A használtautó-vásárlás buktatói a hirdetési trükköktől a becsapós adásvételi szerződésen át a rejtett hibákig

A hazaúton furcsa, szúrós szag kezdett terjengeni a 2009-es évjáratú Alfa Romeo Mito utasterében. Olvasónk, akinek nevét kérésére Katalinra változtattuk, sejtette, hogy lesz még dolga a hatvani kereskedőtől 1,5 millió forintért vásárolt autóval, hogy az alkalmas legyen a napi használatra. Bár az Alfa nem robbant le, gazdája egy héttel az átvétel után sokkoló hírt kapott abból a szervizből, amit megbízott a vásárlás előtt és után felfedezett kisebb problémák javításával.

Mivel Katalin az Alfa Romeót egy használtautó-adásvétellel foglalkozó egyéni vállalkozótól vette, ügyvédje, Vágány Tamás nemcsak azt tartotta furcsának, hogy olvasónk nem kapott számlát, de azt is, hogy a vételár nem szerepelt a szerződésen. Mindez akár utólag is rendezhető lett volna, más azonban nem. Az eladó ugyanis mindössze arról tájékoztatta Katalint, hogy a Mitóban csak egy mindössze 18 ezer forintos érzékelőt kell kicserélni, hogy ne világítson a műszerfalon a start-stop rendszer visszajelző lámpája. Miután azonban a szerviz átnézte az autót, ott azt mondták Katalinnak: egy fillért sem érdemes erre az apróságra költeni, ennél ugyanis sokkal nagyobb bajok vannak. Az átvizsgálás során kiderült, hogy a ködlámpát sem lehet megjavítani egy izzócserével, továbbá, hogy a hazaúton terjengő szag hátterében sem csupán egy apró probléma áll, mert az autó hemzseg a rejtett hibáktól.

Korábban alaposan összetörték, majd az állapotfelmérésről szóló adatlap szerint több elemét hanyagul újrafényezték a Mitót. A fényezés rétegvastagsága a gyári érték többszöröse volt és mindenhol a legolcsóbb megoldásokkal javították a sérüléseket. A hátfal például meg volt rogyva, ezért azt ki kellett volna cserélni a kalapálás helyett. A szerelők ezen kívül több helyen olajszivárgást fedeztek fel, a motor szívósora lyukas volt, de a felsoroltakon kívül repedést találtak a hátsó lámpán, hibás volt a kormányszervó és az önindító, kontakthibás a műszerfal, az utastérben pedig azért volt büdös, mert szivárgott a fűtőradiátor.

A vevő a hibás, ha rossz autót adtak el neki?

Logikus kérdés, hogy miért nem a vásárlás előtt mérték fel az Alfa Romeo műszaki állapotát. Csakhogy Vágány Tamás szerint a probléma része az is, hogy a hibás teljesítésnek minősülő ügyekben a vevő kétségtelen felelőssége hamarabb merül fel, mint hogy nem azt kapta a pénzéért, amit az eladó ígért, illetve ami az ezúttal tizenéves autó korából és futásteljesítményéből, vagyis a természetes elhasználódásából következne.

Az ügyvéd valóban találkozik olyan esetekkel, amikor a használtautó-vásárlónak nincs igaza, mert az valamilyen kopó-fogyó alkatrészt, gumiabroncsot, féktárcsákat, vagy kuplungot szeretne kicseréltetni a több százezer kilométert futott, tizenéves autóban, esetleg a próbaút során könnyen felfedezhető problémával fordul az eladóhoz. Ezek az ügyek legkésőbb a bíróságon elhalnak, ezért fontos mérlegelni az első válaszlépés előtt, esetleg elfogadni a tényt, hogy a használt autó nem új.

Az Alfa története a szokott módon mérgesedett el azután, hogy először olvasónk, majd ügyvédje szembesítette a problémákkal az eladót. Vágány békülékeny hangvételű ismeretterjesztő levelet írt a kereskedőnek, amelyben részletesen kifejtette, miért probléma, hogy a hibákról nem tájékoztatta a vevőt. Felvetette azt is, hogy ha készült számla az ügyletről, azt örömmel megnézné, ennek ellenére az Alfát eladó vállalkozó elzárkózott a békés rendezéstől.

A kereskedő nem volt hajlandó visszavásárolni a szerviz számításai szerint 2,1 millió forintos javításra szoruló, vagyis gazdasági totálkáros autót, pedig a felsorolt hibák többségét elhallgatta. Katalin szeretette volna lezárni élete legrémesebb autóvásárlását, ezért nem kérte tőle a vásárlás után felmerült költségek megtérítését sem, de ez sem segített.

Az ügy miatt polgári per indult, a bíróság olvasónk javára döntött, ezért a kereskedő mégis kénytelen volt visszavásárolni az Alfát, illetve megtéríteni a per összes költségét, további több százezer forintot.

Csapdák az adásvételi szerződésben

Katalin és a bontóérett Alfa Romeo tragikus ügye nem egyedi. A magyar autóállomány átlagos kora idén eléri a tizenhat évet, a használtautó-vásárlók többsége viszont az utóbbi évek magas inflációja ellenére továbbra is legfeljebb 1,5-2 millió forint körüli összegből gazdálkodhat, ráadásul nemcsak a régi és olcsó példányokkal fordulnak elő durva műszaki hibák. Mivel mindez fokozza a kockázatot, nem árt, ha tisztában vagyunk a fogyasztóvédelmi szabályokkal, és ezekről nem az eladótól érdeklődünk.

Akár magánszemélytől, akár autókereskedésből vásárolunk autót, már a döntés és az ilyenkor jellemző harctéri vakság beállta előtt tisztázzuk, kivel kötünk szerződést. Vágány Tamás sokszor találkozik olyan reklamációkkal, amiket ismeretlen eladók adataival előre kitöltött adásvételivel vásárolt autók hibái miatt indítanak. A hasonló ügyek jelentős része visszapattan a kereskedőkről, még akkor is, ha valójában azok bonyolították le az üzletet, a szerződés szerint viszont egy másik cég vagy magánszemély az eladó. Legyen gyanús, ha az eladó nem akar pontos vételárat írni a szerződésbe, illetve a számlára, mert a reklamáció alapja mindig ez lesz.

Az importált használt autók esetében az eladó sokszor külföldi és nem tud arról, hogy valaki Magyarországon a nevében próbálja elpasszolni a kint eladott autóját. További kockázat, hogy manapság még mindig könnyű céget alapítani, majd a zűrös ügyek sokasodása miatt bedönteni és újat alapítani helyette, ezért a nyilvános cégadatbázisokban végzett gyors ellenőrzések is segíthetnek tisztábban látni.

Az ügyvéd szerint a szabályos bizományos értékesítés kifejezetten ritka. Sokkal gyakoribb, hogy a telepeken álló autók egy részét más okból nem veszik a nevükre a kereskedők. Gyakorta megbízási szerződést kötnek a bejegyzett tulajdonosokkal a beszámított autó továbbadására. Mindez szintén elfogadható megoldás, ha az szabadon átírható a vevő nevére, és utólag sem merül fel valamilyen nem várt műszaki hiba. Amikor viszont a vevő elégedetlen, a kereskedő pedig nem vállalja a felelősséget, a bíróság utólag vizsgálhatja, hogy a cég részese volt-e az áttételes ügyletnek, vagy sem.

A több mint nyolcszáz magyarországi autókereskedésben aligha örültek, amikor 2022-ben az addigi fél évről egy évre változott annak az időszaknak a hossza, amikor egy magánszemély által kereskedésben vásárolt autó utólag felfedezett hibájával kapcsolatban a kereskedőnek kell bizonyítania, hogy az autó a vásárláskor hibátlan volt. Ez sokszor nehézkes folyamat, ráadásul Vágány Tamás szerint a vevők egy része szintén félreérti a bizonyítási teher fogalmát. Ez ugyanis nem vonatkozik a vásárláskor tisztázott, esetleg a szerződésben felsorolt problémákra és sérülésekre, a természetes elhasználódásból adódó hibákra, valamint azokra sem, amelyeket felfedezhetett az autó átvétele előtt, illetve amelyek az autó kora és futásteljesítménye alapján várhatóak.

A magánszemélytől vásárolt használt autók esetében ugyan szintén léteznek szavatossági szabályok, de ilyenkor mindig a vevőnek kell bizonyítania, hogy nem azt kapta, amiben megállapodtak az eladóval. Az előírásnak megfelelő szerződések megjegyzései közt felsorolhatók az autó hibái, ami mindkét fél számára támpont lehet. Ugyanakkor minden olyan megjegyzés jogszerűtlen és jogilag automatikusan semmis, amellyel az autókereskedő megpróbálja előre kizárni a reklamáció jogát egy magánvásárlóval kötött, úgynevezett fogyasztói szerződésben.

A szavatosság a kétélű fegyver

Mégis mikor véd a szavatosság? Az ügyvéd szerint tipikus eset, ha a motor a gépkönyvben szereplő maximumnál is több olajat fogyaszt, esetleg néhány száz kilométeren belül indításképtelenné válik, füstölni kezd. Alapot jelent a szavatosságra az is, ha egy átvizsgáláson kiderül, hogy egy korábbi súlyos sérülés után szakszerűtlenül állították helyre az autót, miközben a hirdetésben az szerepelt, hogy megkímélt és sérülésmentes.

A vevő akkor is eséllyel reklamál, ha egy autóról később megállapítják, hogy visszatekerték a kilométer-számlálóját, és ez csak utólag jut a vevő tudomására,

mert a szerződésben nem a valós, hanem a csökkentett futásteljesítmény szerepelt. Vágány Tamás példaként annak a 2015-ös évjáratú Mercedes V Osztály mikrobusznak az ügyét említi, amit gazdája 2021 nyarán abban a hiszemben vásárolt meg több mint 8,3 millió forintért, hogy korábban alig több mint 196 ezer kilométert tettek meg vele, mert ennyit mutatott a számláló és ezt írták a szerződésbe is.

Amikor az új tulajdonos másfél évvel később szerette volna továbbadni a Mercedest, az egyik érdeklődő egy hivatalos márkaszervizhez fordult. Itt az alvázszám alapján elárulták, hogy a külföldről, használtként behozott kisbusz 2018 februárjában már közel 426 ezer kilométer futásteljesítménynél járt karbantartáson egy német szervizben. A számlálót visszatekerték, mielőtt Magyarországon eladták a Mercedest, ezért az itteni állami nyilvántartásba eleve hamis adat kilométeradat került a honosítás során.

A vevő visszalépett, de a felfedezés után egy független igazságügyi gépjármű szakértő további súlyos következtetéseket vont le. Az általa az autó átvizsgálása után készített jegyzőkönyvben az áll, hogy ha a Mercedest az utolsó kinti márkaszerviz-látogatást követő három évben ugyanolyan intenzíven használták, mint előzőleg, akkor valós futásteljesítménye akár több mint 800 ezer kilométer lehetett, mire ide került.

Az eredeti kilométeradatot a megfelelő eszközzel nyom nélkül el lehet távolítani a V-Osztály vezérlő számítógépének memóriájából. A pontos érték ezért sosem derült ki, csupán annyi, hogy a kisbusz első magyar gazdája pedig az alacsony óraállás miatt legalább 4 millió forinttal többet fizetett az autóért, mint amennyit akkor ért volna, ha a műszerfalon a legóvatosabb számítás szerinti valós futásteljesítménye, 430 ezer kilométer szerepelt volna.

Utólagos árleszállítás, a javítási költségek és az eredeti állapot visszaállítása

A szakértővel leleplezett óratekerés miatt utólagos árleszállítást, vagyis az eredeti vételár egy részének visszafizetését kérte Vágány Tamás ügyfele a kereskedőtől. Ez a hasonló hibás teljesítéses ügyek békés rendezéséhez rendelkezésre álló jogi eszközök egyike. Fontos apróság persze az is, hogy az óratekerés csalásnak minősül Magyarországon, szabadságvesztés jár érte, de csak akkor ha maga az óratekerő bukik le, ami elég ritka. Az ügyvéd azt tanácsolja, hogy a csalódott vevő először vegye fel a kapcsolatot az eladóval, és törekedjen békés megoldásra, ha olyan hibát fedezett fel használtként vásárolt autóján, amit tisztázni kellett volna a vásárlás előtt. Ezt a lépést a felek kölcsönös együttműködési kötelezettségének részeként elő is írja a jogszabály.

Egy ideje a vevők utólag nem is mindig téríttethetik meg a rejtett hibák általuk intézett javításának költségét, mert ez a kereskedők és magánszemélyek közt kötött adásvételi szerződések esetében kikerült a jogszabályból. A legegyszerűbb megoldás szerint a vevő kérheti, hogy az eladó javíttassa meg az autót. Ha viszont az külföldön robbant le valamilyen tisztázatlan hiba miatt, előfordulhat, hogy a felek a helyben javításban állapodnak meg, mert ez olcsóbb, mint a hazaszállítás. Egyeztetniük viszont ilyenkor is kell.

Vágány szerint a kereskedők és magáneladók jelentős része nyitott az egyezségre, ha a problémáról valóban nem tudott a vevő a vásárláskor, illetve nem kellett rá számítania. Munícióra persze így is szükség van,

ezért az ügyvéd azt tanácsolja, hogy minden vásárló mentse el az apróhirdetést, amelyben megtalálta az autót.

Egy perben ugyanis ezt is bizonyítékként értékelheti a bíróság még akkor is, ha az eladók egy része leírja, hogy a hirdetés nem minősül ajánlattételnek.

Ha a használt autó eladója nem vállalja a rejtett hiba javítását, és az utólagos árleszállításba sem egyezik bele, akkor a vevő a per megindítása előtti utolsó lehetőségként, az Alfa Romeo Mito ügyéhez hasonlóan kérheti az eredeti állapot visszaállítását is. Ez a megoldás időigényes, mert az ügyvéd tapasztalata szerint az eladók sokszor nem ismerik el a vételáron felül felmerült költségeket, tehát például az átírásét, a műszaki hiba feltárásáét, illetve ha szükséges volt, a hibás autó trélerezéséért kifizetett, akár százezer forint nagyságrendű összeget.

Mindkét bemutatott eset jó példa arra, hogy a gondtalan használtautó-vásárlás a felkészüléssel kezdődik, amelynek a 16 éves magyar állomány kora miatt is nélkülözhetetlen része az előzetes átvizsgálás. Ez ugyan nem kötelező, ráadásul nagyjából 30-40 ezer forintba kerül autónként, de a csalódáson kívül több százezer forint elszórásától kímélheti meg a vevőt. Akár ingyenes információt adhat az is, ha az eladó nem egyezik bele az átvizsgálásba, mert ilyenkor érdemes tovább nézelődni a több százezres hazai kínálatban.