Hiába jött kevesebb uniós pénz, így is volt dolga bőven az EU Csalásellenes Hivatalának Magyarországon

Tavaly 190 vizsgálatot indított és 265 ügyet zárt le az Európai Unió Csalásellenes Hivatala (OLAF), amelynek 309 ajánlása többnyire pénzügyi jellegű volt, illetve 27 esetben a nyomozóhatóságokhoz fordultak, írja a hivatal jelentése nyomán a HVG.hu.

Mivel egy ideig egyáltalán nem érkezett Magyarországra uniós támogatás, nem meglepő, hogy hazánk az OLAF összesítésében jobban szerepelt a feltárt ügyek száma alapján, mint az előző évben. 2023-ban összesen 11 magyar vonatkozású ügyet regisztráltak, ugyanannyit, mint Olaszországban, ugyanakkor Romániában 16, Bulgáriában pedig 14 csalásgyanús esetet találtak. Az OLAF Bulgáriához és Lengyelországhoz hasonlóan öt esetben ajánlotta, hogy szerezzék vissza a Magyarországon szabálytalanul elköltött uniós forrásokat, Románia esetében az ilyen esetek száma tíz volt.

A cikk szerzője kitér arra is, hogy az utóbbi két ország tagja az Európai Ügyészségnek, Magyarország viszont nem, így nálunk a nemzeti hatóságokon múlik, hogy mi lesz a tagállami feljelentés, vagyis a hivatal kezdeményezésére indult vizsgálatok sorsa. A Csalásellenes Hivatal támogatások visszaszerzésére vonatkozó ajánlásaiban összesen több mint egymilliárd eurót meghaladó összeg szerepelt, illetve 200 millió euró esetében akadályozták meg a költést. Az előbbi összeg a korábbiak kétszerese, vagyis rekordnak számít.