Mire számíthatnak a magyar–skót meccsről lemaradt Eurowings-utasok?

Legalább 52, de valószínűleg ennél jóval több szurkoló járt pórul a vasárnapi skót–magyar Eb-meccs előtt: a menetrend szerint 16:15-kor induló Eurowings-járatuk végül csak 20:35-kor szállt fel Budapestről Stuttgartba, így esélyük sem volt elérni a 21:00-kor kezdődő focimeccset. A gépről végül 52 szurkoló le is szállt, a repülőtér közlése szerint ezt megelőzően a gépre az egyik utas miatt rendőrt is kellett hívnia a személyzetnek. Geszti Péter is a leszállók között volt, ő Facebook-posztban osztotta meg a gondolatait: azt írta, hogy a szurkolók hangosak voltak, a légiutas-kísérőkkel veszekedtek, többen ittasak voltak:

Az alapból késve érkezett gép túlfoglalás és a poggyászokkal való kavarodás miatt végül 4 óra 20 percet késett, amiért az uniós szabályozás szerint már jár kártérítés – bár ez valószínűleg a meccsről lemaradt utasokat annyira nem vigasztalja. Ráadásul a légitársaságokkal szemben aránytalanul nehéz érvényesíteni ezeket a jogokat.

Mennyi késés után jár kártérítés?

Járatkésés esetén az uniós jog kimondja, hogy a késés időtartamától és a járat útvonalának hosszától függően a légitársaságnak segítséget kell nyújtania az utasoknak, sőt, az utasok arra is jogosultak lehetnek, hogy a légitársaság visszatérítse a jegy árát, és visszaszállítsa őket a kiindulási repülőtérre. Utóbbi akkor érvényes, ha a késés a légitársaságnak róható fel, és nem olyan vis maior okok miatt történik, mint a rossz időjárási körülmények vagy a repülőtér lezárása. Nem számít viszont vis maiornak a légitársaság alvállalkozóinál bekövetkezett műszaki hiba, de a légitársaság munkavállalóinak bejelentett vagy bejelentés nélküli sztrájkja sem.

A bűvös szám a hármas: ha a járat háromórás késéssel érkezik meg úti céljába, az utas kártérítésre jogosult, mivel jogilag ez már törölt járatnak minősül. Mivel a vasárnapi stuttgarti járat majdnem négy és fél órát késett, beleesik ebbe a kategóriába.

Az utas akkor kaphat kártérítést a háromórás és annál hosszabb késés esetén, ha

• az EU területén belül utazik, akár európai uniós, akár nem európai uniós légitársaság üzemelteti a járatot;
• európai uniós légitársaság által üzemeltetett járattal érkezik egy, az EU-n kívüli repülőtérről az EU-ba;
• az EU területéről induló, nem uniós országba érkező járattal utazik, itt mindegy, hogy EU-s vagy nem EU-s légitársaság üzemelteti a járatot;
• a járattal kapcsolatos problémákért még nem kapott kártérítést, átfoglalást, segítséget a légitársaságtól az adott nem uniós ország jogszabályai értelmében.

Az utas akkor is élhet a kártérítési jogával, ha műszaki problémák miatt késik a gép, de csak akkor, ha a problémákra a repülőgép rendes karbantartása során derült fény, illetve a szabályszerű karbantartás elmulasztása miatt következtek be. Ilyenkor a probléma nem tekinthető rendkívüli körülménynek: csak akkor vis maior az ilyen helyzet, ha a műszaki probléma nem a légitársaság rendes tevékenysége során bekövetkezett incidensnek tudható be, például rejtett gyártási hibára derül fény, esetleg szabotázs vagy terrorcselekmény okozta a kárt.

Egyes esetekben előfordulhat, hogy a járatot nem az a légitársaság üzemelteti, amelytől az utas a jegyet vásárolta. Probléma esetén csakis a járatot üzemeltető légitársaságot terheli a felelősség. Ha egy légitársaság egy másiktól bérel repülőgépet annak teljes személyzetével együtt, a járatüzemeltetés felelőssége az uniós jog értelmében a légi járművet bérbe vevő társaságot terheli.

Mekkora kártérítés járhat?

A légitársaság által fizetendő kártérítés összege 250–600 euró (100–240 ezer forint) között mozoghat – írja egy repülés-kártérítésre szakosodott cég, a kesettagepem.hu. Az AirHelp ingyenes kalkulátora szerint a stuttgarti járat utasai magáért a késésért 250 eurós kártérítésben részesülhetnek. Ezt dr. Gombolai Éva, a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító csoportvezető jogtanácsosa is megerősítette a Telexnek, hozzátéve, hogy amennyiben valakinek ennél több kára keletkezett, akkor azt is érvényesítheti, de ezt a fenti összeget le kell belőle vonni. Azt is közölte: mivel magának a jegyárnak a visszatérítéséhez csak ötórás késés esetén van joguk az utasoknak, külön kell vizsgálni azt, hogy aki úgy döntött, leszáll a gépről, mire jogosult.

A kártalanítás mértéke egyébként független attól, hogy low-cost vagy hagyományos légitársasággal utazik valaki, vagyis járhat a fapados járat öteurós jegyét megvásárló utasnak ugyanúgy, mint annak, aki egy drágább légitársaság első osztályán repül. A jogszabályi védelem az utazási irodák által megrendelt charterjáratokra is vonatkozik.

„Jelen esetben nem egyszerűen késésről van szó, hanem a hírekben megjelent a túlfoglalás kérdésköre is – mondta dr. Gombolai Éva. – A túlfoglalás azt jelenti: előfordul, hogy a légitársaságok tervezetten vagy nem tervezetten több jegyet adnak el, mint amennyi a gép kapacitása, mert szinte mindig lehet kalkulálni azzal, hogy lesznek utasok, akik mégsem tudnak utazni váratlan ok miatt. Ha a túlfoglalás miatt mégsem fér el mindenki, a légitársaságnak első lépésben önkéntes jelentkezőket kell keresnie, akik lemondanak az utazásról előnyökért cserébe. Önkéntesek hiányában a légitársaság visszautasíthatja a beszállást, de ennek következményei vannak. Jelen esetben kérdés tehát az is, hogy az utasok közül hány embert érintett a túlfoglalás, hiszen őket más jogok illetik meg, mint azokat, akik a késéssel érintettek.”

A szállás vagy a meccsjegy ára behajtható-e?

Nem csak a jegyár róható fel a légitársaságnak, ellátási kötelezettsége is van a cégnek akkor, ha a járatkésés meghaladja a két órát: ez kiterjed a frissítők és az étel biztosítására is, illetve a telefonköltség megtérítésére és indokolt esetben szállodai elhelyezésre vagy a repülőtér és a lakóhely közötti utazási költség megtérítésére. A légitársaság viszont nem mentesül a kártalanítás megfizetése alól akkor sem, ha biztosítja ezeket a kötelező szolgáltatásokat a késett járatok utasainak.

„Felmerül továbbá a kérdés, hogy van-e jelentősége annak, hogy kárként egy lefoglalt szállást vagy egy megismételhetetlen élményt bukik-e az ember a gép késése miatt. Ilyen speciális kártérítési vagy sérelemdíjjal kapcsolatos igényeket különös gonddal szükséges vizsgálni, mert ezekkel kapcsolatosan meglepő lenne a légitársaságok konstruktív hozzáállása.”

A stuttgarti esetben a szállás árát jó eséllyel le tudják verni a légitársaságon, viszont a meccsjegyre valószínűleg hiába nyújtanak be kártérítést az utasok.

A tapasztalat egyébként azt mutatja, hogy a légitársaságok igyekeznek elkerülni a kártérítést, ezért ma már több cég foglalkozik az ilyen panaszok kezelésével. Ezek jellemzően nem külön díjért, hanem a légitársaságok által fizetett kártérítés bizonyos százalékáért dolgoznak. „Tapasztalatunk az, hogy a légitársaságok olyan indokokat is vis maiornak kommunikálnak, amik a vonatkozó uniós bírói gyakorlat szerint nem azok, illetve nem minden esetben zökkenőmentes az átalány-kártérítéssel kapcsolatos igényérvényesítés, ezért javasolt szakértő segítségével intézni az igényeket” – mondta dr. Gombolai Éva.

Meddig kérhető kártérítés?

Azt, hogy az utas meddig élhet a kártérítési jogával, az egyes uniós országok saját hatáskörükben szabályozzák, így ez az időtartam tagállamonként eltérő lehet. A kesettagepem.hu szerint itthon a Wizz Air 2 évre visszamenőleg foglalkozik kártalanítással, a többi légitársaság 3-4 évre visszamenőleg is befogad kártalanítási ügyeket. Felvilágosításért a kérdéses ország tagállami hatóságához vagy valamelyik tagország fogyasztói központjához lehet fordulni. A stuttgarti esetben a magyar fogyasztóvédelemhez lehet érdemes fordulni az EU tájékoztatása alapján.

A Telex megkereste a stuttgarti járattal kapcsolatban az Eurowingst is, azt írták: a késés oka az volt, hogy már a Stuttgartból Budapestre induló járat is késett technikai okok miatt. Ezenkívül voltak olyan fegyelmezetlen utasok, akiket a rendőrségnek kellett lekísérnie a gépről, ez is késleltette az indulást. Emiatt több más utas rövid időn belül leszállt, az ő poggyászukat ki kellett venni a repülőgépből. „Az Eurowings sajnálatát fejezi ki az utasainknak okozott kellemetlenségekért” – írták.