Irgalmatlan nagy feladat szakadt a nyakunkba

Az év végével megszűnik a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása, amely 2004-ben alakult, és mivel 16 település a tagja és majdnem hatszázan dolgoznak benne, ez az ország második legnagyobb ilyen szervezete. Főként a Szeged körül fekvő falvak vesznek részt az együttműködésben: Algyő, Bordány, Dóc, Forráskút, Sándorfalva, Röszke, Deszk, Kübekháza, Tiszasziget, Ferencszállás, Klárafalva, Újszentiván, Szatymaz, Domaszék és Zsombó a társulás tagja. Ezeken kívül másik megyéből is volt két csatlakozó: Pálmonostora és Petőfiszállás.

Jövőre várhatóan 2,5-3 millió forinttal nőnek meg Kübekháza kiadásai azért, mert megszűnik a kistérségi társulás, válaszolta kérdésünkre Molnár Róbert, a Szegedtől 18 kilométerre levő falu polgármestere. A másfél ezer fős falu éves költségvetése évek óta 460 millió forint körül volt, de ebben a három másik kistelepülés „közös ügyeit intéző” hivatal fenntartása és bérköltsége is benne van, ami 125 millió. A kistelepülések nem dúskálnak a pénzben, csak takarékos gazdálkodással képesek működni, és pótforrásokra sem számíthatnak, magyarázta Molnár Róbert.

Ő éppen azért nem akar 22 év után továbbra is polgármester lenni, hogy többé ne vegyen részt a faluja kényszerű elsorvasztásában és az önkormányzati rendszer lebontásában, amit szerinte az állami intézkedések okoznak az utóbbi évtizedben. Attól tart, hogy a jövőben a szegedi intézmények nem fogadnak majd a környező településről rászorulókat, például ápolásra szoruló hajléktalanokat,, akiknek nincs családjuk. Molnár szerint eddig az ilyen ellátást a kistérséggel közösen oldották meg, a falvaknak nincsenek e célra saját intézményeik, csak Szegednek van.

A falvak ezt a nagyfokú szociális problémát nem tudják kezelni, mondta Molnár, aki szerint „tavasszal még arról beszéltünk a Társulás ülésén, hogy közösen megünnepeljük a létrehozásának 20. évfordulóját. Senki nem számított arra, hogy ehelyett ilyen gyorsan vége lesz”. Szerinte a Társulás gazdaságos volt és minden téren jól működött. Kübekháza például a szociális ellátások mellett a tavaly megnyílt, új bölcsődéjét is a Kistérség keretében működtette. A polgármester szerint ez a gyermekgondozás magas színvonalú szakmai hátterének közös biztosítása miatt volt előnyös a falunak.

Az elárvult kistelepülések vezetői most azon dolgoznak, hogy a pénzügyi veszteségek csökkentésére egy új társulást hozzanak létre, már Szeged nélkül. Erről szándéknyilatkozatot is aláírtak. Az új társulásra többet kell majd költeni, de még úgy is jobb az összefogás, mint az, ha minden falu maga küzdene a feladatok ellátásával, vélekedett Molnár Róbert. Szerinte a kistérség irányító tanácsában annak ellenére se voltak csaták, hogy abban különböző politikai hovatartozású polgármesterek dolgoztak együtt, mert a pártpolitika helyett a szakmai együttműködésre és a településük érdekeire figyeltek.

„Irgalmatlan nagy munka szakadt a nyakunkba, hogy időben meg tudjuk oldani az eddig a Kistérségen belül vitt feladataink további működtetését” – válaszolta Barna Károly, Szatymaz polgármestere kérdésünkre.

A polgármester szerint azt még számolják, hogy jövőre mekkora többletkiadást jelent a szatymazi önkormányzatnak a Kistérség megszűnése. A Szegedtől 16 km-re fekvő, növekvő népességű, több mint ötezer fős Szatymaz az egyik olyan település, amely a legtöbb feladatát bevitte az együttműködésbe: a szociális ellátások mellett a falu bölcsődéje és óvodája is a Kistérségen belül működik. Emiatt most sok mindent át kell szervezni.

Barna Károly is egyetért azzal, hogy az érintett kistelepülések önkormányzatai Szeged nélkül is folytassák a kistérségi együttműködést. Ennek a feltételeit most gyorsan meg kell teremteni, minden szervezeti és adminisztrációs kötelezettség megoldásával együtt.

„Most megvan annak a kockázata, hogy mindennel időben és szabályosan megleszünk-e.”

Szatymaz már felajánlott egy helyet az új kistérségi együttműködés központi irodájának.

Miért előnyös a Kistérségi Együttműködés?

A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása önálló jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv, az idei költségkerete 9 milliárd forint. Közös fogorvosi ügyelet, szociális ellátás és szociális intézmények, továbbá bölcsődék és óvodák működtetése tartozik hozzá.

Azt mindenhol önállóan dönthették el, hogy az államilag előírt, kötelező önkormányzati feladatok közül melyiket viszik be a Társulásba, és melyiket folytatják önállóan. A legtöbben a szociális feladatokat vitték be a társulásba. A Társulás irányítója a Polgármesterek Tanácsa, elnöke Szeged polgármestere, és a közös döntésekben minden település polgármesterének 1 szavazata volt a havi üléseken.

Az állam az elmúlt két évtizeden pénzzel ösztönözte a kistérségi társulások létrejöttét, illetve fennmaradását, bár a jogi keretek részletei közben változtak. Ha az egyik önkormányzati feladat ellátására kapott egy település 100 százalékos állami támogatást, az ugyanarra a célra, de kistérségi együttműködésben folytatott feladatellátásra sokkal magasabb volt az állami térítés, egyes tevékenységeknél 150 százalékos, ez az arány feladatkörönként változó.

Bár az állami térítések az elmúlt években nem növekedtek az infláció vagy a bérköltségek arányában, de még mindig megéri a kistérségi együttműködés, mondta érdeklődésünkre Csúcs Áron, a Szegedi Kistérség Többcélú Társulás Koordinációs Központjának igazgatója. Szerinte az állam soha nem adott annyi támogatást, amennyi elég lett volna, az önkormányzatoknak saját pénzt is be kellett tenniük saját településük feladatainak ellátásába.

Minél nagyobb egy település, annál több a kötelező feladat. A kicsiknek például a hajléktalanellátás nem előírás, de a nagyvárosoknak igen. A közös működtetés olcsóbb volt, mert nem kellett mindenhol külön vezetőket, adminisztrátori gárdát és ellátószolgálatot fenntartani, ezekből elég volt egy a társulásnál. Korábban az iskolákat is bevihették a kistérségbe, de 2013-ban a kormány az önkormányzatoktól elvette és állami fenntartásába vonta az iskolákat.

A kistérségek pályázhattak állami és más, például alapítványi támogatásokra, amiket fejlesztésekre, felújításokra, beszerzésekre költhettek el, például vehettek mikrobuszt, amivel az önállóan közlekedni nem képes fogyatékkal élőket szállíthatták.

Szeged nem akarta folytatni

A szegedi önkormányzat június 28-i, az októberben véget érő 2019-2024-es választási ciklusban az utolsó közgyűlésére készült el Binszki József várospolitikai alpolgármester előterjesztése, amely szerint a város a szociális feladatok ellátását 2025-től kivonja a kistérségi együttműködésből. Szeged jövőre csak közös fogorvosi ügyelettel maradna bent a társulásban, de csak akkor, ha így módosítják a társulási megállapodást. Ezzel a lépéssel megszűnik Szeged kötelezettsége a társulás Koordinációs Központjának fenntartására, aminek a költségeit a város 83 százalékban fizette – azért, mert ezt a kiadást a lakosság számának arányában fedezték a települések. Ez a teljes költség évente mintegy 50 millió forint volt, mert a vezetővel együtt 11 főt foglalkoztat az SZKTT Koordinációs Központja.

A szegedi közgyűlés előtt egy nappal ülést tartott a Kistérségi Társulás Tanácsa, és a kistelepülési polgármesterek nem támogatták, hogy Szeged csak a közös fogorvosi ügyeletben folytassa az együttműködést. A felbomlás Szeged lépése miatt várható volt, mert a falvaknak együtt is kevés lenne a pénze arra, hogy a város támogatása nélkül maguk tartsák fenn a kistérség Koordinációs Központját, és a Szeged belépésével bővülő fogorvosi ügyelet is mindenkinek többe került volna. Ezért minden tag kilépett, így december 31-én megszűnik a 20 éve létrehozott Szegedi Kistérség Többcélú Társulása.

Binszki előterjesztésében azt írta, hogy a városnak már nem gazdaságos a szociális feladatok közös ellátása, mert a növekvő személyi és dologi kiadások miatt Szeged önkormányzata az állami támogatásokon felül egyre több pénzt kényszerült betenni a kistérségi szervezet fenntartásába és a közös szociális ágazatba. Ezen kívül beruházásokra, például közös telephelyek felújítására lenne szükség, amit a város nem akar saját zsebből fedezni. Ezért a város önkormányzata létrehozza a saját szociális intézményét, a jövő évtől az látja el az ilyen típusú szegedi feladatokat. Mivel a kistérségi társulásból való év végi kilépést előtte június 30-ig hivatalosan be kell jelenteni az önkormányzati törvény szerint, Szeged az utolsó pillanatban döntött.

Mindenki alaposan ráfizethet

Szegednek pénzügyi szempontból megérné, ha tagja maradna a társulásnak, mondta Csúcs Áron, a Koordinációs Központ igazgatója. A tavalyi év költségeinek elszámolása után Szeged 323 millió forintot kapott vissza a megtakarításokból, és több más településnek is járt kisebb visszatérítés. Emellett ebben az évben a magasabb százalékarányú állami térítések miatt a kistérségen belül 114 millió forinttal többet kap az államkincstártól Szeged, mintha a társuláson kívül, csak magában látná el a feladatokat.

A kistérségi társulás megszüntetése viszont többletkiadásokkal jár, és még nem is lehet pontosan előre látni, hogy melyik településnek mennyibe fog kerülni. A kistérséggel elérhető állami térítéseknél kevesebb lesz az önkormányzatoknak a kötelező feladatokra megkapható támogatása.

Az adminisztráció eleinte bonyolultabb lesz. Az államigazgatási szabályok szerint a jövő év elejétől az a település kaphat állami támogatást az önkormányzati feladatokra, amelyik az idén október 3-ig jelenti az ellátottak számát, de ehhez az is szükséges, hogy legyen az ellátásnak szervezeti egysége. Ezt a létszámjelentést egy évben kétszer lehet, illetve kell megtenni, májusban és októberben, ezt eddig a kistérség Koordinációs Központja teljesítette.

Ha egy önkormányzatnak most októberre még nem lesz meg az intézménye, és nem adja le a létszámjelentést, akkor jövőre fél évig saját zsebből kell fizetnie a kötelező önkormányzati feladatok összes költségét. Igaz, a mulasztó, ha májusban majd leadja az adatokat, utólag megkapja majd az állami támogatást, de nem minden kistelepülés képes akár csak fél évig is előre hitelezni saját magának, máshonnan pedig nem kérhetnek kölcsönt az államigazgatási szabályok szerint.

Ha a kistelepülések új közös társulást hoznak létre, azt igen gyorsan kell megoldani, hogy aztán minden hivatalos procedúrát el tudjanak intézni az októberi határidőig, amikor az új szervezetnek kell jelentenie az ellátottak számát.

Csúcs Áron szerint a korábbi nyertes pályázatok miatt is várhatók utólagos kiadások: a támogatásokat általában öt éves időkeretre kapták, és amelyiknél az még nem telt le, a pályáztató eldöntheti, hogy a kistérség megszűnte után visszakéri-e a társulásnak adott pénzt. Szeged 1 milliárdot nyert a kistérségi közös pályázatokon, és a többi település is kapott támogatásokat. Ezeket az ügyeket az öt éven belül elnyert pályázatoknál egyeztetni kell, és kérdés, hogy ez kinek lesz a feladata. A maradék vagyont is fel kell majd osztani. Az év végével elbocsátják a Koordinációs Központ 11 dolgozóját, az ő végkielégítésüket is ki kell fizetni, amit szintén a lakosság számának arányában fedeznek a települések.

Mindezek alapján úgy látszik, nem megalapozott elgondolás, hogy Szegednek ráfizetés a kistérségi együttműködés, és emiatt megéri kilépni. Molnár Róbert és Barna Károly polgármester, továbbá Csúcs Áron, a Kistérség központjának vezetője sem érti, miért volt érdemes Szeged önkormányzatának beszüntetni az együttműködést. Megkerestük Binszki József várospolitikai alpolgármestert, aki a Szegedi Kistérség megszűnésével végződő javaslatot előterjesztette a városi közgyűlésben. Ha válaszol, cikkünket frissítjük.

FRISSÍTÉS:

Szegednek 122 millió forintjába került az idén a kistérség Koordinációs Központjára és a társulási közös költségekre befizetett összeg. Ezzel áll szemben az a 114 milliós megtakarítás, amelyet az önálló feladatellátás alacsonyabb térítéséhez képest a magasabb normatívák révén a kistérségen belül kap Szeged, így nem a maradás, hanem az Egyesített Szociális Intézményből való kilépés a gazdaságos a város számára – válaszolta kérdésünkre Binszki József várospolitikai alpolgármester. Levelében azt is közölte, hogy a tavalyi év elszámolása után egyszeri visszakapott összeg, a 323 millió forint nem kalkulálható bele a fenntartási költségekbe, és arra más évben nem lehetne alapozni. Binszki szerint a szegedi önkormányzat szándéka az volt, hogy az Egyesített Szociális Intézményből való kilépés után más közös tevékenységgel a tagja maradt volna a Kistérségnek, amit a többi település kilépése hiúsított meg.

Őszintén sajnáljuk, hogy a Kistérség megszűnt, de ez az ő döntésük volt, amire Szeged nem bírt ráhatással – zárta levelét Binszki József várospolitikai alpolgármester.