A falu pénze eltűnt, az óvodát bezárták, de így még többe kerülhet, mintha nyitva lenne

Nehéz pénzügyi helyzetben veszi át októbertől az önkormányzat vezetését Nagy Szabolcs, Ambrózfalva új polgármestere. A Csongrád-Csanád vármegyei, négyszázhúsz fős falu súlyos pénzügyi gondokkal küzd. A falu számláiról az év elején 41 millió forint tűnt el, az óvodát pedig szeptembertől bezárták, mert nem volt elég fedezet a működésére.

A helyi sajtóban, a Promenád24 portálon az utóbbi hónapokban többször írtak az óvoda bezárásáról, és arról is, hogy Ambrózfalva pénze a szomszédos falu, Csanádalberti hivatalában tűnt el. Az ügy hátteréhez tartozik, hogy a Makói Járás négy kistelepülése közös önkormányzati hivatalt működtet, hogy a kevesebb alkalmazott révén a kiadásokat csökkentsék. Köztük Ambrózfalva, Csanádalberti és Nagyér 400-500 fős kistelepülések, csak Pitvaroson élnek 1100-nál valamivel többen. A közös hivatalban az igazgatási, pénzügyi és egyéb államigazgatási ügyeken együttvéve tizenkét köztisztviselő és egy jegyző dolgozik.

A falu számára az eltűnt 41 millió forint is hatalmas összeg, hiszen Ambrózfalva éves bevétele-kiadása 80 millió forint körül van, azt csak a pályázaton nyert támogatások növelhetik meg néha – válaszolta a Telex kérdésére Nagy Szabolcs. Ő júniusban 64-35 százalékos arányban nyerte meg a polgármester-választást a falu eddigi vezetőjével, Dorotovicsné Gulyás Judittal szemben, mindketten függetlenként indultak. Az új polgármester szerint az államigazgatási szabályok miatt a leghamarabb is csak jövő tavasszal dönthet az önkormányzat arról, hogy a falu óvodáját újra megnyissák-e 2025 őszén, a következő nevelési év elején. A megoldás nem lesz egyszerű.

A gyerekek a szomszédos falvak óvodáiba mennek

Az óvodába az idén 10-12 gyerek járt, illetve járt volna ősztől. A szülőket szeptember elején váratlanul érte, hogy nem nyit ki újra az intézmény. Most ősszel az ambrózfalvi óvodásokat Nagyérre, Pitvarosra és a legtöbbjüket Csanádalbertire íratták be. Ha a szülők kérik, akkor a kicsiket falubusszal viszik az egyik közeli település óvodájába, és délután vissza is hozzák őket Ambrózfalvára. A négy falu egyetlen, közös bölcsődéje eddig is Csanádalbertin volt. A Telex több érintett szülőt is megkérdezett, de egyikük sem akart nyilatkozni arról, hogyan érinti őket az óvoda őszi bezárása.

A történtekről olyan hírek terjedtek el, hogy az óvodát az önkormányzati hivatalban eltűnt pénz miatt kellett bezárni, ez azonban nem így van. Az ambrózfalvi óvoda már évek óta veszteségesen működött. A gyermeklétszám alapján kapott állami támogatás nem volt elegendő a költségekre, így a falunak más forrásból kellett volna pénzt fordítani az óvodájára, Nagy Szabolcs szerint havonta legalább 800-900 ezer forintot. A falunak azonban nagyon csekély bevételei vannak.

Mivel a négy falu óvodáit is a közös önkormányzati társulás működtette, a többi falunak a saját költségük fedezeténél több pénzt kellett betennie a közösbe az óvodák kiadásaira, hogy Ambrózfalva veszteségeit pótolják. Ez csak egy darabig működhetett így, hiszen a többi önkormányzatnak sincs túl sok pénze, és ami van, azt nyilván a saját falujukra kell költeniük.

A helyzet tovább bonyolódik azzal, hogy a bezárása után az óvoda három dolgozójának felmondott Ambrózfalva önkormányzata, ezért nekik most végkielégítés jár, ami összesen elérheti a 10 millió forintot. Nagy Szabolcs még nem tudja, miből fogják őket kifizetni.

Szintén kínos lehet utólag, hogy az óvoda korszerűsítésére és a fejlesztésére korábban pályázatokat nyert a falu. Most hivatalosan csak szünetel az óvoda működése, de ha nem nyitnák ki újra az intézményt, akkor a pályázati támogatást, vagy egy részét várhatóan vissza kellene majd fizetni. Kérdés, hogy miből. Az új polgármester abban reménykedik, hogy működhet majd a falu óvodája, ha szükség esetén átadják egyházi, vagy szlovák nemzetiségi keretű fenntartásba.

36+5 millió forintnak nyoma veszett

Idén februárban derült ki, hogy a csanádalberti közös önkormányzati hivatalban Ambrózfalva pályázati számlájáról több tízmillió forint tűnt el. Akkor kellett volna kifizetni a vállalkozót, aki az ambrózfalvi szociális szolgáltató központot felújította, de kiderült: nincs meg az 50 millió forint Ambrózfalva pályázati számláján. Amikor aztán a két falu polgármestere megpróbálta megkeresni a pénzt, azt látták, hogy azt tavaly októberben átutalta a pénzügyes Csanádalberti számlájára. A pénzügyi munkatárs minden kérdésre azt válaszolta: nem tudja megmondani, miért tette ezt.

Jórészt az az összeg hiányzik, amit a falu szociális központjának a felújítására nyertek el – mondta Nagy Szabolcs a Telexnek. A pénzt az Európai Unió és a magyar kormány adta, a vissza nem térítendő 50 milliós támogatásból 36 millió veszett el, és még egy másik, a falu működését fedező ambrózfalvi, szintén Csanádalberti hivatalában kezelt számláról is hiányzik 5 millió. Közben a támogatott felújítás már majdnem teljesen elkészült, ahhoz arányosan ki is kellene fizetni a vállalkozót, de most nincs miből.

Nagy Szabolcs a polgármesteri tisztség átvétele előtt szeptemberben úgy tudta, hogy egy fillér sincs az önkormányzat számláján, miközben folyamatosan érkeztek a fizetési felszólítások a szolgáltatóktól. Közben Ambrózfalva pár millióval tartozik még más falvaknak is, illetve Makónak. Ezért az eddigi képviselő-testület csődeljárást javasolt Ambrózfalva önkormányzatánál, és megbízták a jelenlegi polgármestert, Dorotovicsné Gulyás Juditot az eljárás megindítására. Ő ezt a Szegedi Törvényszéken már kezdeményezte Nagy Szabolcs tudomása szerint. Az eddigi és az új polgármester nincs igazán jó viszonyban.

Nagy Szabolcs arra számít, hogy ha a csődbiztos átvilágítja a pénzügyeket, azután végre tisztán lehet látni. Abban is bízik, hogy mivel Csanádalbertin tűnt el a pénz, azt valahogy vissza tudják majd onnan követelni. Ezzel együtt úgy véli, hosszabb távon növelni kell az önkormányzati bevételeket, de ilyen kis faluban ez nem lesz könnyű feladat. Némi esélyt adhat, hogy Ambrózfalván van néhány szociális bérlakás, és a lakók felszaporodott tartozása kb. 1,6 millió forint, mert van, aki két év óta nem fizetett semmilyen számlát. Ezt a pénzt jó lenne beszedni.

Hogyan tűnhetett el több tízmillió forint?

Megkérdeztük az eddigi polgármestert, hogyan állhatott elő ez a pénzügyi helyzet, Dorotovicsné Gulyás Judit azonban nem válaszolt a megkeresésre. A négy település közös hivatalának jegyzője, Dr. Sarkadi Péter kérdésünkre ezt válaszolta:

„Ez év tavaszán jutott tudomásunkra az Ambrózfalva és Csanádalberti települések közötti jogtalan átutalások ténye.

Jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt azonnal feljelentést tettünk a Makó Városi Rendőrkapitányságon.

Az ügyet a Szentes Városi Rendőrkapitányság vette át, a nyomozást ők folytatják.”

A jegyző is hangsúlyozta, hogy nincsen összefüggés az önkormányzati számláról eltűnt pénz és az ambrózfalvi óvoda bezárása között. Utóbbinak a csökkenő gyermeklétszám az egyik oka, a másik pedig az, hogy a falunak nincsen elég bevétele az óvodához beérkező állami normatíván felüli, magasabb kiadásokra.

Megkérdeztük a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőrfőkapitányságot, hogy hol tart most a vizsgálat, van-e gyanúsított, voltak-e kihallgatások, de rendőrség csak azt közölte, hogy a nyomozás érdekében nem hoznak nyilvánosságra részleteket.

Az eddigi ismeretek szerint összesen mintegy 40-60 millió forint tűnt el Csanádalberti hivatalában, a pontos összeget azonban nem tudni – válaszolta a falu polgármestere, Csjernyik Zoltán a Telex kérdésére. Ő részletesen beszámolt arról, szerinte mi áll a történtek hátterében. A hiányzó pénz kb. kétharmada Ambrózfalváé volt, a többi Csanádalbertié. A két falu számláit egy alkalmazott kezelte, de hogy hova lett a pénz, és miként tűnt el, azt a pénzügyes nem árulta el. Ő azóta már felmondott, a rendőrség pedig nyomoz. A polgármester szerint a vizsgálat várhatóan nem lesz sem könnyű, sem gyors, mert több számla forgalmát és rengeteg utalást kell alaposan átnézni.

Itt a pénz, hol a pénz?

Az ügy amiatt is bonyolult, mert a csanádalberti önkormányzatnak nyolc külön saját számlája van, például egy külön az adóbevételekre, egy másik a pályázatokra, egy harmadik a működési kiadásokra, és így tovább. A pénzügyeket az is jellemzi, hogy a négy kistelepülés összesen 3 ezres lakosságát kiszolgáló közös hivatalra mindössze 8,9 dolgozó bérére kapnak állami normatívát, de mivel 13 alkalmazott van, a kiadások különbségét a falvak fedezik, ami évente összesen 15 milliós ráfizetést jelent.

Ezzel szemben Csjernyik Zoltán szerint egy szomszédos település, amely már városnak minősül, hasonló méretű lélekszámra kap több állami normatívát, 17 saját hivatali alkalmazottra. A polgármester szerint a hivatalukban sok a munka, és a csekély létszám az oka, hogy Ambrózfalva és Csanádalberti számláit egyetlen munkatárs kezelte a Csanádalberti Közös Önkormányzati Hivatalban. Csjernyik Zoltán azt is elmondta, hogy szerinte a vezetői hatáskörök nem egyértelműek, mert a közös hivatal vezetője ő, de a munkaadó a jegyző.

Az is az idén tavasszal derült ki, hogy Csanádalberti pénzéből is eltűnt egy külön számlán tartott korábbi pályázati támogatás: 50 millió forintot átutalt a hivatali alkalmazott a falu másik számlájára, de azt még nem sikerült tisztázni, hogy arról mit fizetett ki. Szabálytalan, ezért nem is volt gyakorlat a hivatalban a számlák közötti utalgatás, mondta Csjernyik Zoltán, és azt is hozzátette: ő senkit nem akar megvádolni, de sem ő, sem Dr. Sarkadi Péter jegyző, sem Dorotovicsné Gulyás Judit ambrózfalvi polgármester nem adott utasítást ilyen utalásokra.

Akkor hol van a pénz? Nem tudom, nem tudom – válaszolta a hivatal pénzügyi munkatársa.

Közös hivatal, közös pénz

Csjernyik Zoltán azt mondta, alaposan ismeri a falu pénzügyeit, mert 2010 óta Csanádalberti polgármestere, és szerinte nem költekeztek erejükön felül, ezért úgy véli, semmi nem indokolta, hogy a pályázati támogatásokat más célokra fordítsák. A falu éves költségvetése 200 millió forint körül van, ennek a felét azonban a négy önkormányzat közös hivatalára kell fordítani, jórészt a bérekre.

A bezárt óvoda ügyéről az mondta Csjernyik Zoltán, hogy Csanádalbertinek évek óta sokba került az, hogy kis létszámmal, de továbbra is működött az ambrózfalvi óvoda. Az utóbbi két évben Ambrózfalvának összesen 28 millió forintot kellett volna befizetni a négy falu közös hivatalára és a saját, de közös keretben működtetett óvodája fenntartására. Ezzel szemben, magyarázta Csjernyik Zoltán, Ambrózfalva saját bevétele a normatívákon felül az utolsó 2 év alatt csak 11 millió volt, azaz legalább 17 millió hiányzott az ambrózfalvi önkormányzatnál. A hiányzó összeget a másik három falu tette be a közösbe, ezt nem akarták tovább vállalni, ezért kellett bezárni az óvodát.

Erre jó megoldás azért nincsen, mert ha egy óvoda gyereklétszáma alacsony, és a normatíva nem fedezi a költségeket, miközben azonban az állam előírja az óvoda működésének adminisztrációs kötelezettségeit, ezzel meghatározza az alkalmazottak számát, akkor nem lehet az önkormányzati óvodát fenntartani. Ennek nem oka az infláció, mert az óvodai normatívákat növelte az utóbbi években az állam, tehát nem a kiadások növekedése okozta a hiányt. Ráadásul, ha megspórolnak némi pénzt például a villanyszámlán a napelemekkel, akkor azt nem szabad más célra költeni. Csjernyik Zoltán szerint legkevesebb 18-20 gyerekkel lehet fenntartani egy falusi óvodát, Csanádalbertin majdnem ennyien vannak a gyerekek, ezért náluk kicsi a ráfizetés, azt még tudják fedezni, mert van pár milliós bevételük az iparűzési adóból és 1-2 millió más forrásokból.

A rendőrség várhatóan kinyomozza majd az ügyet, azután a bíróság vélhetően ítéletet hoz arról, milyen módon és hova tűnt a pénz az önkormányzati számlákról. Ám ez nyilvánvalóan nem oldja meg azt, amit ez az ügy megmutat: a hazai kistelepülések pénzhiányát, a csekély saját bevételek és az alacsony reálértékű állami normatívák miatt valószínűleg sok kis faluban előálló anyagi gondokat.