A magyarok közül még mindig a Semmelweis Egyetem az első az egyetemi rangsorban

Az Oxfordi Egyetem zsinórban kilencedik éve őrzi meg első helyét a Times Higher Education World University Rankings egyetemi ranglistáján, de a tágabb értelemben vett brit szektor hírneve gyorsan romlik, és hasonló tendencia figyelhető meg az Egyesült Államokban is.

Az Oxfordi Egyetem tartja ezzel a leghosszabb ideje a helyét a ranglistán, megelőzve a Harvardot, ami nyolc évig volt folyamatosan az első egészen 2011-ig. Az intézmény teljesítményét az iparból származó bevételek jelentős javulása és a kutatásaira hivatkozó szabadalmak száma, illetve tanítási pontszámai erősítették meg.

Az Egyesült Államokban a Massachusetts Institute of Technology (MIT) jelenleg a legmagasabb rangú egyetem, a második helyen áll az összesítésben, ami minden idők legjobb teljesítménye számára. A Stanford Egyetem a másodikról a hatodikra ​​esett vissza, ami 2010 óta a legalacsonyabb pozíciója az intézetnek, az oktatás, a kutatási környezet és a nemzetközi kilátások csökkenő pontszámai miatt. A Harvard Egyetem a negyedikről a harmadikra, a Princeton Egyetem pedig a hatodikról a negyedikre lépett előre.

Magyarországról a listát a Semmelweis Egyetem vezeti, a második helyen az Óbudai Egyetem, a harmadikon pedig az ELTE áll. A Semmelweis és az ELTE megőrizte tavalyi pozícióját, az Óbudai Egyetem viszont nagyot ugrott, 1001-1200-ról 601-800-ra.

Az Óbudai Egytem nemrég a tanulmánygyárak miatt került a sajtó középpontjába, az egyetem két kutatójának neve egy sor gyanús tanulmányra került rá, saját bevallásuk szerint tudtuk nélkül. Az ilyen tanulmánygyárak, amik működése globális probléma, befolyásolhatják az egyetemi rangsorokat.

Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense korábban azt nyilatkozta, hogy nem tartja reális célnak, hogy a globális egyetemi rangsorok első száz helyére magyar egyetem kerüljön. Olyan anyagi szakadék van ugyanis a top százban lévő egyetemek és a magyar felsőoktatás között, amit szerinte nem lehet áthidalni. „Ezek a rangsorok médiatermékek, amik főleg nemzetközi promócióra jók, és arra, hogy megmutassák: a nemzetközi tudományiparban nagyjából hol tart egy egyetem” – mondta. Szerinte ezek a rangsorok semmit nem mondanak az egyetemi oktatás színvonaláról, vagy arról, hogy a hallgatók hogyan érzik magukat az adott intézményben.

„A globális listák első száz helyén döntően olyan országok egyetemei vannak, amik több pénzt fordítanak oktatásfejlesztésre” – tette hozzá. Ilyenek például Kína, az angolszász országok, néhány skandináv ország. Szerinte ezekkel versenyezni nem érdemes, mert nem állnak rendelkezésre ugyanazok a források. Illetve ezekben az országokban a nemzetközi tudományos életbe való beágyazottság is sokkal erősebb.

Fábri szerint globális rangsorokban nagyon fontosak a természettudományos publikációk. Tehát ezen logika mentén haladva a természettudományos kutatásokat kellene támogatni, szemben például a pedagógusképzéssel. Viszont a magyar társadalomnak szüksége van arra, hogy jó pedagógusai legyenek, tehát ez máris egy belső konfliktust eredményez. Fábri György szerint a globális rangsorok helyett inkább arra kellene helyezni a hangsúlyt, hogy megemeljék az oktatatói-kutatói fizetéseket, biztosítsák az intézményi autonómiát és fejlesszék a felsőoktatás pedagógiáját.