2024. szeptember 11. – 09:07
Koltay Andrásnak a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnökeként van egy komoly és felelősségteljes munkája, de nem panaszkodhat arra, hogy ne lenne ellátva egyéb, jól megfizetett mellékállásokkal.
Médiahatósági vezetőként kapott fizetése a legutóbb, 2022-ben megjelent információk szerint elérheti a havi bruttó 4,8 millió forintot, de emellett tanít két egyetemen és kuratóriumi tag egy parlament által létrehozott alapítványban. Ezekben a pozíciókban a vagyonbevallásában szereplő adatok szerint 1,2 és 2,5 millió forint között lévő havi bruttó díjazásban részesül.
Ezzel azonban még nincs vége az állásoknak és az ezért járó fizetéseknek. Koltay ugyanis dolgozik a kormányközeli, adófizetői pénzekkel jelentősen megtámogatott Mathias Corvinus Collegiumban (MCC) is a Szólásszabadság Műhely nevű szervezeti egység vezetőjeként. A Direkt36 birtokába jutott, 2023-as bérezési adatokkal kapcsolatos dokumentumok szerint a műhely éves bérköltsége – adókkal és járulékokkal együtt – 12 millió forint volt, miközben Koltay volt a szervezet egyetlen munkatársa.
Az iratok szerint ez egy félállás, vagyis Koltay heti 20 órás dolgozóként van nyilvántartva. Rákérdeztünk nála, hogy miként oldotta meg ezt a munkamennyiséget az NMHH-s főállása és egyéb elfoglaltságai mellett, de nem reagált a megkeresésünkre, így azt sem árulta el, hogy pontosan mekkora az a nettó összeg, amit MCC-s munkájáért kap.
A birtokunkba került belső nyilvántartás alapján Koltaynak nem lehetett sok dolga a műhely vezetőjeként. A 2023-as iratok szerint ugyanis a műhelynek abban az évben nemcsak más munkatársa nem volt, de úgynevezett műhelytagja sem, vagyis olyan korábbi MCC-s hallgatója, aki ott kutatásokat végzett volna.
A műhely eredményeinek felsorolásában szerepel, hogy volt több publikációjuk, konferenciájuk és két kurzusuk, de ezekről részleteket nem közöltek. Emellett a beszámolóban szerepelt, hogy Koltay előadó volt harminckét rendezvényen. Ezek közül kettő zajlott az MCC szervezésében, és mivel Koltay nem válaszolt a megkeresésünkre, így nem világos, hogy a többi rendezvényen MCC-s műhelyvezetőként vagy más minőségben vett-e részt.
Koltay tevékenysége az MCC-n belül nem keltett komolyabb feltűnést. Több kollégiumi forrás – akik ugyanabban az épületben dolgoznak, ahol a műhely is működik – is azt mondta, hogy nem tudnak semmilyen jelentős oktatási tevékenységet kötni Koltayhoz és az általa vezetett műhelyhez. Többen – köztük diákok is – a kérdésünkből értesültek arról, hogy Koltaynak egyáltalán köze van az MCC-hez, ugyanis az elmúlt évben egyszer sem látták az intézményben.
Nem Koltayé ez egyetlen műhely, ahol jelentős összegek folynak el fizetésekre, miközben nincs egyértelmű jele annak, hogy ott érdemi munka folyna. Van olyan műhely, ahol a dokumentumok alapján úgy tűnik, a 48 milliós teljes éves bérköltséget egy emberre, a vezetőre fordították.
Ezek a fizetések összehasonlíthatatlanul nagyobbak ahhoz képest, amelyeket egyetemi szakkollégiumokban vagy akár egyetemek vezető pozícióiban kapnak oktatók, miközben nekik sokszor jóval komolyabb elvárásoknak kell megfelelniük.
Az adófizetői pénzből felduzzasztott kormányközeli MCC költekezéséről már korábban is jelentek meg hírek. A Direkt36 tavasszal tárta fel belső iratok alapján, hogy az intézmény rengeteget költ luxuskategóriás étel-és italellátásra, valamint utazásokra. 2023-as téli táborukat – amely bruttó 100 millió forintba került – például egy négycsillagos szlovákiai szállodában tartották. Volt olyan rendezvényük, ahol csigát és pezsgőt szolgáltak fel.
Az MCC közel 30 éves fennállása alatt mindig is Fidesz-közeli intézménynek számított, de kiemelt kormányzati figyelemben csak 2020 óta részesül. Az intézmény ekkor kapott százmilliárdos nagyságrendben közvetlen állami támogatást és ingatlanokat a kormánytól. Egy kormányhatározattal a Mol Nyrt. és a Richter Gedeon Nyrt. részvényeinek 10-10 százaléka is az intézményhez került, amely önmagában körülbelül 420 milliárd forintot ér.
Részletes kérdéssort küldtünk az MCC-nek és a műhelyvezetőknek a kimagasló fizetésekről és a műhelyekben zajló oktatási munkáról. Az MCC sajtóosztálya a legtöbb kérdésre nem reagált érdemben, és bár megjegyezték, hogy a megkeresésünkben szereplő pénzügyi adatokban van pontatlanság, azt nem árulták el, hogy ez alatt mit értenek. Válaszukban hangsúlyozták, hogy a kérdéseinkben szereplő munkatársaik „hazai és nemzetközi szinten jegyzett szakemberek, akik egytől egyig szakmájuk legjobbjai közé tartoznak és az MCC meghatározó oktatói.”
A sztorilabor
Az MCC-ben sokféle képzés zajlik az általános iskola felső tagozatától a posztgraduális képzésekig. A Műhelytagság Program egy különleges képzési forma, amely olyan diákok számára elérhető, akik már elvégezték az MCC iskolarendszerét, és a jövőjüket kutatói pályán képzelik el. A programba bekerülők egy-két évig szoros mentorálásban – az MCC megfogalmazása szerint „mester–tanítvány viszonyra alapozva” – dolgoznak együtt a műhelyvezetővel és a műhely kutatóival az előre kiválasztott kutatási projekteken, miközben továbbra is kollégiumi elhelyezést és havi ösztöndíjat kapnak.
Az intézmény szerint a cél az, hogy „a kutatás iránt érdeklődő MCC-s hallgató megízlelhesse, hogy milyen is lehet a tudományos pálya a mindennapokban”.
Sokféle műhely működik, az újságírástól a vállalati kommunikáción át a filmes oktatásig. Utóbbi az MCC Story Lab nevet viseli, amely szintén a kimagasló fizetést biztosító műhelyek közé tartozik.
A kiszivárgott dokumentumok szerint ez a műhely tavaly egy főt – Köbli Norbert forgatókönyvírót – foglalkoztatott teljes állásban, műhelyvezető munkakörben. A szervezeti egység teljes bérköltsége a birtokunkba jutott dokumentáció szerint 48 millió forint volt 2023-ban, tehát a munkáltatónak összesen ennyibe került az egy fő foglalkoztatása. Ez havi négymillió forintos fizetést jelentett, ami nettóba átszámítva nagyjából 2,3 millió forintot jelenthetett (a pontos összeg függ a különböző adókedvezményektől és a munkaviszony pontos formájától is).
Köbli Norbert a jelenlegi filmtámogatási rendszer egyik leggyakrabban foglalkoztatott, több állami díjjal is kitüntetett forgatókönyvírója. Az elmúlt néhány évből olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint A játszma, az Apró mesék, az Örök tél, a Hosszú Katinkáról szóló dokumentumfilm, a Katinka, vagy a Blokád, amely Magyarország 2022-es Oscar-nevezése volt. Ezek a filmek mind állami támogatásban részesültek, és már előzetesen a forgatókönyvek kidolgozására is fordítottak közpénzt. Köbli jelenlegi projektjét, a Puskás Ferencről szóló életrajzi film forgatókönyvét is 4 millió forinttal támogatta az állam.
A kiszivárgott iratok szerint a Story Labnek egyetlen műhelytagja volt 2023-ban. A dokumentáció szerint az év során teljesült feladatok között felsorolták, hogy Köbli tartott több kurzust, és előadóként részt vett több MCC-s rendezvényen, valamint filmklubot tartott a Téli Akadémia nevű eseményen, és „tanári jelenlétet” biztosított a Médiaiskola „nyári bevonótáborában”. Emellett a beszámoló megemlíti, hogy Köbli részt vett az ismert konzervatív író-pszichológus Jordan Peterson budapesti előadásának szervezésében, valamint A besúgó című magyar HBO-sorozat alkotójával, Szentgyörgyi Bálinttal beszélgetett a Scruton kávézóban.
Köblit nemcsak a tanítás köti az MCC-hez. Egy hónappal azután, hogy az intézményt fenntartó alapítvány 2023 júniusában 98,41 százalékos tulajdonrészt vásárolt a Libri-Bookline-csoportban, Köbli bekerült a cég igazgatóságába is, ahol munkájáért abban az évben havi 350 ezer forintot kapott.
Megkérdeztük Köbli Norbertet is arról, hogy hogyan osztja be az idejét a feladatai között, és hogy milyen oktatási tevékenységet végez a Story Laben belül. Jó munkát kívánva annyit válaszolt, hogy az MCC sajtóosztálya fog válaszolni a kérdéseinkre. A kollégium a legtöbb kérdésre érdemi választ nem adott, de Köbli ismertebb munkáinak felsorolása mellett hangsúlyozták, hogy a műhelyvezető „jelenleg egy izgalmas, nagyszabású forgatókönyvet fejleszt az MCC megbízásából, amelynek részleteiről a közeljövőben a nyilvánosság előtt is beszámolunk”.
Köbli egyik közösségi médiás megnyilvánulásából úgy tűnik, ő is nagyon sokra tartja az MCC-t. Amikor ugyanis Vecsei H. Miklós színész az MCC luxusköltéseiről szóló cikkünk kapcsán Facebook-oldalán kifejtette, hogy „óriási csalódást” érez, és szolidaritásáról biztosította az MCC-s diákokat, Köbli szenvedélyes kommentben vette védelmébe az intézményt.
„Évek óta tartok kurzusokat az MCC-ben, látogatom a rendezvényeket, jártam a pécsi, a győri, a szombathelyi, a szegedi, a debreceni, a miskolci, a kolozsvári, a marosvásárhelyi, a csíkszeredai és a sepsiszentgyörgyi tehetséggondozó központban. Mindenütt a legmagasabb fokú szakmai munkát, profizmust és produktivitást tapasztaltam”
– írta Köbli, hozzátéve, hogy a diákok, tanárok és MCC-s alkalmazottak keményen dolgoznak, ezért „szebbet-jobbat érdemelnek annál, mint amit ma tőled kaptak”
„Nem elsősorban tudományos jellegű”
A kiszivárgott dokumentumok alapján ugyanakkor az is kérdéses, hogy mennyire elmélyült szakmai munka folyik egy-egy műhelyben.
A Diplomáciai Műhely beszámolójában például az szerepel, hogy 2023 szeptemberében az átlagos elvárt óraszám 2 százaléka, októberében a 8 százaléka teljesült. Emellett a műhely vezetője, Kiss Rajmund korábbi diplomata maga is elismerte, hogy a tevékenysége nem mindig kötődött szorosan a tudományhoz.
„Nem elsősorban tudományos jellegű és célú kommunikáció, de az idei évben több mint 500 médiamegjelenésem volt, címlapos riportokból több, mint 200 élő tévéfelvételig nyolc különböző országos médiumban” – írta Kiss a munkája elszámolásában. A tévéfelvételek alatt vélhetően az ATV-s, Hír TV-s, Hit rádiós és M1-es szerepléseit érti, Kiss ugyanis 2023 során heti szinten feltűnt a csatornák elemző-és vitaműsoraiban, ahol aktuális, főleg külpolitikai témákról beszélt.
Kiss az MCC-s munkája mellett az M1 amerikai választási szakértőjeként is dolgozik jelenleg. Nyilvános Facebook-oldala alapján ideje nagy részét az Egyesült Államokban tölti, az idei nyár folyamán például Donald Trump kampányeseményeiről tudósított.
Ennek a műhelynek tavaly 36,3 millió forint volt a bérköltsége. Ennek többségét valószínűleg Kiss kapta, rajta kívül ugyanis egy félállású kutatótanár szerepelt még a nyilvántartásban.
A Sport és Teljesítmény Műhely beszámolójában ugyan érdeminek tűnő tevékenységek szerepelnek, de felbukkannak tudományos vagy szakmai szempontból kevésbé értelmezhető tételek is. Kurzusaik, nyílt napjaik és publikációik felsorolása között ugyanis „3 kondi és egy bemelegítés” is a 2023-as eredményeik között szerepel. A kondiról és bemelegítésről szóló kérdésünkre az MCC azt reagálta, hogy az intézmény rendszeresen szervez „sportalkalmakat a diákok, munkavállalók és hozzátartozók részére.”
Az MCC láthatóan nagy hangsúlyt és erőforrásokat fordít a médiajelenlétre, és ez a kiszivárgott dokumentumokban szereplő teljesítményértékeléseken is látszott. Minden műhelynél bekérték a médiamegjelenések számát különböző éves vagy havi bontásban, és több műhely tételesen felsorolta, mikor, milyen témában, milyen médiumnál jelent meg. A Migrációkutató Intézet 2023 során 1421 médiaszereplést könyvelt el, az öt fős Geopolitikai Műhely 579-et, az Európai Tanulmányok Műhely 82-t.
Nagy nevek, nagy összegek
Vannak ugyanakkor olyan műhelyek is, ahol kiemelt szakmai munka folyik, és a fizetések sem kiugróak.
A Modern Jogi Tanulmányok Műhely vezetését 2022 óta viszi Menyhárd Attila, aki az MCC mellett az ELTE jogi karának oktatója, egykori tanszékvezetője és dékánja. A 2013-as Polgári Törvénykönyv kodifikációjában volt meghatározó szerepe, munkájának elismeréseként abban az évben megkapta a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét. „Ő az MCC előtt is nagy ember volt már a magyar jogásztársadalomban” – mondták róla MCC-s diákok, akik szerint egyes hallgatók nem is értik, miért vállalta el ezt a munkát, ahol nála kevésbé felkészült tanárok is vannak a műhelyvezetők között.
Menyhárd fizetése is kiderült a dokumentumokból, 2023-ban 18 millió forint volt a rá költött éves bérköltség szuperbruttóban számolva, ami körülbelül 880 ezer forintos nettó havi bérnek felel meg. A dokumentációban az látszik, hogy Menyhárd műhelyének 2023-ban két műhelytagja, egy junior és egy PhD-kutatója volt, összesen hét budapesti és vidéki kurzust tartottak, két saját rendezvényt szerveztek. Emellett összesen tizennyolc MCC-s és azon kívüli konferencián adtak elő és tizenegy tudományos publikációjuk is megjelent hazai és nemzetközi folyóiratokban. Médiaszereplésként Menyhárd egy rádiós megjelenését dokumentálták.
A fizetések és a teljesítmények közötti különbség az intézményben is feltűnést keltett. „Nem láttam még olyan, közel ezer fős szervezetet, amiben ilyen súlyosan hiányoznának az olyan sztenderdizált folyamatok, mint hogy mit várok el a munkatársaktól, mitől függ a bérezésük, és ők milyen kritériumok mentén léphetnek előre” – fogalmazott egy MCC-hez közeli forrás az intézmény bérezési gyakorlatairól.
A kiszivárgott adatokból nem minden esetben lehet egyértelműen megállapítani az egyéni fizetéseket, de a jelek szerint nem ritkák a milliós – vagy akár több milliós – fizetések sem.
Az Újságírás Műhely bérfelhasználása 2023-ban összesen 54,2 millió forint volt, ebből az összegből 2,5 főt foglalkoztatott az MCC. Közülük csak a műhelyvezető, Kálnoky Boris német-magyar újságíró – aki az X nevű közösségi média platformon rendszeresen tesz közzé a kormányzati állásponttal rokonszenvező posztokat – volt teljes állásban, ezért ennek többségét valószínűleg ő kapta.
A Rodrigo Ballester volt diplomata által vezetett Európai Tanulmányok Műhelyben négy fő dolgozott teljes állásban, itt 60,7 millió forint volt a teljes bérköltség. Ballestert MCC-s munkája mellett miniszteri biztosnak nevezte ki Csák János exminiszter 2024 márciusában, majd utódja, Hankó Balázs is megtartotta a pozícióban. Az MCC-s műhelyvezetői fizetése mellett még a miniszteri biztosi részmunkaidős feladataiért is bruttó 1,3 millió forintos fizetésre és egyéb juttatásokra jogosult.
Más oktatási intézmények dolgozói meghökkentek, amikor hallottak az MCC-s fizetésekről. „Az akadémiai életben ezek a fizetések teljesen ismeretlenek, még teljesítményhez kötötten is, de anélkül pláne” – fogalmazott egy ELTE-s egyetemi óraadó tanár az MCC-s műhelyvezetők milliós fizetéséről.
A forrás heti 12 órát, szakdolgozatok témavezetését és publikációk írását vállalja, az alapbére havi nettó 320 ezer forint, plusz erre jön bruttó százezer forint körüli illetménykiegészítés, amit azonban teljesítményhez kötnek. Beszéltünk olyan egyetemi tanszékvezetővel és intézetigazgatóval, aki mindennel együtt nettó 460 ezer forintot visz haza.
Igaz, az MCC nem felsőoktatási intézmény, hanem egy magát tehetséggondozónak hívó szervezet, ahol a különböző egyetemekre járó hallgatók képezhetik tovább magukat különféle területeken. Az MCC-s bérezés azonban nemcsak az egyetemekhez, hanem a hasonló funkciót betöltő szakkollégiumokhoz képest is kiugró. Az általunk megkeresett három szakkollégiumban a legmagasabb bér a vezetők között nettó 375 ezer forint volt, de többen teljesen önkéntes alapon vállalnak vezetői feladatokat.
Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre.
