Újraszámlálás: 76-szor annyi érvénytelen szavazat volt Budapesten, mint a Karácsony és Vitézy közti különbség

Karácsony Gergely hihetetlenül szoros versenyben, mindössze 0,04 százalékpontos különbséggel nyerte meg a budapesti főpolgármester-választást, ami Szentkirályi Alexandra utolsó pillanatos visszalépése után vált teljesen nyílttá és kiszámíthatatlanná. Nagyon nehéz volt megbecsülni, hogy a fideszes szavazók mennyire fegyelmezetten fognak átszavazni Vitézyre, azt pedig még nehezebb, hogy mennyi Vitézy-szavazót fog elbizonytalanítani az, hogy a Fidesz támogatja. Az utolsó közvélemény-kutatásban a kormányközeli Nézőpont már sima, 52-45-ös győzelmet jósolt Vitézynek, ehhez képest a vége 47,53-47,49 lett Karácsonynak. Már ha tényleg ez a vége, mivel Vitézy már az éjjel azt mondta, újraszámlálást fog kérni.

Érdemes megjegyezni, hogy ezzel az eredménnyel Budapest most papíron a világ messze legzöldebb városa politikailag, és ez a rekord valószínűleg örökké fog élni: a zöld pártok főpolgármester-jelöltjei összesen 95 százalékot kaptak.

A két jelölt közti 324 szavazatos különbséghez képest nagyon soknak tűnik a főpolgármester-választáson leadott 24 592 érvénytelen szavazat; ez a 76-szorosa Karácsony előnyének, az összes leadott szavazat 3 százaléka. De nem csak a befutóhoz képest látszik óriásinak az érvénytelen szavazatok tömege: 2019-ben csak 8388 érvénytelen főpolgármesteri szavazat volt (1,2%), a 2022-es országgyűlési választáson 1 százalék, most a budapesti listás szavazáson 1,7, az EP-listáknál 1,45. Mindegyik adathoz képest kiugró, két-háromszor több a mostani főpolgármester-választás érvénytelen szavazatainak száma.

Első pillantásra ezek a számok nagyon gyanúsnak tűnhetnek, de két logikus magyarázat is adja magát rájuk, és valószínűleg soha nem fog kiderülni, hogy ezek milyen arányban járultak hozzá a sok érvénytelen szavazathoz.

Az első potenciális ok, hogy a fideszes tábor Vitézyre átszavaztatása nem sikerült tökéletesen. Szentkirályi pénteken reggel jelentette be a visszalépést, vagyis két napja volt a Fidesznek a közvélemény-kutatók által 20-23 százalékra mért szavazótáborához, 150-170 ezer emberhez eljuttatni, hogy mégsem az ő nevéhez kell húzni az X-et. Új szavazólapok nyomtatására már nem volt idő, kézzel kellett Szentkirályi nevét áthúzni a régieket egyesével. A telexes kollégák tapasztalatai azt mutatják, hogy eléggé változatos volt, hogy mennyire hangsúlyosan oldották ezt meg a különböző szavazókörökben: volt, ahol simán csak át volt húzva tollal a név, de volt, ahol vastag filccel teljesen olvashatatlanná tették. Mindenesetre teljesen életszerű a feltételezés, hogy jó pár ezren szavazhattak a visszalépett Szentkirályira.

A második ok Magyar Péter, akiből sokszor próbálta a média kiszedni, hogy saját, Tisza pártos jelölt híján kit támogat, de mindig az volt a válasz, hogy nem tud egyik főpolgármester-jelölt mögé se jó szívvel beállni. Volt hogy azt mondta, érvénytelen szavazatot fog leadni, volt hogy azt, fel se veszi ezt a szavazólapot. A Tiszára a budapesti listán 216 ezren szavaztak, és ebből a tömegből sem a valóságtól elrugaszkodott azt feltételezni, hogy több ezren, akár tízezren is követték volna Magyar viselkedését, és direkt érvénytelen szavazatot adnak le. A szándékosan érvénytelen szavazásnak egyébként komoly múltja van a hazai választásokon és népszavazásokon, emlékezhetünk még a 2022-es „gyermekvédelmi” szavazásra, ahol 30 százalék fölötti volt a szabálytalanul kitöltött szavazólapok aránya, ami végül érvénytelenné is tette az egész szavazást.

Vitézy újraszámolásos győzelmi esélyeit mindez jelentősen csökkenti. Éjjel épp a sok érvénytelen szavazatra hivatkozott, amikor azt mondta, újraszámolást fog kérni, de mivel az érvénytelen szavazatok magas számát jó eséllyel ez a két jelenség okozza, kevésbé esélyes, hogy százszámra találnak köztük majd mégiscsak érvényes szavazólapokat, amelyek változtathatnak a végeredményen.

Maga az újraszámlálás mechanizmusa egyébként elég ritka a világ választásain, de azért elő-előfordul. Amerikában például a statisztikák szerint 2000 és 2015 között több mint 4600, kisebb-nagyobb állami szavazást és választást tartottak, és ebből 27 alkalommal volt olyan szoros az eredmény, hogy újra kellett számolni a szavazatokat (ezt általában kérheti egy jelölt, de néhány államban törvénybe van foglalva, hogy a nagyon szoros, jellemzően 0,5 vagy 1 százalék különbség alatti befutójú választásokon kötelező újra megszámolni a voksokat). A 27 újraszámlálás után mindössze 4 esetben fordult meg a hivatalos eredmény.

FRISSÍTÉS: Vitézy Dávid egy Facebook-posztban azt írta, „A már birtokunkban lévő információk alapján egyes kerületekben rendszerszintű problémák merültek fel a szavazatok érvénytelenné nyilvánításával kapcsolatban, és pont ezekben a kerületben kiugró is volt az ilyen szavazatok aránya.” Ennek alapján az újraszámolást, bár hivatalosan még nem kérték, gyakorlatilag biztosra vehetjük.