A MOHU miatt a vártnál sokkal gyorsabban telik a Pécs melletti hulladéklerakó

Tavaly júliusig évente nagyjából 80 000 tonna nem újrahasznosítható hulladék végezte a kökényi lerakóban. Az engedélyek alapján ennél évente 40 ezer tonnával több kerülhetne ide, de mivel az újrahasznosítás mindig fontos volt a létesítményben és rengeteg ezt célzó beruházás történt itt, ezért nem használták ki a teljes kapacitását. Azonban a MOHU érkezésével valami gyökeresen megváltozott.

A Pécstől alig néhány kilométerre található Kökényi Regionális Hulladékkezelő Központ nagyon korszerű létesítménynek számít Magyarországon. Egy pécsi önkormányzati cég, a Délkom Nonprofit Kft. üzemelteti, a szemét pedig Baranya, Tolna és Somogy több mint 300 településéről kerül ide. Ezekből a településekből áll a két évtizede működő Mecsek–Dráva Önkormányzati társulás, ami kifejezetten a régiós hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően jött létre és a létesítmény tulajdonosa.

„A koncessziós rendszer életbelépésével a MOHU azonban olyan hulladék-előkezelési átszervezéseket hajtott végre, melyek nyomán megnövekedett a lerakóban elhelyezett hulladékáram” – jelezték szűkszavúan már 2023 novemberében a társulás egyik ülésén. Előtte úgy tűnt, hogy a jelenlegi kapacitások még 2027 elejéig kitartanak, a jelenlegi tempóban viszont már egy évvel korábban betelhet a lerakó.

A nyilvános dokumentumokban fellelhető magyarázat idén szeptemberre sem lett bővebb, a pécsi közgyűlés előtt sem fejtették ki, hogy a MOHU belépésével miért lett több szemét. A Telex megkeresésére a társulás azt válaszolta, hogy 2023. július 1. előtt az egyes önkormányzatok – és az eszközrendszer tulajdonosaként a társulás – határozta meg a regionális hulladékgazdálkodás (gyűjtés, szállítás, hasznosítás és lerakás) kereteit.

A koncesszió bevezetése óta az önkormányzatokat tömörítő társulásnak nincs ráhatása arra, hogy a koncesszor, vagyis a MOHU miként dönt a hulladékgazdálkodás feltételeiről. „A cég döntéseinek mi az eredményét látjuk, ez pedig az, hogy megnőtt a lerakóba kerülő hulladék mennyisége, ami immár meghaladja a 100 000 tonnát évente. Az önkormányzat és a társulás sem ért egyet ezzel a gyakorlattal, erre a MOHU és az illetékes államtitkárság figyelmét felhívtuk, ugyanakkor semmilyen ráhatásunk nincs a hulladékgazdálkodásra” – írta válaszában a társulás, aminek Pécs polgármestereként Péterffy Attila az elnöke.

A kökényi hulladéklerakóba érkező, megnövekedett hulladékmennyiség ugyanakkor sürgető helyzetet teremtett. A több hulladék miatt a vártnál hamarabb telik fel a lerakó, emiatt fel kell gyorsítani a tervezett kapacitásbővítést. Mindezt úgy, hogy a társulás szerint még az sem világos, hogy az új lerakó kialakítása kinek a feladata.

„Kértünk már korábban állásfoglalást a kormánytól, ahonnan akkor azt a választ kaptuk, hogy még dolgoznak az erre vonatkozó koncepció kialakításán. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy a kisebb, néhány millió forintos beruházást igénylő előkészítési feladatokat elvégzi a társulás azért, hogy az új lerakó kiépülése időben elkezdődhessen” – tették hozzá.

A helyzet látszólag tényleg sürgető, de mivel az előkészítő munkák megtörténtek, így a megfelelő forrás, 2022-es számítás szerint nettó 4,7 milliárd forint rendelkezésre állása esetén viszonylag gyorsan növelhető lenne a hulladéklerakó kapacitása. A teljes befogadóképességét több fázisban érnék el, összesen újabb 2,15 millió tonnát lehetne itt lerakni, ez legalább 20 évre megoldaná a társulás tagtelepülésein keletkező hulladék lerakását.

A MOHU-t is megkerestük kérdéseinkkel. A cég szerint egységesen, országosan akarják optimalizálni a hazai lerakási rendszert. Számos szempont szerint alakítják ki az országos szinten „legjobb lerakási hálózatot”. Megvizsgálják többek között adott létesítmény kapacitását, éves engedélyezett befogadási lehetőségeit, hosszú távú szabad kapacitásait, bővítési lehetőségeit, logisztikai adottságait, költséghatékony működését. Illetve fejlesztik az előkezelési folyamatokat, amiknek köszönhetően jelentős rész kikerülhet a lerakóból, hiszen előkezeléskor derül ki a hulladékról, hogy újrahasznosítható-e.

„Ezentúl adott lerakó a regionális, logisztikai adottságait is figyelembe kell venni. Azt, hogy hány településhez esik közel, milyen úthálózaton közelíthető meg stb.,

így az új rendszerben a kökényi hulladéklerakó már egy nagyobb területért, az egész Dél-Dunántúlért felel, hiszen kapacitása alapján erre alkalmas”

– írták válaszukban. A koncesszió indulása előtt az újrahasznosítási arány mindössze 32 százalék, a lerakási arány pedig több mint 50 százalék volt országosan. Azt is elmondták, hogy az EU előírása, hogy 2035-re a hulladék a 65 százalékát újrahasznosítsuk, és 10 százalékra csökkentsük a lerakási arányt.

A MOHU feladata ezeknek a céloknak a teljesítése. Mindehhez szerintük a lerakói hálózat működésének optimalizálására és a korábbi, felosztott rendszer egységesítésére van szükség. Ebben az új elosztási rendszerben pedig előfordulhat, hogy megváltozik egy-egy lerakóban a beérkező mennyiség, de összességében, országosan minden mutatónak javulnia kell.

Tehát, mivel a kökényi lerakó rendkívül hatékonyan és jól működik, ezért MOHU több hulladékot irányít ide. Arra nem kaptunk választ, hogy melyik másik régiós lerakónál tapasztalható hasonló növekedés.

Nyitott kérdés az is, hogy ki fogja fizetni a kökényi hulladéklerakó bővítését. Információink szerint a hulladéklerakók kapacitásfejlesztése – mivel nem koncessziós létesítmények – a tulajdonosok feladata. Azaz végső soron ezt az önkormányzati társulásnak kell majd megoldania. Olyan településeknek – köztük Pécsnek – amelyek a kormányzati intézkedések miatt eleve forráshiánnyal küzdenek. Abban reménykedhetnek az érintett települések, hogy mivel a kökényi kiemelt fontosságú „hulladék-ártalmatlanítási végpont”, ezért a megváltozott igénybevételhez igazodva a szakpolitika időben rendel forrást a bővítéshez.

A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője, amire itt lehet feliratkozni.