2024. június 5. – 10:30
„Nem nyert a körzetben, de mégis bent ül a testületben, önkormányzati képviselő lett! Hogy kerül oda a képviselő úr? Hát nem szavaztuk meg!” – gondolhatja a választó. A megoldás egyszerű, a módszer talán mégis kicsit bonyolult: kompenzációs lista. Ebben a választási kisokosban azt magyarázzuk el, hogy azon településen, ahol egy politikai erő a polgármester-választáson és az egyéni körzetekben sem tud győzelmet aratni, miért reménykedhet ebben a listában.
Hol van egyáltalán ilyen? Fontos, hogy kompenzációs lista nincs minden településen, ilyet kizárólag a 10 ezernél több lakosú településeken és a fővárosi kerületekben lehet állítani, a kisebb településeken más a rendszer. Ez az úgynevezett „vegyes választási rendszer”, ami azt jelenti, hogy az adott település körzeteiben megválasztott képviselők mellett erről a listáról is bekerülhetnek a képviselők.
Ki állíthat ilyen listát? Mik a feltételek? Nyilvántartásba vett jelölő szervezetek állíthatnak kompenzációs listát, azaz a pártok és egyéb szervezetek. Fontos feltétel, hogy a településen, ahol ilyen listát szeretne állítani az adott szervezet az egyéni választókerületek legalább kétharmadában jelöltet kell állítania. A listákra nem kell aláírást gyűjteni.
Kik vannak ezen a listán? Gyakorlatilag bárki, akit a párt vagy a jelölő szervezet rátesz. Az egyéni körzetben vagy polgármesterként indulás nem zárja ki a kompenzációs listán való szereplést. Így fordulhat elő, hogy hiába nem szavaztak meg valakit, mégis beülhet a település képviselő-testületébe. Ha valakit az adott párt mindenképpen a testületben szeretne látni, akkor a kompenzációs lista elejére teszik. A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhető mandátumok száma. Az itt szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg, amit a lista bejelentése után nem lehet módosítani. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesett, helyére a listán soron következő jelölt lép.
Hányan lehetnek ezen a kompenzációs listán? A település lakosságszámától függ. 25 ezer lakosig 3 fő, 50 ezer lakosig 4 fő, 75 ezer lakosig 5 fő, 100 ezer lakosig 6 fő szerezhet kompenzációs listáról helyet. 100 ezer lakos fölött minden 25 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választható képviselők száma – ez utóbbi szép példája a jogalkotói matematikának.
Mi alapján döntik el, hogy melyik párt vagy szervezet kompenzációs listájáról jutnak be a képviselők? Az egyéni választókerületben vesztes jelöltekre leadott szavazatok gyakorlatilag nem vesznek el: azok kompenzációs ágon hasznosulnak töredékszavatokként. Kompenzációs listára nem lehet szavazni, a helyeket az egyéni választókerületben mandátumot nem szerző jelöltekre leadott érvényes szavazatok arányában matekozzák ki. Nem kaphat viszont mandátumot annak a jelölőszervezetnek a kompenzációs listája, amelynek a jelöltjei a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok öt százalékát nem érték el. Tehát itt is van egy „bejutási küszöb”.
Oké. Példa? Szegeden 2019-ben összesen 28 képviselőt választottak meg. A településen összesen 20 egyéni választókerület van, ezek képviselőiről a szegediek közvetlenül, a szavazólapokon dönthettek. Mellettük nyolcan kompenzációs listáról kerültek be (a település körülbelül 160 ezres, ami ennyi kompenzációs helyet jelent). Szegeden a 20 egyéni választókerületből 18-at az ellenzék vitt el, kettőben választottak fideszes jelöltet. Nem véletlen, hogy a nyolc kompenzációs listás helyből hetet a Fidesz kapott, ők kapták a legtöbb „vesztes szavazatot”. Köztük egyébként vannak meg nem választott egyéni jelöltek is.
+1 Ha még a matekot is tudni szeretné: A kompenzációs listás mandátumok kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amiben minden mandátumszerzésre jogosult lista neve alatt egy számoszlopot kell képezni, a számoszlop első száma az adott lista töredékszavazatainak száma, majd a következő számok a lista töredékszavazatainak száma elosztva hárommal, öttel, héttel, rendre az új osztó az előző osztó kettővel megnövelve. Ezután meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában az megtalálható, az a lista kap egy mandátumot, majd meg kell keresni a következő legnagyobb számot, és amelyik lista oszlopában található, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, amíg az összes mandátumot ki nem osztották. Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik addig még nem szerzett mandátumot, vagy amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott. A kompenzációs listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot.
