A Kúria is kimondta, hogy orvosi mulasztás miatt halt meg öt éve egy bárányhimlős kisfiú

Az első- és másodfokú bíróság, majd a Kúria is kimondta, hogy orvosi mulasztás miatt halt meg egy 2,5 éves, bárányhimlős fiú 2019-ben. A kúriai határozatot a kegyelmi botrányt februárban kirobbantó Vidéki prókátor néven futó jogász tette közzé még augusztusban. 2019. február 22. és március 1. között több orvos is kezelte a kisfiút, de az orvosi szakvéleményekre alapozott bírósági ítéletek szerint ezek elégtelenek voltak: a gyerek állapota folyamatosan romlott, de nem végezték el a szakma szabályainak megfelelő vizsgálatokat, ezt többször is elmulasztották, egy magára hagyott, majd egy konferenciára távozni kényszerült rezidens pedig a többi között a torokfájás enyhítésére használt, vény nélkül kapható Tantum Verdével kezelte a súlyosan beteg kisgyereket. A 24.hu azt írja, a beperelt intézmény a szekszárdi Tolna Vármegyei Balassa János kórház volt.

A fiút az ügyeletes házi gyermekorvos küldte be a kórházba, ami először hazaküldte őket, majd miután a szülők visszavitték, a jó általános állapotára hivatkozva az orvosok nem végezték el rajta az alapvető vizsgálatokat és kezeléseket. A perben felkért szakértő véleménye szerint a folyamatosan köhögő, hányó és romló általános állapotú gyerek halála elkerülhető lett volna. Az első- és a másodfokú bíróság, illetve a Kúria is erre az álláspontra jutott, és több millió forint sérelemdíjat ítélt meg a szülőknek és az elhunyt kisfiú két nagyobb testvérének.

Az első kiütések február 22-én, pénteken jelentek meg a kisfiú testén. Az anyja még aznap elvitte a gyerekorvoshoz, aki szövődményes bárányhimlőt és heveny légcsőgyulladást diagnosztizált. Szombatra és vasárnapra a gyerek testét elborították a kiütések, vasárnapra hőemelkedése lett. Hétfőn a gyerekorvos újra megnézte, és feljegyezte, hogy lázas, a kiütései pedig „nagyon csúnyák”, kedden pedig annyira leromlott a fiú állapota (többször hányt, lázas volt), hogy a gyermekorvosi ügyeleten kérték a kórházi osztályos felvételét. Innen hazaküldték őket, de a gyerek még aznap visszakerült a kórházba, mert hányt. Vizelet gyorstesztet, laborvizsgálatot és vérgázanalízist végeztek rajta, kapott 13 csepp Cataflamot, éjszakára pedig infúziót kötöttek be neki. Bár a fiú továbbra is köhögött, a kezelőorvosok jó általános állapotról számoltak be, de a láz miatt további megfigyelésre bent tartották szerdán.

Csütörtökön reggel 8 és délután 4 között az osztályos orvosi feladatokat egy rezidens gyakornok látta el az osztály fertőző és légúti betegségben szenvedő betegeket ellátó részén, szakorvos nem tartózkodott az osztályon, így a rezidens a feladatokat felügyelet nélkül végezte. A bírósági ítéletből az is kiderül, hogy a rezidens sem volt ott teljes időben: 8 és nagyjából fél 2 között tartózkodott a részlegen, mert az osztályvezető főorvos a délutáni órákban az általa szervezett konferencián való részvételre kötelezte. A délelőtti viziten a fiú állapotát kielégítőnek találta; az édesanya a műszakváltás után azonban jelezte a nővéreknek, hogy a gyerek rengeteget alszik. Ezt a nővér jelezte az ügyeletes orvosnak, aki megvizsgálta a fiút, állapotát összességében kezdődő sokkos állapotként értékelte, vagyis ekkor már súlyos állapotban volt. Az infúzió nem segített, tudata nem tisztult fel, oxigénszaturációja olyan alacsony volt, hogy oxigént kellett neki adni. Este fél 9-kor rosszabbodó állapota miatt átszállították a pécsi gyerekklinikára. Gyorsult szívműködés, szapora légzés, nehézlégzés és nyögő légvét, tudatzavar, aluszékonyság jellemezte továbbra is, bőrén testszerte pörkkel fedett kiütések voltak láthatók. A tüdő vizsgálatakor úgynevezett szörtyzörejek voltak hallhatók. Ekkor már egyértelmű volt a diagnózis: súlyos bakteriális szepszis, többszervi elégtelenséggel.

A késő esti mellkasröntgen alapján tüdeje bal oldalában elzáródott a légút, légtelenség (atelektázia) alakult ki, a péntek éjjeli laboreredmények pedig súlyos vérmérgezésről árulkodtak. Ekkor már géppel lélegeztették, kombinált antibiotikumos kezelést kapott, de keringése folyamatosan romlott, láza 41 fok fölé ment. Akut respirációs distressz szindróma (ARDS), vagyis légzési elégtelenséggel járó súlyos tüdőgyulladása alakult ki. Péntek reggelre az állapota tovább romlott, és leállt a szíve. Negyven percen keresztül próbálták újraéleszteni, sikertelenül.

A család azért indított pert, mert szerintük a Tolna Vármegyei Balassa János Kórház megsértette a teljes és egészséges családban éléshez fűződő jogukat. A Szekszárdi Törvényszék 2022. március 25-én hozott ítéletet, az apának 12 millió, az anyának 15 millió, a két gyereküknek pedig 3–3 millió forint sérelemdíjat ítélt meg. A kórház a sérelemdíj iránti igényt eltúlzottnak találta, szerintük sem kezelési hiányosság, sem mulasztás nem volt megállapítható.

Az igazságügyi szakértői vizsgálat azonban ennek az ellenkezőjére jutott. Eszerint a gyerek kezelése nem felelt meg az orvosszakmai szabályoknak, már a felvételekor hiányosságok mutatkoztak az ellátásban. Az ítéletet a másodfokú bíróság is helybenhagyta, így a kórház a Kúria elé vitte az ügyet, ami tavaly szeptemberben szintén helybenhagyta az első- és másodfokú ítéletet.

A 24.hu-nak a családot képviselő ügyvéd, Balas Ákos azt nyilatkozta, a per az orvosi műhiba perek kategóriájába tartozik, így önmagában „tucatper”, a jelentősége abban van, hogy a kórház teljes, mulasztásos felelősségét állapította meg a bíróság a szakvélemény alapján. Az Országos Kórházi Főigazgatóság szerint már egyik orvos sem dolgozik a kórházban.