Kormányzati terv: a bukósisakon kívül más védőfelszereléseket is előírhatnak a motorosoknak

Nem én dobtam el a vasat, a vas dobott el engem, összegezte júniusi motoros balesete tanulságait egy nézői kérdésre reagálva Fodor Donát, a Dodorként ismert motoros vlogger, aki egy kórházi ágyon fekve készített videóban számolt be a Bajna és Héreg között található kanyargós úton történtekről. Később megosztotta a balesetről szóló videót, majd azokról a másodpercekről is beszélt, amelyekben egy kanyarból kigyorsítás közben először megcsúszott, ezután ismét megtapadt az általa vezetett BMW M1000XR hátsó kereke, majd a motor parittyakőként dobta le magáról.

Bár az eset tanulságait akár képkockánként is leszűrhették a nézők, és az sem mellékes, hogy a baleset idején ki volt kapcsolva a motor kipörgésgátló elektronikája, az ügy aligha váltanak ki olyan erős hatást, mint az, ha a Telex szerkesztőségének birtokába jutott információknak megfelelően a bukósisakon felül más védőfelszerelést is kötelezővé tesznek Magyarországon a nagymotorral közlekedők számára.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), illetve a Közlekedéstudomány és Logisztikai Intézet (KTI) szakmai egyeztetésein felmerült, a motoros védőfelszerelésre vonatkozó szabályok szigorításának ötlete. Az elképzelés abból indul ki, hogy bár a gyakorlati oktatáson és vizsgán csak zárt cipőben, illetve védőbetétekkel ellátott (protektoros) kesztyűben, kabátban és nadrágban lehet részt venni, a jogosítvány megszerzése után csupán az európai előírásoknak megfelelő fejvédő használata kötelező.

Kérdéseket tettünk fel a témával kapcsolatban az ÉKM-nek, a minisztérium pedig válaszában megerősítette az értesülésünket. Mint írták, a motorkerékpárral közlekedők az autósok, teherautósok és a közúti közlekedés más résztvevőihez hasonló mértékű és veszélyességű baleseteknek vannak kitéve, miközben a motor lényegesen kevesebb védelmet biztosít a rajta ülő számára. A válasz azzal folytatódik, hogy a személyi sérüléssel járó motoros balesetek tapasztalatai alapján tartják indokoltnak, hogy a bukósisakon kívül más védőfelszerelések használatát is előírják.

Mint hozzátették, olyan élhető szabályrendszert szeretnének kidolgozni, amely a motorosok számára megfelelő és használható kereteket biztosít, ezért az ÉKM és a KTI konzultációt folytat az ügyben a motoros szakmai, érdekképviseleti szervekkel, illetve szakemberekkel, és ennek figyelembevételével alakítja ki a végleges álláspontját. A válaszból kiderül az is, hogy a tervezett szigorítás a segédmotorkerékpárok használóira nem vonatkozna, vagyis esetükben továbbra is csak a sisak lenne kötelező.

A bukósisak viselése élet-halál kérdés, mert az emberi fej fokozottan sérülékeny. Ezzel szinte mindenki tisztában van, aki motorra ül. A rendőrség Roadpol elnevezésű tavaszi ellenőrzési akcióján csupán egy olyan nagymotorost állítottak meg, aki nem viselt fejvédőt, ugyanakkor találtak 51 olyan segédmotorost, akin nem volt sisak, noha ez az ötven köbcentis gépek használóinak több mint két évtizede szintén kötelező. A további óvintézkedések szükségességével kapcsolatos vélemények nagyon eltérőek, ezért az sem egyértelmű, hogy mekkora támogatást kapna, ha tényleg további védőfelszereléseket tennének kötelezővé, mert ezek kényelmetlenebbé tehetik a motor használatát, ami sokakat eddig is visszatarthatott ezektől a járművektől.

Az európai szabályozás a legtöbb EU-tagországban a magyarországihoz hasonlóan laza. A legtöbb helyen szintén csak az európai biztonsági szabványnak megfelelő sisakot írják elő a motor vezetője és utasa számára. Mindössze Franciaországban, illetve Belgiumban kötelező a jóváhagyási jellel ellátott kesztyű viselése. Emellett Belgiumban előírták a dzsekit, illetve a hosszú nadrágot vagy overallt, illetve a bokát védő cipőt is, néhány országban pedig a láthatósági mellény is a kötelező tartozékok része. Ezt helyettesítheti az élénk színű motoros ruházat is, ami egyébként is javasolt, mert nemcsak egy műszaki hiba esetén jöhet jól, ha a többi jármű vezetője messziről észleli, hogy valaki áll az út szélén, hanem akkor is, ha az illető még a nyeregben van, esetleg az úttesten fekszik, mert elesett.

Bár a balesetek kimenetelét befolyásolja, hogy ütközéssel vagy csak elcsúszással járnak-e, de egyebek mellett fontos tényező a motor műszaki állapota, sebessége, a burkolat minősége, illetve az is, hogy van-e valamilyen tereptárgy, például egy másik jármű, vagy szalagkorlát a közelben. A Magyar Közút Zrt. által tavasszal közzétett statisztika szerint évente, átlagosan 1200-1300 motoros baleset történik Magyarországon, amelyeknek körülbelül öt százaléka, évente körülbelül 50 eset halálos. Az összes, motorost érintő balesetnek mintegy harmadát más közlekedők okozzák.

Az utóbbi években a motoros balesetek száma csökkent, a motorkerékpároké és segédmotorkerékpároké viszont nőtt. Az előbbiekből jelenleg 230 ezer van forgalomban, az utóbbi kategória viszont nem szerepel semmilyen nyilvántartásban, mert ehhez évtizedek óta nincs politikai akarat, de a becslések általában 400 ezer körülire teszik a legfeljebb 50 köbcentis gépek számát.

A védőfelszerelések balesetekben játszott szerepéről ugyan nincs elérhető magyarországi statisztika, de a motorosok mindig nagy veszélybe kerülnek, ha egy másik jármű, vagy szalagkorlát alá csúsznak. A közútkezelő legutóbb a Somogy Vármegyében található bálványosi bekötőút 400 méteres szakaszára szerelt fel olyan védőeszközt, amellyel ez megelőzhető, miután pusztán ezen az útszakaszon kilenc, személyi sérüléssel járó motoros baleset történt az elmúlt tizenöt évben, amelyek közül négy halálos volt.

Alaposan dokumentált júniusi balesete idején Fodor Donát erősített szövetből készített motoros farmerben, túrákhoz ajánlott textildzsekiben, illetve motoros kesztyűben és profi bukósisakban vezetett. Ez a nagyjából 450-500 ezer forint értékű összeállítás hétköznapi használathoz kényelmes és praktikus, és kellő védelmet nyújt a kisebb eleséseknél, ugyanakkor a Dodorral történt eset többszörös borda- és kulcscsonttöréssel végződött.

Bár sokan ennyiért vesznek motort vagy robogót, védőruházkodásra pedig legfeljebb néhány tízezer forintot fordítanak, a felszerelések ára és minősége szintén nagyon széles skálán mozog. Jó példa erre a Dodor által a baleset idején használt szénszálas bukósisak, amely önmagában 230 ezer forintba kerül, miközben a kabát értéke 60-70 ezer, a csizmáé 60 ezer, a motoros farmernadrágé 70 ezer, a különálló gerincvédőé pedig 30 ezer forint volt. Ebben a videóban részletesen bemutatta a védőfelszerelés sérüléseit, igaz, a dzsekit levágták róla a mentősök, ahogy hasonló esetekben teszik.

A vloggernél légmell is kialakult az erős ütéstől, illetve súlyos égési sérüléseket szenvedett, amikor az elesés után a dzseki felcsúszott a csípőjén, az úttest pedig végighorzsolta teste bal oldalát. Felépülése jelenleg is tart, több hónapig nem tudott dolgozni, de azt már eldöntötte, hogy a következő forgatás előtt egyrészes bőrruhát húz majd, mert úgy érzi, az lényegesen jobban megvédte volna a júniusi balesetben is.

A túlélés és a felépülés esélyeit is meghatározza, hogy milyen ruhát viselt a motoros a baleset idején Németh Zoltán, a miskolci kórház baleseti sebésze szerint. Mivel a Mátra és a Bükk a kedvelt túraútvonalak közé tartozik, rengeteg sérült motorossal találkozott az elmúlt 21 év során, mióta ezen a területen dolgozik. Szerinte sokan nem tudják elképzelni, milyen nehezen gyógyuló kézsérülésekkel járhat akár egy egyszerű elcsúszás is, ahogy azt sem, hogy utcai cipőben a motoron ülők lába szintén fokozott veszélynek van kitéve. Az előbbi esetben tipikus, hogy az elesés pillanataiban a többség önkéntelenül a tenyerével próbálja megvédeni magát, a lábsérülések legfőbb oka pedig az, hogy a motorosok bokája a jármű alá szorul.

A szakember szerint észszerű döntés lenne, ha kötelezővé tennék a motoros kesztyű használatát, de ugyanígy erős érv szól a magas szárú protektoros cipő, vagy csizma mellett is. Az önálló gerincvédő fontosságát is kiemelte, de ezt akkor tenné kötelezővé, ha a motoros nem visel olyan kabátot, amelyben eleve van gerincprotektor.

A főorvos úgy látja, a felsoroltak után a térdvédők következnek a fontossági sorrendben, de kiemelte, hogy az elővigyázatosságot az egyrészes bőrruha sem pótolja. Erre példaként azokat a baleseteket említi, amikor egy másik jármű, többnyire egy autó nem ad elsőbbséget a motorosnak, aki a két jármű ütközésekor olyan végtag- és bordatörést szenved, amellyel szemben nehéz ruhával védekezni.

Az nagymotorosok többsége gondoskodik valamilyen védelemről, de Németh kiemelte, hogy az 50 és 125 köbcenti körüli motorkerékpárok és robogók használói nyáron sokszor rövid utcai ruházatban ülnek a nyeregbe, mert úgy gondolják, lakott területen, kis sebességnél nem történhet nagy bajuk. Ezzel ellentétesek a miskolci kórház baleseti sebészének tapasztalatai, aki többször látott már el olyan sérülteket is, akik nyáron rövidnadrágban, illetve pólóban vezettek, ezért a lakott területen történt balesetük során testfelületük jelentős része megégett, ezért helyreállító műtétek sorozatára szorultak.

A Német Zoltán általa megismert esetekben megfelelő védelmet nyújtott a motoros kabátokban lévő gerincprotektor, aki viszont ennél nagyobb védelemre vágyik, az jobban jár, ha nem bízik az olcsó beépített gerincvédőkben, ezért Fodor Donát motoros vlogger a külön viselhető gerincvédők használatát javasolja, amelyek nagyobb felületen védenek.

Az ügyben megkerestük a több mint tíz éve motoros biztosításokkal foglalkozó Csapó Zoltánt is, aki szerint egy ideje sokkal tudatosabbak lettek a motorosok Magyarországon, ezért sokan költenek védőfelszerelésre is. Mint a biztosítási szakértő elmondta, az általa megismert balesetek sokszor azért következnek be, mert a motor vezetője nem észleli időben, hogy koncentrációs készsége csökken egy hosszabb út során, ezért egy- vagy többszereplős balesetet szenved, például leesik az útról egy kanyarban. Csapó a bukósisakon kívül semmilyen további védőfelszerelést nem tenne kötelezővé, inkább azt tudatosítaná az emberekben, hogy egy baleset miatt akár fél évig munkaképtelenek lehetnek, ami súlyos jövedelemkieséssel jár, vagy akár egész életen át tartó életminőség-romlást jelenthet.

A szakértő a kesztyű és a csizma viselését javasolja mindenkinek, de ő is fontosnak tartja a gerinc megfelelő védelmét. Szíve szerint a már több márka kínálatában szereplő légzsákos mellényeket, illetve az ezekkel kiegészített motoros kabátokat ajánlaná, mert ezek nagyon magas szintű védelmet nyújtanak a testet érintő ütésekkel szemben, igaz szintén több százezer forintba kerülnek.

Bár egyelőre nem ismert, hogy pontosan mely védőfelszereléseket tennék kötelezővé Magyarországon a motorosok számára, Csapó Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a balesetek után következő jogi eljárásokban a motor sérült vezetőjét akár külön felelősségre vonhatják a mögötte ülő utas sérülései miatt is. Erre szerinte sokan nem gondolnak, különösen azok nem, akik csak egy-egy alkalommal ültetnek fel valakit maguk mögé, ezért az utasnak semmilyen védőfelszerelése nincsen a kölcsönkapott bukósisakon kívül, ami önmagában is súlyos kockázatot jelent. Ez a kockázat azért is nagy, mert a bukósisak megfelelő mérete szintén döntő, hiszen, ha túl nagy, egy baleset során elfordulhat és ez is sérüléssel jár.

Csapó Zoltán szerint az államnak a védőfelszerelésekre vonatkozó szigorítás helyett nagyobb hangsúlyt kéne fektetnie a figyelemfelhívó kampányokra, hogy a motorosok, illetve a közlekedés többi résztvevője még jobban figyeljen egymásra, illetve a közlekedési szabályok betartására. Megállapításával egybecsengenek a Mészáros Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusának májusban, Budapesten tartott közlekedésbiztonsági előadásán elhangzottak.

Az általa vizsgált 2014. és 2017. közti időszakban történt mintegy 2313 halálos közlekedési baleset közül 199-ben a motoros halt meg. A halálos áldozattal járó motoros balesetek több mint felében már a helyszínen megállapították a motorkerékpár vezetőjének felelősségét, és ezeknek az eseteknek majdnem felében az áldozatok egyúttal gyorshajtók is voltak. A szakértői vizsgálatok szerint ezekben az esetekben az átlagos sebességtúllépés 30 km/óra volt, mértéke pedig 48 százalék. Mindkettő riasztó adat, a Mészáros Gábor által vizsgált időszak fontos tanulsága pedig az, hogy a motoros balesetek áldozatainak jelentős része ma is élhetne, ha betartja a sebességhatárt, arról viszont nem szól statisztika, hogy közülük hányan viseltek más védőfelszerelést a kötelező bukósisakon kívül.