„Most összefogta végre az országot, hogy meg kell védenünk a Római-partot a víztől”
2024. szeptember 19. – 00:00
A Római-parton egy fiú biciklizik el nehezen haladva az egyre növekvő vízben, mi pedig a járdán sétálunk nehézkesen, miközben a térdünkig ér a Duna. A nyáron népszerű sétányon most beázott pultokat és feláztatott falépcsőket látunk, a víz a padok tetejéig ér, a teraszok már ki se látszanak. A legtöbb utca végén eközben homokzsákokból épül a gát, hogy ellenálljon a víznek, megmentve az ártérben lakók azok házait.
Szerda délelőttre elérte Budapesten a 693 centit a Duna vízállása, elöntötte a víz a Rómait. Itt hétvége óta tart az árvízi védekezés, de még szerdán is bőven építették a gátakat az emberek. A Római-parton folyó munkákat hétvégén Orbán Viktor is személyesen megszemlélte, Magyar Péter pedig napok óta posztol arról, hogy pártja kint van önkéntesekkel dolgozni.
A helyiek látszólag nem aggódnak az áradás miatt: „2013-ban nagyobb volt, és akkor is száraz lábbal ki lehetett jönni a házból. Itt a teraszokat elöntötte a víz, bement a garázsba is, de a földszinti lakásokat már nem érte akkor” – mondja egy nő a Nánási úti lakásánál. Mint hozzáteszi, a 2013-as árvíz arra is jó volt, hogy tanuljanak belőle az emberek. A szomszédok közül sokan már akkor is itt laktak, „most már tudják, mit hova kell felpakolni, hogy biztonságban legyen”.
A parton lévő házak kertjébe már homokzsákokat pakoltak az emberek, igyekeznek megvédeni a víztől az ajtókat, a garázsokat, és mindent, ami fából van. „Látszik, hogy a fát gyorsan kicsinálja a víz” – mondja egy férfi, és tényleg látjuk: amikor lemegyünk a partra, több kocsmának már a víz felszínén úszik a víztől felduzzadt falépcsője.
„Azért tudtuk, hogy ilyen jöhet itt a Duna mellett” – mondja vállrándítva egy férfi a kérdéseinkre. Egy önkéntestől megtudjuk azt is, hogy a parton több helyen a lakóközösségek fogtak össze, hogy zsákot és homokot rendeljenek. A koordináció döcög a kerületben, mivel, mint mondja, „a polgármester börtönben, a többiek meg néha nem tudják, mit kéne csinálni”. Ezért több önkéntes is úgy érkezett a Rómaira, hogy csak bekopogott házakba, éttermekhez, hogy kell-e segítség. Sok helyen kellett is.
„Keddig kellett kiparkolni a kocsikkal a garázsból, azt megcsináltuk. Amit tudtunk, azt felraktuk egy méter magasra, hogy ne érje a víz” – mondják egy másik háznál. A parton már elöntött részeken látszik, hogy ugyanezt a taktikát használták a kocsmák is. Sok helyen látszik, hogy a hűtőt, drágább gépeket a tetőteraszra rakták, vagy akinek nem volt, az olyan magasra, amilyen magasra csak tudta.
„Sok tulajdonos kipakolta a dolgait, áramtalanítottak. Félnek kicsit a helyiek, de ez az összefogás csodálatos, nem számít, ki kicsoda, segítenek egymásnak. A helyiek is tudják, hogy ezzel a segítséggel tudják megmenteni lakó- és munkahelyeiket a parton” – mondja az egyik önkéntes. Szerinte az összefogás példaértékű, látott a gátépítésnél olyat, hogy „mihazánkos pakolta a tiszapártos pólós mellett a zsákokat”. Mint elmondja, azért nagyjából le van osztva, ki hol mozog: van utca, ahol Szentkirályi Alexandra lapátol a munkásokkal, méterekkel arrébb egy másik területen pedig a Tisza Párt építi a gátat. „Ez most összefogta az országot” – teszi hozzá.
Megtudjuk azt is az önkéntestől, hogy sok lelkes tini is kijött iskola után pakolni, de volt hároméves is, aki kislapáttal töltötte a homokzsákokat. „Mondta a lányom, hogy jöhet-e ma pakolni inkább iskola helyett, de végül csak utána jön ki” – mondja egy anyuka, aki szerint most látszik, hogy 2013-hoz képest „sikerült felkészülni, sokkal hatékonyabban lehet dolgozni”.
„Csak kijöttem megnézni az árvizet, indulok is haza” – mondja egy nő a telefonba, ő már a sokadik nézelődő, akivel a parton találkozunk. Vannak, akik csak kijönnek szelfizni az árvízzel, de akadnak olyanok is, akik hosszasan dokumentálják a víz emelkedését. „Nagyon gyorsan jön fel, csináltam videót is, amin látszik” – mutatja a gátnál egy férfi. Igaza van: amikor besétáltunk a Római-part járdájához, kint hagytam a cipőmet, messze az árvíztől. Mire kiérek az árvíz fedte pultok közül fél óra múlva, már a cipőmet nyaldossa a Duna vize.
Az egyik pesszmistább nézelődő szerint „pénteken tetőzik majd a víz, biztos kifolyik a Nánási útig is”. Bár megállapítja azt is, hogy „2013-hoz képest nincs is még magasan a Duna”. Mindenesetre a Nánási utat – biztos, ami biztos – az Emőd utcától a Pünkösdfürdőig lezárták. Egy rendőr elmondja, ez így is marad addig, amíg nem megy le a víz. Elsétálunk a lezárt részen, még egy munkás azért megszólít minket, hogy jelezze: ha homokzsákozunk, óvatosan emeljük, nehogy baja essen a hátunknak. Hozzáteszi – „jól áll a helyzet, van még mit pakolni”, aztán kérdésünkre azt is elmondja, hogy „most már kijelenthetjük, hogy készen állunk az árra”.