Műfüvet teszünk a térkőre, aztán csodálkozunk, hogy mitől van 60 fok

Sorra dőlnek a hőmérsékleti rekordok a nyáron, lassan a legtöbb lakásban nem lehet kibírni a hőséget a tíz-húsz éve még felesleges luxusnak ítélt klíma nélkül. De az emberek a városokban a köztereken is töltenek időt. Nemcsak olyankor, amikor dolgozni, bevásárolni, ügyeket intézni mennek, de ideális esetben társasági életet is élnek a köztereken. Gondoljunk csak az olaszokra, spanyolokra! Ehhez azonban megfelelő körülmények is kellenek. A kérdés tehát az, hogy elviselhetők-e utcáink, tereink?

A 40 fok körüli hőmérséklet egyre gyakoribb, míg alig pár éve már néhány nap 30 fok fölötti időjárást is kánikulának hívtunk, ma már inkább enyhülésnek. Hány fok van odakinn, amikor azt halljuk, a napi csúcshőmérséklet 32-33 fok lesz?

Mit teszünk mi, és mit tesz a város, az állam azért, hogy elviselhetőbb legyen odakinn?

Egy felülethőmérővel felszerelkezve néztük meg, milyen megoldásokkal próbálunk védekezni a hőség ellen, és mennyire hatásosak ezek? Képeinket 32-33 fokos hőmérsékletnél, dél és két óra között készítettük egy sokszor felhős nyári napon, Budapesten.

Mindenki tudja a választ a hőségre: fű, fa, árnyék

Furcsa dolog cikket írni arról, hogy az árnyékban hűvösebb van, mint a napon, a locsolt kert, a gyep, a fák hűtik a környezetet. De bármennyire is köztudott ez, amikor valaki közteret tervez, a légkondis irodában mintha kitörlődne ez a tudás, és csak a térkő négyzetméterének számolására szorítkozna a tervezés-engedélyezés. Egy kertes háznál jól látszik, hogy míg a tetőcserép a napon 60 fok fölé melegedett délre, a kertben nagyjából fele ekkora a hőmérséklet.

Egy jó példa: a gondozott, buja növényzet

Hatásos megoldás lehet a hőség ellen, ha a növényzet nem csak pár virágládába tett muskátlit jelent egy fémoszlopra rögzítve gyorskötözővel, így kipipálva a zöldfelület növelése pontot egy jelentésben vagy testületi beszámolóban. A locsolt növényeknél 20 fok körüli hőmérsékletet mértünk, ezeken a helyen az árnyékban még akkor is elviselhető az ücsörgés, amikor a térkő és aszfalt hőmérséklete már 50 fok felett jár.

Hűsítő sziget: nem jó, de nem is tragikus

A 2019-ben megválasztott városvezetés klímavészhelyzetet hirdetett Budapesten, majd új Budapesti Klímastratégiát fogadott el. Ennek részeként pár éve árnyékolt, borostyánfalas hűsítő szigeteket állított fel a város nagyobb csomópontjain. A dolog valamennyire működik, a sziget mellett a térkő 52 fokos volt, az árnyékban 35. A növények is hűsítenek 30 fok köröli hőmérsékletükkel. A rendszer gyenge pontja a barna fa ülőke, árnyékban is 40 fok fölé melegszik, a napon pedig 60 fok fölé. Árulkodó adat, hogy a sziget mögötti füves területen a napsütötte fű hidegebb volt az árnyékos térkőnél (30-33 fok), az árnyékban pedig 26 fok alatti hőmérsékletet mértem.

Ennél rosszabb megoldás nincs: műfű a térkő közepére

A Széll Kálmán téren találtuk meg a legjobb példát arra, hogyan vegyük rá a városlakókat a menekülésre. Ehhez nem kell más, mint az egész teret letérkövezni, ami megadja az 50 fok feletti alaphőmérsékletet. A tenyérnyi vízjáték is csak egyméteres körzetben hűti a felületet a tér közepén. A tér felújításakor, környezettudatos, „humanizált”, fenntartható közteret ígértek, valószínűleg a fenntarthatóság oltárán áldozták fel már 2018-ban a közösségi térnek szánt urbánus betonpiramisokon a füvet, és cserélték műfűre. A műfű pedig – amellett, hogy rengeteg környezetromboló hatása van, a szakemberek pedig azonnal betiltanák – a tovaguruló bárányfelhők alatt is remekül és gyorsan melegszik 63 fok fölé, ez majdnem 20 fokkal több, mint a mellette kókadozó galamb hőmérséklete.

Nem minden zöldítés hoz enyhet

A Fény utca a kettő helyett egy forgalmi sávval, szélesebb járdával és zöldsávval újult meg. Előtte itt aszfalt volt, most térkő és mulcs. Azon nem lepődtünk meg, hogy az úttest és a térkő itt is hozza a szokásos 50 fok körüli hőmérsékletét, de hogy a mulcs erre 5 fokot is ráver, azon már nagyon. Ha dúsabb növényzet kerülne a kopár részekre, az talán kicsit enyhítene a hőségen.

Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit befüvesítettél

A felelős városfenntartás nem ér véget azzal, hogy kiszórok pár marék fűmagot, és a térképen átsatírozom a területet zöldfelületté. A növényeknek vízre van szükségük, de ha valakiből illetékes válik, elég gyorsan el tudja felejteni ezt. Ez okozza az olyan helyzeteket, mint a fonódó villamos melletti „zöldsáv”, ahol a kopott, kiégett füves terület ugyanolyan forró lesz, mint az aszfalt, a bicikliút, sőt még a térkőnél is melegebb. Nagyon úgy tűnik, hogy a helyzet nem lesz jobb: ami idén megdöbbentő hőségnek számít, pár év múlva más hűvös nyárelő lehet.