Bűnügyi felügyelet alá került Gyárfás Tamás, heti egyszer jelentkeznie kell a rendőrségen

Az elsőfokú bíróság döntését megváltoztatva elrendelte a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a Gyárfás Tamás producer bűnügyi felügyeletét a Fenyő János médiavállalkozó megöletése miatt indult ügyben kedden, írja az MTI. A döntés értelmében a Gyárfásnak a másodfokú eljárás lezárultáig Magyarországon kell tartózkodnia, engedély nélkül az ország területét nem hagyhatja el, „lakó- és tartózkodási helyét nem változtathatja meg. Köteles továbbá hetente egy alkalommal a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon személyesen jelentkezni”.

Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék február 8-án kihirdetett ítéletével az elsőrendű vádlott Gy. T.-t bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett emberölés bűntettében, ezért őt 7 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A törvényszék ítélete ellen bejelentett fellebbezésekre tekintettel az eljárás a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik másodfokon. Az elsőfokú ítélet kihirdetését követően az ügyész az elsőrendű vádlott letartóztatását indítványozta szökés, elrejtőzés veszélyére hivatkozva.

A Fővárosi Törvényszék az ítélet kihirdetése után a letartóztatásra irányuló ügyészi indítványt elutasította, de a döntés ellen az ügyészség fellebbezést jelentett be. Az elsőrendű vádlott ártatlanságát hangsúlyozva kifejtette, hogy nem áll szándékában elszökni. Utalt arra, hogy a közérdek nem indokolhatja letartóztatását. Védője kiemelte, hogy önmagában a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés nem alapozza meg a letartóztatás elrendelését, különös tekintettel az elsőrendű vádlott eljárás során tanúsított magatartására.

A Fővárosi Ítélőtábla az ügyészi fellebbezést részben megalapozottnak találta. A törvényszék álláspontjával ellentétben úgy ítélte meg, hogy az „elérhetetlenné válás” veszélye jelenleg megállapítható az elsőrendű vádlott esetében. A nem jogerősen kiszabott 7 év szabadságvesztés olyan hosszú büntetés, amely a vádlott szökési, elrejtőzési szándékát kétségtelenül kiválthatja, annak elhatározását megerősítheti.

Azt ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a szökés veszélyének megítélésekor nem lehet kizárólag a várható büntetés súlyosságára hivatkozni, azt több más elem fényében kell felmérni. A szökés esélyét a vádlott személyiségére, lakóhelyére, jövedelmére, foglalkozására, családjára, egyéb kötődésére figyelemmel kell megállapítani.

A döntés szerint az ügyészség érveivel szemben a törvényszék helyesen foglalt állást abban a kérdésben, hogy a 75. életévét betöltött vádlott kedvező személyi körülményei, így rendezett életvitele, családi kötődései, vállalkozása, vagyona, továbbá a több éve tartó bírósági eljárás egésze alatt tanúsított együttműködő magatartása, az eljárási cselekményeken való hiánytalan jelenléte csökkenti a kiszabott szabadságvesztés mértékére tekintettel felmerülő szökés, elrejtőzés reális veszélyét.

Tévedett azonban a törvényszék, amikor a letartóztatás helyett az enyhébb kényszerintézkedés elrendelését sem találta szükségesnek, a kedvező személyi körülmények ugyanis a szökés, elrejtőzés veszélyét csökkentik ugyan, de teljesen nem zárják ki.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint a kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél, „az ítélet jogerőre emelkedése esetére a szabadságvesztés végrehajthatóságának megteremtése a legenyhébb kényszerintézkedéssel, Magyarország közigazgatási területére korlátozott bűnügyi felügyelettel is biztosítható. Ahhoz képest a legszigorúbb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, az ügyészség által indítványozott letartóztatás már szükségtelen és aránytalan intézkedés lenne” – írták.

Az ügy lényege, hogy az ügyészség szerint egy bérgyilkos Gyárfás Tamás felbujtására és az Aranykéz utcai robbantásért is elítélt Portik Tamás megbízására ölte meg Fenyő Jánost 1998. február 11-én. Fenyőt a délutáni csúcsforgalom közepén lőtték le Mercedesében a budapesti Margit körút és a Margit utca sarkán.

A gyilkosság miatt 2017-ben életfogytiglanra ítélték Jozef Roháčot, de ekkor még a vádhatóság nem nevezte meg, ki lehet a megbízó. 2018-ban gyanúsították meg aztán Gyárfást és Portikot, 2019-ben emeltek vádat ellenük.

A Gyárfás–Portik-per kérdéseit ebben a cikkünkben válaszoltuk meg részletesen.