Ki döntött a fák kivágásáról? – kérdezte egy soproni polgár, erre kapott is választ, meg nem is

Közérdekűadat-igényléssel élt olvasónk, a soproni Mechle Károly a Patak utca ostorfáinak kivágása miatt. Elsősorban azt akarta megtudni, ki kezdeményezte és ki döntötte el a tarvágást, és milyen szempontok alapján született meg a nagy visszhangot kiváltó ítélet. Kérte a szakértői véleményt is.

Megkapta, de semmi új nem derült ki: az ott élők többsége kezdeményezte a fák kivágását, és a felkért szakértők is ezt javasolták.

Mechle Károly azok után tette meg ezt a lépést, hogy Sopronban óriási visszhangot váltott ki a hangulatos utca fáinak kiirtása. A fairtás gyakorlatilag két részre osztotta a közvéleményt. Azok voltak jóval többen, akik felháborodtak a fák kivágásán, jóllehet az utca felújítását korábban kihirdették, és a fák kivágásának tervéről is tudni lehetett. Kevesebben voltak azok, akiknek érveik voltak a tarvágásra. Ők jellemzően a Patak utcában vagy hasonló adottságú városrészben élnek.

Elsősorban online térben, de ott aztán igazán elszabadultak az indulatok, és a két tábor keményen osztotta egymást. A csupasszá vált Patak utca hetek óta beszédtéma Sopronban, ahogy az is, hogy ezt nem akarhatták az ott lakók.

Pedig ez derült ki, amikor végigjártuk az utcát, becsöngetve az ott élőkhöz.

A jegyző válaszol

A lakókra hivatkozik a közérdekűadat-igénylésre adott hivatalos válasz is, talán egy kicsit részletesebben. Dr. Sárvári Szabolcs jegyző azt írta válaszában, hogy az elmúlt nyolc évben többször is érkezett megkeresés az utca lakóitól a fák nyesésére, valamint kivágására. Ők kérték a túlnőtt fák eltávolítását is, mivel károsítják házaikat, zavarják életüket.

„A polgármesteri hivatal az idei évben megvizsgálta a beérkező panaszok alapján ismételten a fák állapotát, valamint a járda- és útburkolat állapotát is. Szakértők is javasolták a fafajcserét, továbbá a burkolt felületek is elhasználódtak, a járdát a gyökerek balesetveszélyessé tették, ezért az önkormányzat az utca faltól-falig történő felújítása mellett döntött” – sorolta az előzményeket a jegyző.

A felkért szakemberek véleményét is idézte. Kiderült, hogy a fák idősek, törzseiken úgynevezett fagyléc is látható volt. Ez egy fagy okozta repedés a törzsön hosszanti irányban, tulajdonképpen egy seb, amin keresztül a gombák megtámadják a fát, ez pedig rothadás kialakulásához vezethet.

A szakértői jelentésekből idézett a jegyző akkor is, amikor megállapította, nemcsak a fák lombja volt jelentős méretű, a gyökérzetük is, ez pedig a járdaburkolatot, valamint a házakat károsította. Az elmúlt évtizedek burkolatjavítása és a közműkarbantartások során elkerülhetetlenül sérültek a gyökerek. A fák koronája a házak fölé nyúlt, mely viharos időben jelentős kárt okozhatott, illetve okozott az ott található épületek tetőzetében. A fák lombkoronája a házakat árnyékolta, a lakóknak nappal is mesterséges fényt kellett használniuk – indokolta a döntést dr. Sárvári Szabolcs.

Két szakértő – egy vélemény

Kulcsárné Roth Matthea erdőmérnök, a Fertő–Hanság Nemzeti Park igazgatója volt az egyik szakértő, akit a hivatal felkért a Patak utcai fák vizsgálatára, bár az alpolgármesternek címzett levelében hangsúlyozta, mint erdőmérnök és mint soproni polgár jegyzi a véleményét, nem pedig mint a nemzeti park vezetője. Álláspontja szerint a fák visszanyesése nem oldotta volna meg a problémát, és egy-két fa kivágása is csak elodázta volna a megoldást.

„Ha a teljes megújítás mellett dönt az önkormányzat és kivágja a fasort, mindenképpen javaslom, hogy olyan kisebb, alakítható koronájú, kertészetileg nemesített útfásítást ültessenek a helyére, ami a látványt továbbra is megőrzi, de a hátrányokat lecsökkenti vagy meg is szünteti” – írta Kulcsárné Roth Matthea.

Részletes vizsgálati anyagot és szakvéleményt írt a soproni önkormányzat felkérésére a Park-Erdő Stúdió Kft. is. Összegzésüket azzal kezdték, hogy a fák mindegyike erősen tört a fény felé, ami teljesen természetes folyamat, fototaxisnak hívják. Ettől alakult ki az út fölött összezáródó alagútszerű koronaforma.

A fákat egyszer már csonkolták, évtizedekkel ezelőtt. Ez látszik minden fán azonos magasságban, a beavatkozás több fán korhadást okozott. A fák élettere nagyon szűkös, az úttest szegélye és a járda között, jellemzően 80 cm termő földsáv áll rendelkezésre, ahol a talaj erősen tömörödött, valamint talajszennyeződés is látható több helyen – állapította meg a szakértő. Részletesen kitért arra, hogy a közművek fektetése, cseréje, javítása során a gyökereket többször átvágták, tizenhárom fa gyökérvizsgálatának eredménye pedig azt mutatta a fák „kiborulása előfordulhat már közepes erősségű viharban is”.

A szakértői vélemény azt is írta: „Teljesen egyértelműen megállapítható, hogy az összes fát nem lehetne megtartani, és megborulna az egységes rendszer, ezek a fák együtt alkotnak egy összefüggő állományt, ahol az állomány hatás már megjelenik. Ha a legrosszabb állapotú fákat kivágjuk, akkor az egybefüggő fasor megszűnik létezni és maradnak olyan szoliter, nyitott állású fák, amik eddig sűrű állásban voltak és nem szokták meg az erősebb széllökéseket. Ilyen helyeken együtt érdemes kezelni a fákat.”

Összességében tehát ez az anyag is a fasor teljes cseréjét indítványozta.

A fákat azóta már fel is darabolták, az utca felújítása halad, s bár a Patak utca soha többé nem lesz olyan, mint amilyennek az elmúlt években a soproniak megszokhatták, azért még van remény, hogy egyszer újra zöld lesz. Mechle Károly álláspontja változatlan: a klímaváltozás egyértelmű hatásait érezve továbbra is az a véleménye, hogy egyetlen fát sem lenne szabad kivágni.