Eltávolították Lázár minisztériumától a Partizánnak kitálaló műemléki referenst

Bátonyi Péter volt kormányfőtanácsos, az Építési és Közlekedési Minisztérium alá tartozó műemléki referens a Partizánnak tálalt ki arról, mennyire lazán kezeli a kormányzat a műemléki ügyeket. A médium egy történetet emelt ki a sokból: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Szabadság téri székházának felújítását. Ezzel a sztorival élesítették vasárnap a kedvcsináló videót, és ahogy Bátonyi elmondta a Telexnek, hétfőn már nem dolgozott az ÉKM-nek.

Bátonyit sikerült elérnünk hétfőn, ő pedig azt mondta, legtöbb kérdésünkre választ fog adni a Partizán teljes, szerdán megjelenő anyaga. Bátonyi eltávolításáról is beszélt: pénteken eljött a munkahelyéről, de akkor még hivatalban volt (ez alapján nem tudtak az interjúja október közepi elkészültéről). Az említett vasárnapi előzetesből látták, hogy szerepelni fog a Partizánon, hétfő reggel pedig már meg is jött az ügyfélkapujára a felmentéséről szóló döntés. „Erre számítottam, nem lepődtem meg” – mondta Bátonyi, aki azt hitte, munkaadói legalább megvárják a szerdai adást.

A videóban Bátonyi elmondja, az MNB-székház a felújítás előtt kiváló állapotban volt, de mégis az a döntés született, hogy teljesen felújítják, sőt „ráépítenének egy üvegdobozt”. Ez annak a tetőszerkezetnek az elbontásával járt, ami szintén az Alpár Ignác tervezte tömb értéke Bátonyi szerint.

A terv a szakember szerint az volt, hogy Matolcsy György jegybankelnök itt látta volna vendégül az MNB idén tavaszi századik évfordulós bankettjén az európai jegybankelnököket. Matolcsy azt üzente a kétkedésekre, hogy ez a megrendelői kérés, nincs apelláta. „Mi jeleztük nekik elég egyértelműen, hogy ezt nem lehet megcsinálni” – mondta Bátonyi a videóban, hisz szerinte még a helyi szabályozás se tette volna lehetővé az átalakítást, ahogy a műemléki sem. Matolcsy rezignáltan vette tudomásul ezt, majd pár hét múlva azt közölte, a miniszterelnöknek tetszik a terv. Ezzel az üzenettel jött aztán újra a jegybank és a tervezők képviselője Bátonyiékhoz, hogy „a szükséges jogi szálakat varrjuk mi el”, hogy intézzék el, átmehessen ez a terv a rendszeren.

„Én ezen a ponton felálltam, és azt mondtam, hogy ebben én nem kívánok részt venni” – idézte fel hajdani álláspontját hozzátéve, a miniszterelnöknek nincs építési hatósági jogköre. Feltette a kérdést, hogy gondolják azt, hogy amit az ÉKM szakemberei megvalósíthatatlannak gondoltak, őket megkerülve valaki más megvalósíthatónak mondta, „majd velünk fogják összelapátoltatni ezt az egészet”. Hozzátette, más kollégák nem voltak finnyásak, megcsinálták, amit kért az MNB.

Tehát végül megvalósult a ráépítés, de nem készült el a századik évfordulóra, Matolcsy pedig hamarosan távozik a bank éléről. „Az ő semmilyen várakozása nem teljesült, a műemléki érték viszont elpusztult” – foglalta össze Bátonyi a történteket. Mindenki rosszul járt ezzel szerinte, és több tízmilliárd forintba került a ráépítés és felújítás.

Még 2021-ben írtunk róla, hogy a jegybank megkezdte Szabadság téri székházának felújítását, hogy az az alapítás századik évfordulójára, idénre elkészüljön. Az MNB – ami saját nyereségéből finanszírozta a tatarozást – a Raw Development Kft.-vel kötött generálkivitelezői szerződést. A három és fél évvel ezelőtti közlemény szerint a második világháború utáni károkat kiküszöbölve helyreállítják az épület eredeti szépségét, valamint egy korszerű, energiatakarékos irodaépületet alakítanak ki.

Bátonyi Péter ügyében megkerestük az ÉKM-et is, ha válaszolnak érdemben, közölni fogjuk.

Frissítés: Reagált a minisztérium államtitkára

A Telex kérdéseire az ÉKM válaszul Lánszki Regő építészeti államtitkár Facebook-posztját ajánlotta. Lánszki ebben arról ír, egy volt munkatárs (nem nevezik meg őt) „hazug váddal állt elő”, és hogy az MNB-székház felújításánál minden szabályos volt. „Ebben a folyamatban egyéni ízlésre hivatkozni a műemlékvédelemben szakmailag elfogadhatatlan” – folytatja az államtitkár.

Szerinte a „volt munkatárs” azt is állította, hogy Lánszki segített a testvérének, hogy „a volt Mária Terézia-laktanya ügyében számára kedvező döntés szülessen”. Márpedig Lánszki szerint az általa vezetett Országos Építészeti Tervtanács a testvérének koncepcióját 2023 novemberében elutasította, ő azóta nem is tervezője az épületnek. Érvként felhozza, hogy „a műemlékvédelem nem lehet egy személy vagy hatóság ízlésen és érdekeken alapuló szubjektív ügykezelése”, és hogy ezért változtattak az építészeti törvénnyel. Így „mindenki számára egyértelmű lesz, hogy egy műemlék kapcsán mit lehet megtenni és mit nem”. Végül így fogalmaz:

„Nem csoda, hogy van, akinek ez nem tetszik vagy az érdekeit sérti. Összeférhetetlen emberek vádaskodása viszont már büntetőjogi kategória.”