Felmenő rendszerben tennék kötelezővé a kerékpáros-bukósisakot, és bekerülhetnek a KRESZ-be az elektromos rollerek is

Nem biztos, hogy bírságot kap ma az a kerékpáros, aki a gyalogosok közt átteker a zebrán, de azt sem tudhatja, hogy megússza-e egy rendőri figyelmeztetéssel. Azt is nyitott kérdések övezik, hogy minek minősülnek a különböző méretű és teljesítményű elektromos rollerek és más mikromobilitási eszközök, illetve, hogy ki, hol és milyen sebességgel közlekedhet ezekkel. Bár az európai szabályozás nem egységes az újfajta járművekről, Magyarországon hamarosan átláthatóbbá és követhetőbbé válhatnak a közlekedés régi és új résztvevőire vonatkozó KRESZ-előírások, amelyekről csütörtökön tartott háttérbeszélgetést a változásokat előkészítő Építési és Közlekedési Minisztérium, illetve a Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet.

A közlekedési szabályok frissítésén dolgozó munkacsoportok tervei közt Major Róbert ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi kar Közbiztonsági Tanszékvezetője szerint összevonhatják a gyalogosokra vonatkozó szabályokat is. Életszerűbb szabályok vonatkoznának például a gyalogosátkelők használatára, illetve arra, hogy a járművezetőknek mikor kell, és mikor nem kell megállniuk a zebrák közelében. A jövőben nemcsak az átkelés közben járna elsőbbség a gyalogosoknak, de az átkelési szándékuk esetén is. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy az autósoknak, és más járművezetőknek már az átkelő felé közeledő, illetve az úttest szélén álló gyalogost észlelve is lassítaniuk kellene.

Ugyanakkor a kétszer háromsávos és a hasonlóan széles utakon ezt csak akkor írnák elő, ha a gyalogos már a velük szomszédos sávon jár, a távolban lévők előtt továbbhajthatnának. Valamiféle egyensúlyra való törekvés látszik abban az elképzelésben is, amely szerint a jövőben akár fékezésre és irányváltásra is lehet kötelezni az elsőbbséggel rendelkező járművezetőt, hirtelen fékezésre és irányváltásra azonban nem. Mindezt a gyalogosok esetében ugyanakkor teljesen kizárnák, így őket semmi ilyesmire nem kényszeríthetnék a járművezetők, ha az előbbieknek van elsőbbségük.

A gyalogosok és a közlekedés más, sérülékeny résztvevői bizonyos esetekben az úttestre kényszerülnek, például amikor lakott területen kívül a forgalommal szemben, szorosan az útpadka mellett közlekednek. Ezeken a helyeken sokszor kerékpáros nyomot festenek fel az útkezelők, de a jövőben külön szerepelni fog a jogszabályban az úttest szélén lévő terület meghatározása, és erre jól érhető szabályok vonatkozhatnak.

Fokozatosan kötelezővé tennék a kerékpáros-bukósisakot

Fokozatosan kötelezővé tennék a kerékpáros-bukósisak használatát, amely egyelőre csupán ajánlott, derült ki dr. Fülöp Ágnes nyugalmazott bíró beszámolójából, aki szerint szintén részben a jogszabályok frissítésével kell ösztönözni a kerékpáros közlekedés elterjedését. A bukósisakszabályról elmondta, hogy a tervek szerint azt az erre vonatkozó rendelet bevezetésekor a 14 éves, illetve náluk fiatalabb kerékpárosok számára írnák elő, mert véleménye szerint ezzel vennék figyelembe kellőképpen, hogy a sisakkérdés egy kicsit generációs ügy is: a fiatalabbak közül sokan természetesnek tekintik, a most aktív korosztályok számára viszont szokatlan, ezért nem akarják rájuk kényszeríteni.

Az új KRESZ-ben lehet sima és különleges kerékpár is. Az előbbi mindig kétkerekű közlekedési eszköz, amelyet emberi erő hajt pedállal vagy kézi fogantyúkkal, illetve legfeljebb 1000 watt teljesítményű motor támogathatja a használatát, a legnagyobb sebessége pedig 25 km/óra lehet. A különleges kerékpárok kategóriájába a két- vagy többkerekű típusok, jellemzően a cargo bike-ok, bringóhintók, illetve riksák tartozhatnak, amelyek szélesebbek egy méternél tömegük pedig meghaladja a 35 kilót.

A tervezetben a kerékpáros övezet fogalma is szerepel, ahol alapvetően a kizárólag bringások, más kisebb közlekedési eszközök hajthatnának be, illetve gyalogosok használhatnák, más járművek pedig legfeljebb célforgalomban mehetnének át ezeken és akkor is maximum 30 km/óra sebességgel. Amennyiben az elképzelésben szereplő kerékpáros övezetekben külön részt alakítanának ki a gyalogosok számára, akkor ők csak ott közlekedhetnének. További érdekesség, hogy ezeken a helyeken a kerékpárosok és az övezet többi használója csak olyan sebességgel mehetne, mint a kerékpárúton, a járdán pedig egyáltalán nem. Amikor pedig más közlekedőt nem zavarnak, akár a haladási helyekre vonatkozó szabályokat is figyelmen kívül hagyhatnák. Ez utóbbi kicsit egyszerűbben azt jelentené, hogy nem kellene szorosan az út szélére húzódniuk.

Sebességhatár a bringásoknak? Volt és lesz is

Bár sokan nem tudják, illetve a rendőrség sem ellenőrzi kiemelten, a kerékpárosokra is vonatkoznak sebességhatárok, így jelenleg járdán és gyalogos övezetben legfeljebb 10 km/óra sebességgel mehetnek, gyalogos és kerékpáros övezetben ennél legfeljebb kétszer gyorsabban, míg kerékpárúton 30 km/óra a rájuk vonatkozó sebességhatár, de lakott területen kívül, bukósisakban akár 50-nel is mehetnek, enélkül viszont 40 km/órás határt kell betartaniuk. Ha mindez humorosan hangzik, az nem véletlen, hiszen egyrészt a bringások jelentős része önerőből aligha képes bárhol elérni a 40-50-es tempót, miközben ennél gyakorlatilag minden, legfeljebb 50 köbcentis segédmotor és robogó gyorsabb, rájuk viszont továbbra is a 40 km/órás korlátozás vonatkozik majd, és a csütörtöki beszélgetésen csupán annyit tudtunk meg, hogy egyelőre nincs kész elképzelés a segédmotor-szabályozás újragondolására.

Kerékpáros gyorshajtókról az új KRESZ bevezetése után sem hallunk majd gyakran, háromféle terv fut párhuzamosan a pedálos járművekre érvényes sebességhatárokkal kapcsolatban, fejtette ki Fülöp Ágnes. A legegyszerűbb javaslat szerint a gyalogosok közt közlekedve továbbra is mindig a gyalogosforgalom sebességét figyelembe véve tekerhetnénk, de legfeljebb 10 km/óra sebességet érhetnénk el a hasonló helyzetekben, ugyanakkor mindenhol máshol 50-es határt vezetnének be. A másik két esetben továbbra is fel lennének szabdalva a sebességkorlátozások az úttípustól és a többi közlekedő jelenlététől függően.

Szintén a bevett gyakorlathoz igazodik az az elképzelés, amely kiszélesíti az álló kocsisorok elmellőzésének lehetőségét a kerékpárosok számára. E szerint a forgalmi okból álló, vagy a kerékpárosnál (20 km/óránál) lassabban haladó járművek mellett jobbról, forgalmi zónában, ha ehhez kellő hely áll rendelkezésre, legfeljebb szintén 20-as tempóban az útkereszteződésig gurulhatnának előre a bringások, vagy óvatosan az úttest jobb szélére besorolt járműig. Amikor pedig be is hajtanának a kereszteződésbe, akkor egy álló jármű mellett csak megállás után, mozgó jármű mellett pedig nála nagyobb sebességgel mehetnének el, ha meggyőződtek az áthaladás veszélytelenségéről.

Fülöp Ágnes előadásában szó esett a kerékpáros átkelőkre vonatkozó szabályok tisztázásáról is, hiszen ez a fogalom jelenleg nem is szerepel a KRESZ-ben. A jövőben ezeken a helyeken a kerékpárosoknak lesz elsőbbségük és itt kell átkelniük majd a gyalogosoknak is, ha eleve a kerékpárúton sétáltak. Az átkelés veszélytelenségéről minden esetben meg kell majd győződniük és a bringások nem mehetnek majd gyorsabban 10 km/óra sebességnél. Fontos változás az is, hogy a tervek szerint az új KRESZ megengedi majd, hogy a kerékpárosok leszállás nélkül áttekerjenek majd a zebrákon, ha egyébként is a járdán közlekedtek, de nekik ezután sem lesz elsőbbségük a gyalogosátkelőkön, ezeken a helyeken pedig maximum 4 km/órával, vagyis az átlagos sétatempóban mehetnének majd.

A kerékpárosok számára lehet jó hír az is, hogy a változások hatályba lépése után akár szemből is behajthatnak majd az egyirányú utcákba, mert ezt a mostani külön jelzőtábla nélkül azokon a helyeken is lehetővé tennék, ahol 30 km/órás sebességkorlátozás van érvényben. Mindez rímel Karácsony Gergely budapesti főpolgármester régi elképzelésével is, amely szerint egyre több fővárosi mellékutcában vezetnék be ezt a sebességkorlátozást, hogy visszaszorítsák a gyorshajtásokat és az ezekből származó baleseteket. A nem túl jelentős, de létező korlátozás ezekben a helyzetekben az lehet, hogy a menetiránnyal ellentétesen közlekedő bringásoknak a jobbról és balról érkező járművek számára is elsőbbséget kellene adniuk, kivéve, ha kerékpársávon vagy buszsávon közlekednek.

A kerékpárosokra vonatkozó KRESZ-szabályok közül a világításra és a láthatóságra vonatkozó szabályok terén is változások jöhetnek. Nemcsak a kerékpáron, de annak vezetőjén is lehetne a világítás, a fényvisszaverő ruházat nemcsak ruhadarab lehetne, hanem más kiegészítők is, de ezt korlátozott látási viszonyok közt nemcsak lakott területen kívül, hanem azon belül is viselni kellene. Fontos változás lenne az is, hogy a kerékpárt nemcsak korlátozott látási viszonyok közt kellene kivilágítani, akár nappal, jó látási viszonyok esetén is, ha az illető nem kerékpárúton teker.

Elektromos rollerek a KRESZ-ben

Kevésbé okozott meglepetést, hogy a nagyobb teljesítményű elektromos rollerekre bevezetett kötelező biztosítás idei megjelenése után hamarosan a KRESZ-ben is külön fognak szerepelni a kisebb-nagyobb mikromobilitási eszközök. Major Róbert szerint az újfajta közlekedési eszközök megjelenése miatt kellenek ezekre vonatkozó új szabályok is, de az újfajta járműveket először definiálni kell a rájuk vonatkozó szabályok kialakításához.

A jelenlegi elképzelés szerint az új jogszabályok szerint motoros rollernek minősülnek majd az 1000 wattnál kisebb teljesítményű, vagy 35 kilónál könnyebb, illetve síkúton, önerőből 25 km/óra sebességnél nem gyorsabb, legalább kétkerekű, egy tengelyen kormányzott, vezetőjét állva szállító járművek. A nagy teljesítményű motoros rollerek értelemszerűen azok lehetnek, amelyek erősebbek 1000 wattnál vagy nehezebbek 35 kilónál, vagy gyorsabbak 25 km/óra sebességnél. Ez utóbbiak esetében is szerepelhet a paraméterek közt, hogy legalább kétkerekűek, egy tengelyükön kormányzottak, illetve vezetőjüket kizárólag állva tudják szállítani.

A kisebb teljesítményű elektromos rollerekre alapvetően a kerékpáros szabályok vonatkozhatnak a jövőben, így használatukhoz ezután sem kell majd jogosítvány, vagy kötelező biztosítás, illetve védőfelszerelés. Ugyancsak logikus elgondolás az is, hogy ezeket az e-rollereket 12 évnél idősebbek vezethetnék ahol egyébként kerékpározni is szabad, főútvonalra pedig csak akkor hajthatnának ki, ha ott van kerékpáros felfestés, ezeken a helyeken viszont kötelező lenne a védőfelszerelés használata is. Az erősebb elektromos rollerek zöme a segédmotor-kategóriába tartozna, vagyis a már kötelező biztosítás mellett előírnák a bukósisak használatát is, legnagyobb sebességük pedig a kategóriának megfelelően 40 km/óra lenne, illetve nem hajthatnának fel gyalog- és kerékpárútra, járdára és kerékpársávra, lakott területen kívül pedig szintén nem mehetnének a kerékpárúton.

A korábbi évtizedektől eltérően egyik új jogszabályi részletet sem vésnék kőbe a következő évtizedekre. A nehezebben besorolható önegyensúlyozó járműveket, jelenleg nem tekintik közlekedési eszköznek. Ez egyúttal azt is jelentené, hogy az úttesten sehol nem lehetne őket használni, máshol pedig szintén nagyon szigorú feltételek közt, a megtűrt kategóriában tartanák őket számon, és jobb híján a gyalogos közlekedés szabályait tekintenék irányadónak ezekkel a járművekkel kapcsolatban.

Elképzelhető, hogy az önegyensúlyozó járművek esetében is fokozatosan kötelezővé tennék a kerékpáros bukósisakot, az pedig biztosnak látszik, hogy a nagy KRESZ-reform végén, tehát nagyjából egy év múlva az ilyen mikromobilitási eszközök használói mindig a közlekedés többi résztvevőjének tempójához, jellemzően a gyalogosokéhoz lennének kénytelenek igazodni.