Érdekes jogi csavarral hozná helyzetbe a Fideszt a főispán Pécelen

Egy többféle értelmezésre is lehetőséget adó, de eddig még soha problémát nem okozó helyzet állt elő Pécelen: Kővári Alexandra a Mintakezek Egyesület színeiben egyéni képviselőként és polgármesterként is nyert az önkormányzati választáson. Már többször előfordult hasonló, de Tarnai Richárd Pest vármegyei főispán (korábban fideszes országgyűlési és önkormányzati képviselő) most látta elérkezettnek az időt, hogy jelezze: ebben a helyzetben a polgármesternek két mandátuma, de csak egy szavazata van.

Hogy miért lett fontos ez most? A péceli testületnek a polgármester nélkül 5 fideszes, 4 civil (Mintakezek Egyesület, Tisztán a Városért Egyesület) és egy független képviselője van. Az egyik első döntés az alpolgármester megválasztása volt, a tisztséget 6 szavazattal Perger Krisztinának (Tisztán a Városért Egyesület) ítélték, a Fidesz nem szavazott. Ezt a döntést torpedózta meg a főispán azzal, hogy törvénytelen, mivel a többséget szerinte nem 6, hanem 7 szavazat biztosítja.

Törvényességi felhívásának magyarázata szerint mivel Kővári Alexandrát egyéni körzetében képviselőként és polgármesterként is megválasztották, az egyéni képviselői helye a testületben betöltetlen maradt. Ezt a helyet azonban Tarnai Richárd szerint betöltöttnek kell venni az önkormányzati törvény alapján, ezért a testület létszáma nem 11, hanem 12.

Azaz a főispán úgy gondolja, hogy Kővári Alexandrának két mandátuma is van (egy polgármesteri és egy szellemképviselői), de csak egy szavazata, ami kevés a főispáni értelembe vett 12 fős testület esetében a többséghez. Hozzáteszi: álláspontja a közigazgatási és területfejlesztési minisztérium államtitkárának állásfoglalásán alapul.

A jelenlegi városvezetés szerint az a helyzet, hogy valaki polgármester- és képviselőjelöltként is nyer, nem ismeretlen. Pécelen a korábbi ciklusokban is 11 fős képviselő-testület volt, sosem volt kifogás a minősített többséghez szükséges minimális szavazatszám (6) meghatározásával. Kővári Alexandra polgármester úgy véli, ha a főispáni érvelésnek helyt adnának, tíz évre visszamenőleg az összes döntést felül kellene vizsgálni, és nemcsak Pécelen, hanem több más, hasonló helyzetben levő településen is.

A témában egyébként az ELTE oldalán megtalálható „A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata” konszenzusos jogi kiadvány ezt írja:

„A polgármestert a választópolgárok közvetlenül választják, ezért a törvény szerint a választás alapján tagja a képviselő-testületnek. Ritkán, de előfordul, hogy a polgármester-jelölt külön képviselőjelöltként is indul, ekkor a testület létszáma csak a 2010. évi L. törvény szerinti, hiszen ilyenkor a polgármester megválasztott képviselőként is testületi tag. Azaz, ha egy tízezer főnél népesebb, 11 képviselős településen a polgármester nem indul képviselő-jelöltként, akkor a testület létszáma ezen rendelkezés alapján 12 fő (11 képviselő + polgármester). Ha a polgármester elindul képviselő-jelöltként és megválasztják, akkor a testület 11 fős. Ez a szabály a minősített többség számításánál fontos. Ha a polgármester nem képviselő, akkor a minősített többséghez is több szavazat kell (az előbbi példa alapján, ha nem képviselő a polgármester, akkor 7 fő, ha igen, akkor 6 fő).”

Ezt példát megismétli a kiadvány 2014-ben és utoljára 2023. évben hatályosított változata is.

Pécel önkormányzatának a főispán lényegében karácsonyig adott időt, hogy újraválassza az alpolgármesterét, a részletezett szabályok alapján. Ez a helyi felállás alapján azt jelentené, hogy a Fidesz (legalább egy képviselője) nélkül nem lehetne alpolgármestert választani, vagy egyéb minősített döntést hozni, azaz a fontos kérdésekben a Fidesz-frakciónak lényegében vétójoga keletkezne.

Keressük az ügyben a helyi Fidesz-frakció képviselőit is, amint válaszuk megérkezik, frissítjük vele a cikket.