Mostantól az energiaügyi miniszter dönt arról, hogy mennyire melegítheti fel a Dunát a paksi atomerőmű

A Magyar Közlönyben jelent meg a rendelet, amely mostantól az energiaügyi miniszterre bízza, hogy túl meleg-e a Duna a paksi atomerőműnél. A korábbi szabályozás nem engedte, hogy a Duna a környéken átlépje a 30 Celsius-fokot, de

most már az energiaügyi miniszter engedélyével át lehet lépni a 30 fokos korlátot.

Akkor, ha azt a villamosenergia-ellátás védelme indokolttá teszi. A változtatás értelemszerűen nem jó hír sem a Dunának, sem az élővilágának, sem összességében a környezetnek.

Mint a HVG írja, több civil szervezet is Alaptörvény-ellenesnek ítélte, hogy Lantos Csaba bármikor engedélyezheti a hőfok felcsavarását az atomerőműnek. A rendelet nem tér ki sem arra, hogy mennyi ideig lehet átlépni ezt a limitet, sem arra, hogy mennyivel.

Az atomerőműben a nukleáris fűtőelemek által fejlesztett hőt használják a víz felmelegítésére – ez magas nyomáson 300 fokot is eléri miközben nem forr fel – majd a fejlesztett gőzt használják fel a turbina forgatására, amely a forgó mozgással áramot termel. A hűtésre használt víztől – amely nem tartalmaz nukleáris szennyezőanyagot – a keringetés után meg kell szabadulni, azaz vissza kell engedni a Dunába. Az eddigi szabályozás nem engedte, hogy ez a víz 30 foknál melegebb legyen – pedig már ez is rossz hatással lehetett a Duna élővilágára.

Az energiaügyi minisztérium azzal indokolta a rendelet támogatását, hogy a klímaváltozásból adódóan egyre gyakoribbá váló nyári kánikula miatt a jövőben jóval magasabb lehet az energiaigény, de ezt növelheti az elektromos autók terjedése is, így az EM szerint szükség lehet az erőmű teljesítményének növelésére, a környezetterhelés rovására is.

„Ha nagyon kell az áram, akkor megfőnek a halak, de ezt nem tudjuk támogatni” – jelentette ki korábban a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse a rendelettel kapcsolatban, amelyre a tárca egyeztetés címén öt munkanapot adott akkor.

Perger András ekkor azt mondta, hogy szerinte furcsa, hogy a csúcsigényeket atomerőművel fedeznék, miközben ezek alaperőműként szolgálnak. Meglátása szerint az energiaellátás biztonsága helyett inkább a spórolás szándéka állhat a döntés hátterében, ugyanis az esti órákban, amikor már nem termel áramot a rekordmennyiségű napelem, és még mindig magas az energiaigény, az áram importjára lehet szükség, márpedig ilyenkor a piaci áramár megawattóránként a 900-1000 eurót is elérheti. Azaz, az ellátást csak drágábban lehetne fenntartani vagy a rendelet révén nagyobb mozgásteret kapó atomerőművel.