Tudósakadémiát terveztek a szegedi palotában, végül a Mathias Corvinus Collegium képzési központja lesz

Szegeden már több mint hat éve húzódik egy 1896-ban épült belvárosi eklektikus palota felújítása, de közel négy év szünet után az építőmunkások újra dolgoznak a területen, így végre rendeződhet az épület sorsa. A palotát korábban tudósképző akadémiai kollégiumnak kezdtek el átalakítani, de 2020-ban a munkálatok félbemaradtak. Az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium pénzhiánnyal indokolta a projekt leállítását, ám később a Mathias Corvinus Collegium (MCC) számára mégis akadt 1,4 milliárd forint az épület megvásárlására és felújítására. Az országban és a határon túl is terjeszkedő MCC itt fogja kialakítani szegedi képzési központját.

Az év első felében kevéssé lehetett látni, hogy dolgoznak a felújításon, az MCC szerint azonban az eredeti ütemtervnek megfelelően haladnak. A Szegeder kérdésére azt írták: a kivitelező 2023 novemberének végén vette át a munkaterületet, és 350 napja van a befejezésre, ami idén november elején jár le. Az építkezés előrehaladása az elmúlt hetekben vált látványossá: újra felállványozták az egykori művelődési házat, szeptember végén pedig egy daru is megjelent a területen, majd október közepére el is távolították a főhomlokzati állványzatot.

Az épületet 2018 és 2020 között már egyszer teljesen felállványozták, ezért tűnhet furcsának az arra járók számára, hogy ismét befedték azt kívülről. Az MCC erre azt írta, az állványzatot azért húzták fel újra, mert a tetőn, a párkányzaton és a homlokzaton még hátravan néhány munka: például a tetőablakok beépítése, az ökörszem-ablakok átépítése és a füstmentes lépcsőház szellőzésének kialakítása. Jelenleg a párkányzatok bádogozása és a homlokzat javítása folyik, emellett készül a külső díszkivilágítás, a zászlótartók és a feliratok, de zajlanak a festési munkálatok is.

A Szegedi Nemzeti Színház főépülete mellett lévő palotát többször bővítették már széltében és magasságában is az idők során. Az eredeti konstrukciót 1925-ben Ligeti Béla műépítész tervei alapján emeletráépítéssel egészítették ki, majd 1926-ban a szomszédos kétszintes épületet is hozzácsatolták, 1943-ban pedig a toldaléképület emeletráépítésével egészült ki a komplexum. A mostani felújítással nem módosítottak külső méretein, hiszen már egy műemléki épületről beszélünk, de belülről teljesen átalakul majd, az MCC legújabb ígéretei szerint 2025 elejére.

Bár az átépítésről nem kaptunk látványterveket, a kiviteli tervdokumentáció alapján biztosan tudható, hogy az elmúlt években már félig átalakított, ám a félbehagyott, eredetileg gimnáziumi diákoknak és egyetemistáknak szánt kollégiumot most szinte teljesen átalakítják.

• A magasföldszinten található „Nobel-díjas apartmant” reprezentatív tanteremmé alakítják át;
• az első emeleten a négy darab kétfős kollégiumi szoba helyett egyterű irodát, a galériaszinten pedig tárgyalót és dolgozói szekrényeket alakítanak ki;
• a második emeleten a kollégiumi funkció meghagyása mellett a közlekedőt kibővítik és egy új közösségi teakonyhát alakítanak ki;
• a tetőtérben kollégiumi szobák helyett tantermek és hozzá kapcsolódó vizesblokkok lesznek;
• a belső udvar felé nagyobb üvegfelületet nyitnak;
• a szuterénszinten, az oldalsó épületszárnyban lévő fitneszterem helyett konyha és személyzeti öltözők, zuhanyzók készülnek, valamint éttermi fogadóteret alakítanak ki.

Az 1896-ban épült palota eredetileg a Kereskedelmi és Iparkamara számára készült, 1946-tól, a Kamara megszűnése után az épület színházi raktárként, majd egyetemi kollégiumként is funkcionált. Végül 1968-ban lett művelődési központ, mely funkciója egészen 2008-ig tartott. A romló állagú, üres épületet a szegedi Nemzeti Tudósképző Akadémia vásárolta meg a 2010-es évek elején, hogy ott elit kollégiumot hozzanak létre diákoknak.

Ez végül nem valósult meg, mert a 2017-ben megkezdett építkezés 2020-ban pénzhiány miatt leállt. A maximális forráskeretet még 2015-ben határozták meg, az építőipari költségek viszont azóta jelentősen megnőttek, így a korábban elkülönített 2 milliárd forint már nem bizonyult elegendőnek.

Az Átlátszónak az alapítvány korábban azt nyilatkozta, hogy 2020-ban a kivitelezés – amit egyébként a 2019-ben a Fidesz támogatásával polgármesternek is induló Nemesi Pál cége, a Ferroép nyert el – 60–70 százalékos készültségnél állt le. A tervezett tudósképző kollégiumot végül a város egy másik helyszínére költöztették, egy jóval kevésbé reprezentatív épületbe, ami korábban panzióként működött.

A belvárosban félbehagyott palotát 2021-ben vásárolta meg az MCC, hogy oktatási központot alakítson ki benne. 2022-ben még úgy álltak a tervek, hogy 2024 elejére meg tudnak nyitni, ugyanakkor mára már egyéves csúszásban van a kivitelezés. Az újratervezéshez az MCC Hajós Tibor Pro Architectura-díjas építészt kérte fel, aki a korábbi, félbehagyott munkánál is közreműködött. A tervek elkészülte után kiírt építési tendert végül a Build It és a West Hungária Bau konzorciuma nyerte, utóbbi többségi tulajdonosa Paár Attila, aki korábban Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök vejének üzlettársa volt. Kérdésünkre az MCC azt írta, a költségek a folytatás megkezdése óta nem növekedtek, tehát elég lesz az 1,4 milliárd forint a teljes befejezéshez.

Az MCC 2021 óta működik Szegeden, jelenleg is van egy képzési központja a Tisza Lajos körúton, de az egyelőre nem ismert, mi lesz ezzel az épülettel az új oktatási központ elkészültével. Most több mint 300 diák vesz részt az MCC programjaiban a városban, tízéves kortól a posztgraduális képzésekig. Az új épületben nekik tud majd az MCC oktatási és közösségi helyiségeket, egyetemista diákoknak pedig akár szálláslehetőséget biztosítani – árulták el a Szegedernek.

Ezen túlmenően „az épület nyitva áll majd a Csongrád-Csanád vármegyeiek előtt, és ismét a város közéleti és kulturális központjává válik”. Azaz közéleti témákat feldolgozó előadások és kerekasztal-beszélgetések színhelye is lesz, melyek már most is zajlanak az MCC jelenlegi központjában, néhány előadásról a Szegeder is tudósított korábban.

„Az MCC a vidéki központjai létrehozásával értékeket is ment. Azzal, hogy tehetséggondozó centrumokat hoz létre, felújítja, megóvja a nagy múltú, de sok esetben rossz állapotú, elhanyagolt vagy használaton kívüli épületeket. A beruházások következtében az ingatlanok visszanyerik a városban korábban betöltött központi szerepüket” – írta még tavaly nyáron a Magyar Építőknek a kormányzati alapítványi bentlakásos iskola. A korábbi tulajdonos, a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány is hasonló célokat tűzött ki, a felújítás mégis félbeszakadt a forráshiány miatt. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium akkor nem biztosított további támogatást, és kérdésünkre nem is indokolták meg, miért.

Az MCC közel 30 éve működik, és bár korábban is Fidesz-közeli intézményként ismerték, 2020 óta kap kiemelt kormányzati figyelmet, tehát azóta, amikor leállt a szegedi beruházás is, mert elfogyott a pénz a tervezett tudósakadémiai kollégium kialakításához. Az MCC ebben az évben kapott több száz milliárd forintnyi állami támogatást és ingatlanokat a kormánytól. Egy kormányhatározattal a Mol Nyrt. és a Richter Gedeon Nyrt. részvényeinek 10–10 százaléka is az intézményhez került, amely önmagában körülbelül 420 milliárd forintot ér.

Vélhetően ezzel a háttérrel vásárolták meg többek között az egykori szegedi iparkamara félbehagyott épületét is,

de nem Szeged az egyetlen, ahol meglehetősen patinás, üresen álló ingatlanokhoz jutott az MCC: ugyanígy jártak el Pécsett a Nemzeti Kaszinóval, vagy Miskolcon az Avas szállóval. Debrecenben a többi vidéki helyszínnél vélhetően jóval több pénzből az Aranybika szállót vették meg, melyet a tervek szerint egy új épületszárnnyal is bővítenek majd a szomszédban álló szocialista modern épület lebontásával. Mostani hír, hogy Győrben a Kis Hiltonként is emlegetett Konferencia Hotelt 2 milliárd forintért újítja fel az MCC. Ezt az épületet még 1,5 milliárdért vették meg 2021-ben.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.