Forróbb vizet engedhetne a Paksi Atomerőmű a Dunába, mint eddig, ha az energiaügyi miniszter úgy dönt

Az eddiginél forróbb vizet is ereszthetne a Dunába a Paksi Atomerőmű az energiaügyi miniszter jóváhagyásával, ha elfogadják a társadalmi egyeztetésre küldött rendelettervezetet – írta a Hvg.hu. A lap szerint a megengedőbb szabályozást az energiaelleátás biztonságával indokolja a kormány.

Az atomerőműben a nukleáris fűtőelemek által fejlesztett hőt használják a víz felmelegítésére – ez magas nyomáson 300 fokot is eléri miközben nem forr fel – majd a fejlesztett gőzt használják fel a turbina forgatására, amely a forgó mozgással áramot termel. A hűtésre használt víztől – amely nem tartalmaz nukleáris szennyezőanyagot – a keringetés után meg kell szabadulni, azaz vissza kell engedni a Dunába. A jelenlegi szabályozás szerint a víz ekkor nem lehet 30 fokosnál melegebb, bár már ez is rossz hatással lehet a Duna élővilágára.

Az atomerőmű ezért a jelenlegi szabályozás mellett „29,5 Celsius-fokos vízhőmérsékletnél elkezdi letekerni a teljesítményt: minden plusz 0,1 foknál 80 megawattal csökkentve azt” – írta a lap. Azaz, ilyenkor kevesebb áramot termel.

Az Energiaügyi Miniszterium (EM) által támogatott rendelettervezet szerint ez azonban magasabb energiafelhasználás mellett ellátási gondokat okozna az országban – a Hvg.hu által közölt válasz szerint „feszített energiapiaci helyzetekben közvetlen veszélybe sodorhatja a hazai fogyasztók zavartalan kiszolgálását” –, ezért a miniszter jóváhagyásával, magasabb hőmérsékleten is lehetne a vizet a Dunába ereszteni.

A klímaváltozásból adódóan egyre gyakoribbá váló nyári kánikula miatt a jövőben jóval magasabb lehet az energiaigény, de ezt növelheti az elektromos autók terjedése is, így az EM szerint szükség lehet az erőmű teljesítményének növelésére, a környezetterhelés rovására is, azaz szükség esetén lemondanának a teljesítmény visszafogásáról, szakszóval visszaterheléséről.

Ilyenre „tavalyelőtt egyszer, tavaly pedig két alkalommal volt szükség július-augusztusban, 22-72 órán keresztül, idén még nem volt rá példa, de az EM emlékeztet rá, hogy a klímaváltozás miatt egyre többször fordulhat ez elő nyáron, elsősorban alacsony vízállás esetén” – írta a lap, idézve az EM-et, amely szerint „a hónap közepén 7 gigawatt feletti értékkel megdőlt a mindenkori nyári rendszerterhelési csúcs.”

„Ha nagyon kell az áram, akkor megfőnek a halak, de ezt nem tudjuk támogatni”

– jelentette ki a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse a rendelettel kapcsolatban, amelyre a tárca egyeztetés címén öt munkanapot adott.

Perger András szerint egyébként is furcsa, hogy a csúcsigényeket atomerőművel fedeznék, miközben ezek alaperőműként szolgálnak. Meglátása szerint az energiaellátás biztonsága helyett inkább a spórolás szándéka állhat a döntés hátterében, ugyanis az esti órákban, amikor már nem termel áramot a rekordmennyiségű napelem, és még mindig magas az energiaigény, az áram importjára lehet szükség, márpedig ilyenkor a piaci áramár megawattóránként a 900-1000 eurót is elérheti. Azaz, az ellátást csak drágábban lehetne fenntartani vagy a rendelet révén nagyobb mozgásteret kapó atomerőművel.

Azonban sem a spórolásre, sem az ellátás biztonságára nem lehet megoldás, „hogy berakjuk a merülőforralót a Dunába” – mondta Perger, aki szerint évek óta látható, hogy este rendre importra szorulunk, de ezt „nem úgy kell tompítani, hogy egy miniszternek jogszabályban biztosítjuk a lehetőséget arra, hogy jóváhagyja a környezetvédelmi előírások megszegését”.