„Tüske vagyok a köröm alatt ennek a rendszernek” – végéhez közeledik Varju László bírósági ügye
2024. november 26. – 12:20
Kedden még nem mondta ki ítéletét a Kúria az első- és másodfokon már bűnösnek talált Varju László ügyében. A Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjét garázdaság, testi sértés és választási csalás ügyében állították bíróság elé. Garázdasággal és testi sértéssel az MTVA épületében történt 2018-as dulakodás miatt vádolták, választási csalással pedig azért, mert 2018-ban a választások előtt rávett egy független képviselőt Újpesten, hogy lépjen vissza.
Varjút februárban első másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla mondta ki bűnösnek, helyben hagyva az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetést, a 900 ezer forintos pénzbírságot. 2023 januárjában a Fővárosi Törvényszék csak garázdaságért és választási csalásért ítélte el, ezzel szemben a másodfokú bíróság már testi sértés vádpontjában is bűnösnek találta. A Fővárosi Ítélőtábla szerint ugyanis Varju szándékosan kihúzta egy biztonsági őr lábát az MTVA-székházban 2018 decemberében.
A vád szerint garázdaságot követett el Varju, amikor nekirontott a közmédia biztonsági őrének 2018-ban. A rabszolgatörvény elleni, MTVA-székház előtti tüntetés közben ellenzéki képviselők mentek be az épületbe, hogy beolvassák a követeléseiket. A székházban egy dulakodás után a DK képviselője fekvés közben megszorította az egyik biztonsági őr vádliját. Az eset után végül egyébként Varju volt az, akit mentőnek kellett elvinnie. A februári tárgyaláson felolvasták az egyik biztonsági őr tanúvallomását, amely szerint Varju teátrálisan és provokatívan viselkedett a közmédia épületének folyosóján.
Varju László februárban azt mondta a bíróság előtt, hogy nem akartak, és nem is követtek el bűncselekményt 2018-ban az MTVA épületében. A képviselő emlékeztetett arra, hogy széles körű társadalmi tiltakozás és tüntetéssorozat volt hat éve a megemelt túlórázásról szóló, rabszolgatörvényként elhíresült törvény ellen. Februárban felolvasta Varju azt az öt követelést, amit a rabszolgatörvény elleni tüntetésen is akartak a közmédia székházában. Varju azt állította, annyit kértek csak, hogy beszélhessenek a közmédia felelős szerkesztőjével. A képviselőnek viszont ezt nem engedték, az esetet pedig, ami miatt garázdasággal és testi sértéssel vádolták, így idézte fel:
„a biztonsági őrök letéptek a korlátról, és végigcibáltak a folyosón”.
A biztonsági szolgálat emberei ezután hajtották el Varjút és képviselőtársait az MTVA Kunigunda úti épületéből, pedig állításuk szerint országgyűlési képviselőként ott jogosan tartózkodtak.
Varju ellen a harmadik vádpont választási csalás, ugyanis a vád szerint a politikus a 2018-as országgyűlési választás előtt találkozott Horváth Imre újpesti képviselővel, aki 2017-ben kilépett az MSZP-ből. Horváth emiatt független jelöltként akart indulni egy újpesti választókerületben a 2018-as választáson. Varju a vád szerint megpróbálta rávenni őt, hogy lépjen vissza, még azt is felajánlotta, hogy ezért cserébe az addigi kampányköltségeit is kifizeti. A DK képviselőjének az az álláspontja, hogy nem történt semmilyen csalás, csak a Fidesz választási törvényei rákényszerítették az ellenzéki képviselőket, hogy a választás előtt visszalépésekről tárgyaljanak.
Elnapolva
Kedden nem hirdetett az ügyben határozatot a Kúria, ezért még nem derült ki, hogy Varjút valóban bűnösnek találták-e az ellene felhozott vádpontokban. Így azt sem lehet még tudni, hogy milyen büntetés vár a DK országgyűlési képviselőjére. A tárgyalást a Kúria elnapolta: december 3-án hirdethet határozatot az ügyben a legfőbb bírósági fórum. Határozathirdetés ugyan nem volt a keddi tárgyaláson, de elhangzottak a perbeszédek és Varju utolsó szó jogán mondott beszéde is.
A Kúria épületének tárgyalóterme csak félig telt meg, hézagos padsorokból figyelte a hallgatóság, hogy ha igen, milyen büntetést kaphat Varju. Vezető DK-s politikusok nem voltak jelen, így Gyurcsány Ferenc pártelnök sem. Lényegesen kevesebben voltak, mint az azóta képviselői mandátumától is megfosztott momentumos ellenzéki politikus, Fekete-Győr András ítélethirdetésekor.
„Tüske vagyok a köröm alatt ennek a rendszernek”
– mondta a vádlott, aki az utolsó szó jogán is vallotta: nem akart törvénytelenséget elkövetni, és nem is tette ezt meg egyik ellene felhozott vádpont esetében sem. Az ellenzéki politikus szerint „nemcsak a jogi, hanem a politikai körülmények is befolyásolják az eljárást”. Erre példaként felhozta Hidvéghi Balázs fideszes képviselő parlamenti felszólalását, melyben reményét fejezte ki, hogy Varju börtönbe kerül majd a bírósági ítélete után.
Varju álláspontja az, hogy megválasztott országgyűlési képviselőként joga volt ahhoz, hogy 2018 decemberében ellenzéki képviselőtársaival együtt bemenjen a közmédia épületébe. Felhatalmazást kapott arra, hogy megjelenítse a rabszolgatörvény miatt kialakuló társadalmi igényt, ami a rabszolgatüntetésekhez vezetett.
„Több biztonsági őr megpihent rajtam”
– mondta. Szerinte nem történt az MTVA-székházban sérülés, sőt, a biztonsági őrök provokálták ki azt, hogy védekeznie kelljen. Azt is tagadta, hogy megfélemlítették volna a közmédia dolgozóit, ehelyett odajöttek hozzájuk beszélgetni.
A választási csalási ügyről is beszélt az utolsó szó jogán: szerinte nem lehet igaz az, hogy Horváth Imre újpesti független képviselőnek kárpótlást ígért. Varju szerint ugyanis a választási törvény miatt eleve nem is keletkezhetett Horváthnak olyan költsége, ami miatt kárpótolnia kellett volna őt.
A Legfőbb Ügyészséget képviselő ügyész és Varju ügyvédje, Hankó Faragó Miklós kedden elmondták perbeszédjeiket. Hankó szerint védence országgyűlési képviselőként hivatalosan járt el akkor 2018 decemberében, amikor képviselőtársaival bement a közmédia épületébe, hogy beszéljen Papp Dániellel, az MTVA vezérigazgatójával. Az ügyvéd szerint az MTVA-székház biztonsági őrei törvénytelenül jártak el akkor, amikor ezt nem engedték meg Varjúnak és képviselőtársainak.
Hankó azt mondta, büntetőjogi értelemben közömbös, hogy védence teátrálisan viselkedett-e. A védő szerint az viszont biztos, hogy védekezésre kényszerült Varju, hiszen a biztonsági őrök másodpercekig rajta ültek a földön fekvő politikuson. Megkérdőjelezte a testi sértés tényállását is. Egyrészt szerinte védencének nem állt szándékában azt elkövetni, másrészt kérdésesnek tartotta azt is, hogy a biztonsági őr „földre huppanása következtében 12 héten keresztül gyógyuló sérülést szenvedett”.
A választási csalási ügyről azt mondta, hogy a függetlenként indult képviselő, Horváth Imre zsaroló pozícióban volt akkor, amikor elkészítette a hangfelvételt, ami a vád tárgyát képezte. Azt akarta elérni, hogy Varju bűncselekményt kövessen el, miközben utóbbi egyszerűen tárgyalási szándékkal, pártja megbízásából ment oda. Hankó szerint se követett el bűncselekményt védence. Az ügyész viszont teljesen más állásponton volt. Szerinte Varju
„ahelyett, hogy a törvényt betartotta és betartatta volna, azokkal szembefordult”.
Azt mondta, a Fővárosi Ítélőtábla helyesen változtatta meg az elsőfokú bíróság, a Fővárosi Törvényszék ítéletét, valóban testi sértést is elkövetett Varju akkor, amikor a közmédia épületében, a földön fekve megfogta egy biztonsági őr lábát, aki emiatt elesett.
Az ügyész a Varjúra kiszabott 900 ezer forintos pénzbüntetést törvénysértően enyhének tartja, szerinte próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre kéne büntetnie a bíróságnak a politikust. Különösen azért, mert az esetet súlyosbítja az is, hogy korrupciós bűncselekménnyel (megvesztegetéssel elkövetett választási csalással) is vádolják.