A fizetésemelés nem állította meg a tanárhiányt, 4500 óvodapedagógus hiányzik a rendszerből

Mindig a legelesettebbekbe rúgnak bele a legnagyobbat. A hatalomnak szégyellnie kell magát, mert nem tett meg mindent a gyerekek alkotmányos jogainak teljesüléséért – mondta Totyik Tamás elnök a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) hagyományos tanévzáró sajtótájékoztatóján.

A sajtótájékoztatón több pedagógus is részt vett, akik saját szakterületük helyzetéről mondták el a tapasztalataikat. A kormány tavaly december 29-én jelentette be: a pedagógusok új jogállásáról szóló – ismertebb nevén státusztörvény – bevezetésével átlagosan 32,2 százalékkal nő januártól a pedagógusok bére. A béremelés 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust érintett.

Vékony Tamásné, a PSZ óvodapedagógiai tagozatának vezetője arról beszélt, hogy a státusztörvény bevezetése hogyan érintette az óvodai nevelést. Szerinte hosszútávon nem motiváló a béremelés, és az óvodákat fenntartó önkormányzatok „nagyon megküzdöttek azzal, milyen szempontok alapján kell a béreket elosztani”. Vannak fenntartók, akik a minimális összeget emelték, mások megadták a 32,2 százalékot – mondta Vékony Tamásné. Szerinte a NOKS, vagyis a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bérrendezése nem valósult meg. Korábban a Telexen is írtunk arról, hogy tízezernél is több, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatárs hiányzik a köznevelésből. Óvodapedagógusból is 4500 hiányzik – tette hozzá Totyik Tamás.

Van olyan település, ahol egy óvodai csoport működik egy pedagógussal és egy dajkával. Vékony Tamásné tart attól, hogyan fogják értékelni az óvodapedagógusok teljesítményét, „ha a tanároknál szubjektív a teljesítményértékelés, akkor az óvodai ellátásban még inkább” – mondta.

Bedő Katalin, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium tanára arról beszélt, nagyon fontos volt a béremelés, de ez nem valósult meg egységesen. Az alapítványi, egyetemi fenntartású középiskolákban meg kellett küzdeni az ígért bérekért. A béremelés nem állította meg a tanárhiányt – mondta. Szerinte a gimnáziumok a legrosszabbul felszerelt intézmények, és elképesztő különbség van az egyházi fenntartású iskolák és az állami iskolák között.

Azt is elmondta, magyartanárként miket tapasztalt az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) miatt idén megváltozott követelményű érettségiken. Szerinte gondot okoz, hogy a „korábbinál még több adatot kell a gyerekek fejébe beleverni, miközben csökkentették a magyar nyelv és irodalom órák számát”. A Nemzeti Alaptanterv modernizálására lenne szükség – tette hozzá.

Hende István általános iskolai tanár arról beszélt, hogy 147 pedagógussal perelte be a szombathelyi tankerületet azért, mert a tankerület nem fizette ki a rendkívüli munkaidőben elrendelt helyettesítéseket. Másodfokon megnyerték a pert, ezért a tankerület három évre visszamenőleg kifizeti ezeket a helyettesítéseket. Hende István szerint nem csak nekik, hanem a tankerület összes, mintegy 1500 pedagógusának ki kellene fizetni a plusz munkát.

Németh Erika gyógypedagógus szerint nincsen könnyű dolguk, sokan elhagyták a pályát. Jelenleg egy 15 fős csoportra egy gyógypedagógus jut. Miután egy gyerek megkapja a diagnózist, komoly feladat megfelelő intézményt találnia – mondta Németh Erika, aki szerint a felnőttek kikerülnek a rendszerből és láthatatlanná válnak.

„Borzasztó nagy katyvasz van a gyermekvédelemben” – mondta Pataki Zsolt, a PSZ gyermekvédelmi tagozatának vezetője, aki egy példán keresztül mutatta be a gyermekvédelem jelenlegi helyzetét. Egy gyereket egyéves korában kiemelnek a családjából, bekerül a szakellátásba, ahol közel 24 ezer gyerek van. A probléma már itt kezdődik, hiszen nem biztos, hogy minden megyében össze tudják hívni a gyerek ügyében döntő szakértői bizottságot, mert nincs elég szakember. Az egyéves gyereknek nevelőszülőkhöz kellene kerülnie, de itt is szakemberhiány van. Jó esetben találnak neki befogadó családot, aztán jön az újabb nehézség: ezeknél a gyerekeknél 11-12 éves korra kijönnek a serdülőkori problémák.

Ilyenkor a nevelőszülők is nehezen tudnak mit kezdeni a rájuk bízott gyerekkel, ezért a gyerekek rendszerint lakásotthonba kerülnek. Pataki Zsolt szerint a lakásotthonban lakó gyerekek legalább 20-30 százaléka szökésben van, és sokan kerülnek kapcsolatba droggal. „1500 forintból kell biztosítanunk a szakellátásban élő gyerekek napi étkezését” – mondta Pataki Zsolt, aki úgy látja: valójában a javítóintézet tud érdemben foglalkozni a gyerekekkel, mert onnan nem tudnak megszökni a fiatalok.