt mondta, Orbán Viktor sem háborúra készült, amikor bejelentette, hogy összehívja a védelmi tanácsot. Fodor szerint Svédország jól teszi, ha felkészül a váratlan helyzetekre. Fodor Schmidt Máriára is reagált, és azt mondta, senkire sem kell ráerőszakolni semmit, de az oroszok nem dönthetnek szabadon arról, hogy mit akarnak. Erre Schmidt visszavágott azzal, hogy „nyilván” igen.

Fodor szerint az a jó, ha a népek saját maguk dönthetnek arról, hogy mit akarnak. De Oroszországban nem dönthetnek, mert nincsenek szabad választások – mondta a volt fideszes és SZDSZ-es politikus.

„De miért nem szabadok a választások? Azt te mondod meg, hogy szabad-e egy választás, vagy nem?”

– mondta Schmidt Mária Fodornak. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint Nagy-Britanniában is van cenzúra. Erre Fodor csak annyit válaszolt, hogy legalább nem esnek ki az emberek az ablakból. Schmidt szerint „az mondjuk igaz, hogy a nyílászárókkal még vannak problémák Oroszországban.”

„Nehogy már úgy csináljunk, hogy Oroszországban cenzúra van, miközben Angliában meg Németországban egy kommentért elviszik, és súlyos pénzbüntetésre meg börtönbüntetésre ítélik az embereket”

A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint a német kancellárhelyettes 600 feljelentést tett. Fodor erre csak gúnyosan válaszolt, Szent-Iványi viszont azt mondta Schmidtnek, hogy Oroszországban három év börtönre ítélik azt, aki háborúnak nevezi az orosz-ukrán háborút. Schmidt Mária szerint háborúban háborús törvények vannak.

Schmidt szerint nem szabad úgy tenni, mintha Európában nem lenne cenzúra, és nem korlátoznák a sajtószabadságot. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint a német hatóságok több házkutatást is tartottak Németországban azért, mert emberek kommentben kritizálták a regnáló kormányt.

L. Simon László a konfliktus feloldásaként azt javasolta, hogy az orosz és a német viszonyok összehasonlítása helyett Ukrajnával vessék össze Oroszországot. L. Simon szerint Ukrajnában kevésbé szabadok a választások, mint Oroszországban. Szent-Iványi erre azt mondta, hogy vannak ellenzéki pártok. Schmidt szerint az ukrán vezetés betiltotta az összeset. L. Simon pedig azt mondta, hogy Oroszországban is vannak ellenzéki pártok. A Magyar Nemzeti Múzeum korábbi igazgatója hozzátette, hogy az orosz és a brit viszonyok összehasonlítása meddő.

Schmidt Mária azt mondta, hogy Ukrajnával ellentétben Oroszországban legalább volt elnökválasztás. Fodor megint azt mondta, az a probléma, hogy Oroszországban nem szabadok a választások. „De ki mondja meg? Azt nekik kell megmondani!” – válaszolta Schmidt. Fodor szerint megvannak a nemzetközi módszerek a választások tisztaságának vizsgálatára. Schmidt visszakérdezett: „Persze, a Sorosnak az alapítványai, nem?”

„Ne haragudj, Gábor, de azért itt van ez az észak-atlanti hübrisz, hogy majd mi tudjuk, hogy mi legyen, és azon vitatkozunk, hogy vajon Ukrajnában meg Oroszországban helyesek-e a demokratikus viszonyok, avagy nem, én amellett vagyok, hogy bízzuk rájuk.”

– zárta le a vitát Gulyás István műsorvezető.

A legutóbbi orosz elnökválasztásról és az orosz belpolitikai viszonyokról itt írtunk részletesen.