Potyognak a csontvázak Orosházán, ahol a régi városvezetés félmilliárdos hiányt hagyott maga után

„Ez mulasztásos törvénysértés, és megnehezíti a 25 ezer fős város önkormányzatának a működését” – mondja Raffai János, Orosháza nyáron megválasztott, októberben hivatalba lépett új polgármestere a városban kialakult helyzetről. Hiába tartott már három ülést is az újonnan felállt testület, egyelőre sem alpolgármestert nem sikerült választani, sem bizottságokat felállítani, de még a szervezeti és működési szabályzatot sem vizsgálták felül, illetve hagyták jóvá.

Raffai szerint a működésképtelenség odáig fajult, hogy veszélybe került a bérek kifizetése az önkormányzati cégeknél. A közfelháborodás hatására a harmadik, november 7-i ülésen döntöttek az ügyben a képviselők, ezután vált lehetővé legalább a bérek átutalása.

Raffai János 2019-től önkormányzati képviselő volt, októbertől a város új polgármestere. A politikai erőviszonyokat jellemzi, hogy a várost őszig vezető Fidesz-KDNP-nek mostantól hat képviselője, az új polgármesterrel együtt a frakciójának, a Válaszd Orosházát! – DK – Momentum – MSZP – Párbeszéd- ZÖLDEK közösségnek szintén hat, a Mi Hazánknak egy listán bejutott, és a Közösen Orosháza Városáért! Lokálpatrióta Mozgalomnak egy a saját körzetében nyertes és egy listán bejutott képviselője van a testületben.

Raffai János polgármester 35,8 százalékkal győzött, míg Dávid Zoltán, aki 2014-től volt a város polgármestere, a Fidesz-KDNP jelöltjeként az idén 32,2 százalékot kapott. Szabó Ervin, a Közösen Orosháza Városáért! Lokálpatrióta Mozgalom támogatásával polgármesterjelöltként 19,9 százalékot ért el a júniusi választáson, elindult képviselőnek egyéni körzetben is, de 26,7 százalékkal a harmadik helyezett lett, így listán jutott be a testületbe.

A polgármester szerint a választáson kialakult erőviszonyok megváltoztak azzal, hogy a testületi üléseken kiderült: Nagy Zsolt, a Mi Hazánk, és Szabó Ervin, a Közösen Orosháza Városáért képviselője a Fidesz-KDNP-t támogatja. Így a Raffai Jánossal szemben álló többség meg tudta akadályozni a határozatok elfogadását.

Az orosházi önkormányzat pénzügyi szempontból is igen nehéz helyzetben van. A helyi iparűzési adó bevétele, illetve annak befizetett előlege az idén eddig kétszáz millióval kevesebb a vártnál. A város ipari cégeinek gazdasági teljesítménye egyre gyengébb, annak ellenére, hogy az autóalkatrész-gyártás, az élelmiszerfeldolgozás és az üveggyártás révén Orosháza jelenleg Békés vármegye leginkább iparosodott települése.

Februárban 11 milliárd forintra tervezték be a város idei költségvetését, ezt az előző ciklus képviselői elfogadták. A korábbi alpolgármester, Bojtor István szerint a városházán már akkor is tudták, hogy legalább 4 milliárd forinttal több kellene, erről akkor az OrosCafé portál számolt be.

A félmilliárdos hiány és a többi tartozás

Az új polgármestert váratlanul érte, hogy önkormányzat saját cége, a Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. az idén év végéig lejáró félmilliárd forintos tartozást halmozott fel. Ez az összeg annyi, mint a város éves működési költségeinek nagyjából a tizede, magyarázta Raffai János. A városüzemeltetési cég előzőleg elnyert egy fejlesztési pályázaton 700 milliós támogatást, de ha a pénzügyi gondok megakadályozzák a beruházást, akkor azt is vissza kell adni.

Ezen kívül egyes korábban megnyert, ám aztán meghiúsult pályázatok miatt a városnak 207 milliót kell most visszafizetnie az államkasszába. Ráadásul az orosházi Petőfi Művelődési Központnak majdnem 40 millió kellene sürgősen a kiadásaira, az Oros-Projekt Kft. nevű, szintén városi tulajdonú cégnek pedig szeptemberben 60 millióra volt szüksége.

„Nem is csak csontvázak, hanem csontváz-hadseregek dőltek ki az önkormányzati pénzügyek szekrényéből” – mondta Raffai, aki szerint nagyon rosszul gazdálkodtak az elődei. A tartozásokat és a sürgős kiadásokat most próbálják sorrendbe állítani, hogy ki tudják fizetni, amit nagyon kell. A városüzemeltetési cégnél pedig takarékossági intézkedéseket is be kell vezetni.

Ezeken kívül még olyan furcsaságok is kiderültek, mint a hivatalból most távozott jegyző és aljegyző korábbi több tízmilliós jutalmai és a szabadság-megváltásra kifizetendő pénzei. „Dr. Burai Mihály jegyző tehát 2021 és 2024 között összesen 39 millió 247 ezer forintot, Dr. Nikolics Nikoletta aljegyző pedig 2020 és 2024 között 44 millió 900 ezer forintot kapott különféle jogcímeken a kimagasló fizetéseiken felül!” – írta a Facebook-oldalán Raffai.

Átléphetik a választási eredményt?

A polgármester próbált egyezségre jutni a vele szemben állókkal. A javaslata szerint a két nagy frakció kilenc-kilenc, míg a három, frakción kívüli képviselő egy-egy bizottsági helyet kapna. A pénzügyi bizottság elnöki tisztségét a polgármester a saját oldalának szánta, a másik két bizottság elnöki helyről pedig a Fidesz és a többi résztvevő dönthetett volna. Alpolgármesternek pedig Gulyás-Szabó Krisztinát jelölte, aki a Közösen Orosháza Városáért! Lokálpatrióta Mozgalom jelöltjeként nyert az egyéni körzetében. A polgármester javaslatait azonban nem támogatta a másik oldal.

A szervezeti és működési szabályzat módosítás nélküli felülvizsgálatát Raffai szerint azért akadályozta meg a Fidesz-KDNP és melléjük álló képviselők, mert a polgármesteri jogköröket szerették volna elvonni tőle, és a saját leendő bizottságukhoz csatolni, amint ez kiderült a módosító javaslatokból.

A polgármester több egyeztető tárgyaláson is próbált megállapodásra jutni a Fidesz-KDNP-frakcióval és Molnár Bélával, aki az orosházi Fidesz elnöke. A Mi Hazánk és a Közösen Orosháza Városáért képviselőivel is próbált, de nem sikerült megegyeznie. Raffai szerint az ellenfelei szándékosan akadályozzák az önkormányzat működését, és ennek a felelősségét próbálják rá tolni, miközben a választási eredményeket próbálják meg semmissé tenni, hogy az előző ciklushoz hasonlóan továbbra is a Fidesz-KDNP dönthessen szinte minden ügyben.

Megkérdeztük e-mailben a Fidesz-KDNP-frakciót, szerintük mi akadályozza a bizottságok összeállítását, az alpolgármester megválasztását, valamint a szervezeti és működési szabályzat elfogadását, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Szintén kérdeztük Szabó Ervin képviselőt, aki küldött választ, de csak úgy járult volna hozzá annak ismertetéséhez, ha a levelét teljes hosszában és változtatás nélkül közöljük, ami bőven túllépné ennek a cikknek a terjedelmét.

A polgármester november második felében tervezi újra összehívni a testületet, de az eddig történtek alapján továbbra is kérdéses szerinte, hogy sikerül-e majd az alapvető fontosságú ügyekben megállapodni.