A kormány megháromszorozná az orvosok ügyeleti terhelését, az orvosi kamara ellenáll

„Jelen pillanatban a fenyegető változások távolabb kerültek, de nem hárultak el” – írja közleményében a Magyar Orvosi Kamara (MOK), miután szerdán a szakmai szervezet is részt vett azon az egyeztetésen, amit Takács Péter egészségügyi államtitkár hívott össze, hogy tárgyaljanak az ágazatot érintő új jogszabály-módosításról. A szeptember 4-ei egyeztetésen az álláspontok nem közeledtek egymáshoz, a szakmai szervezet lapunknak azt írta: a terveket jelentős visszalépésnek értékelik.

A módosítás az állami egészségügy munkaszervezési szabályait változtatná meg például azzal, hogy az eddigi havi kettő helyett akár hat ügyelet elrendelését is lehetővé tenné. A szakmai szervezet szerint ha elfogadnák a jogszabály-módosítást, az orvosok és szakdolgozók munkaterhei tovább növekednének, miközben a jogaikat korlátoznák.

Az egyeztetésen a Kamara részéről ott volt Álmos Péter elnök és Srádi Péter országos és budapesti területi MOK küldött. Az egyeztetésen kiderült, hogy Takács Péter államtitkár a tervezetet idén már nem terjeszti be a parlamentnek. Viszont azt mondta:

a jogszabályok módosításához ragaszkodik, a tervezetet tavasszal benyújtja, ehhez kérte a résztvevők javaslatait.

A MOK korábban a Belügyminisztériumnak jelezte, hogy a jogszabály-módosítást jelenlegi formájában nem fogadják el.

Az ügyelet utáni rendes munkaidőre nem járna bér

Takács Péter egészségügyi államtitkár a jogszabály-módosító tervezetet augusztus 15-én küldte el a Kamarának véleményezésre. A MOK megerősítette lapunknak a tervezetben szereplő változásokat, amelyek számos ponton belenyúlnának az eddigi munkaszervezésbe:

• Az eddigi 2 helyett akár havi 6 ügyeletet is elrendelhetnének az adott munkavállaló beleegyezése nélkül. A MOK szerint a tervezet hatályon kívül helyezi a kétheti, munkáltató által kötelezően elrendelhető ügyeleti korlátot, így a rendes munkaidő terhére rendelhetik el (részleges felárral) a havonta összesen 6 ügyeletet, önként vállalt többletmunka nélkül.
• Az ügyeleti idő nem növelné érdemben a nyugdíjhoz számított időt.
• A munkáltató javasolhatná terhes, gyermekét egyedül nevelő vagy nyugdíjas munkavállalók részvételét az ügyeletben. Jelenleg az érintettek csak saját kifejezett kérésükre ügyelhetnek.
• Az ügyelet utáni, kötelezően pihenőidővel töltött rendes munkaidőre nem járna bér. A MOK válasza szerint péntek és szombat után, illetve ünnepnap előtti ügyelet esetén nem járna pihenőidő. Az a munkaidő, amit a kötelező pihenőidő miatt nem tölt a munkahelyén az orvos, nem fog a havi fizetett alapbér alá tartozni.
• A 11 órás előírt kötelező pihenőidő 8 órára csökkenne, így akár egymás utáni napokra is elő lehetne írni ügyeletet.
• A tervezet alapján módosítanák, illetve hatályukat vesztenék a jelenlegi jogszabályból azokat a garanciákat, amik szabályozták az ügyeleti túlmunka mértékét, korlátait.
• A javaslat szerint az ebédidőt is le kellene dolgozni, miközben a bér nem emelkedne. A MOK szerint ez a 8 órás munkaidő esetében 20 perc lenne, a 12 órás műszakban 45 perc.

Az államtitkárság szerint az átalakítások célja, hogy olyan jogszabályi környezetet alakítsanak ki, melynek keretei között minden egészségügyi dolgozó elégedetten végezheti munkáját.

A szerdai találkozó után a Népszavának Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke azt mondta: az egyeztetésen Takács Péter hangsúlyozta, hogy „ami nyilvánosságra került, az még csak egy koncepció, amellyel a munkajogi problémákat szeretnék rendezni”. Ilyen probléma például a munkaidő nyilvántartás, a műszakátadás vagy az ügyeletek kérdései.

FESZ: A tervezetet nem fogadjuk el, mert kizárólag a dolgozókat hátrányosan érintő javaslatokat tartalmaz

Ennek ellenére már a jogszabály-módosítás tervezetét is több szakmai szervezet kritizálta. A MOK elnöksége augusztus 29-én levelet írt a kamarai tagoknak a tervezetről. A lapunkhoz is eljutott levél szerint a Kamara úgy látja: a jogszabály-módosítás teljesen ellentétes a kormány céljával, miszerint minden egészségügyi dolgozó elégedetten végezheti munkáját.

A szakmai szervezet szerint a javaslat a kiszámítható egészségügyi életpályamodell kialakítása, a munkavállalók számára vonzó környezet megteremtése helyett úgy akarja biztosítani a kórházak működését, hogy tovább terheli a dolgozókat.

„Ha ez a módosítás életbe lép, akkor nem marad olyan eszköz a kezünkben, amivel bármilyen hátrányos intézkedés (pl. orvosok és szakdolgozók katonákhoz hasonló átvezénylése) ellen együttesen hatékonyan fel tudunk majd lépni. Ugyanígy a bérek értéktartását sem tudjuk a továbbiakban kiharcolni” – írta a MOK a kamarai tagoknak írt levelében.

A MOK a Magyar Orvosok Szakszervezetével közösen szeptember 3-án hivatalos közleményben is reagált a jogszabály-módosításra, itt azt írták:

a kormány nem méri fel reálisan, hogy milyen károkat okozna a teljes magyar ellátórendszernek a gyógyítás feltételeinek további romlása.

Ráadásul szerintük a javaslat a jogász szakértők szakvéleménye alapján ellentétes az Alkotmánybíróság, a Kúria és az Európai Unió bíróságainak korábbi döntéseivel, iránymutatásával.

A szerdai egyeztetésre ugyan nem hívták meg a Független Egészségügyi Szakszervezetet (FESZ), de ők is felemelték hangjukat a módosítás ellen. A szakszervezet elnöke, Soós Adrianna lapunknak azt írta: „a tervezetet nem fogadjuk
el, mert kizárólag a dolgozókat hátrányosan érintő javaslatokat tartalmaz, mind munkaszervezési, mind anyagi tekintetben”.

Szerintük a módosítás legkritikusabb pontja a pihenőidő szabályainak megváltoztatása. „Inkább a kötelezően elrendelhető munkaidő csökkentését
kellene napirendre tűzni, a pihenőidő szabályainak megváltoztatása azt a célt szolgálja, hogy a többletmunkát a jövőben törvényes keretek közt ne fizessék ki.”

Soós Adrianna azt is problémásnak tartja, hogy lehetővé tennék a munkáltatónak a jelenlegi havi két alkalomnál több ügyelet elrendelését, akár 12 órás munkavégzés után is. „Eddig erre csak abban az esetben volt mód, ha munkavállaló ehhez hozzájárult és ehhez magasabb díjazás kapcsolódott” – írta a FESZ elnöke. Szerinte a folyamatos műszakok mellett már sok esetben így is nehéz a munkahelyi és a családi feladatokat összehangolni.

Soós Adrianna szerint ha ebben a formában vezetnék be a szabályozást, akkor ellehetetlenülne a betegszállítás, és több munkavállaló tűnhetne el a műtőkből. Az orvosok körében pedig attól lehetne tartani, hogy többen akarnának külföldre vagy a magánszektorba menni.

Augusztus 30-án megkerestük kérdéseinkkel a Belügyminisztériumot is, de válaszokat azóta sem kaptunk.