Orbán: Az a kérdés, hogy most sikerül-e, ami az első és a második világháborúnál nem sikerült

Mit gondolt, amikor meghallotta, hogy meglőtték Robert Ficót? – tette fel a kérdést Bohár Dániel. Orbán azt mondta: először arra gondolt, meghalt-e. Másodszor arra, hogy ha igen, egyedül marad-e Brüsszelben. Harmadszor arra, hogy a TEK vezetője ezek után extra biztonsági intézkedéseket fog elrendelni neki, amelyeket ő utál.

Bohár ezután az atomháborúra és az atomháborús fenyegetésre kérdezett rá. Orbán azt mondta: az európai politikusok taktikai, elrettentő erőként beszélnek az atomfegyverekről, de ha eleinte így is gondolják, később lehet, hogy más vége lesz a használatuknak. Orbán szerint feláll az ember hátán a szőr, ha meghallja, hogy NATO-misszió menne Ukrajnába. Szerinte rémisztő ötlet, hogy NATO-csapatok menjenek oda, és hogy egyáltalán taktikai atomfegyvereket emlegetnek.

Orbán azt mondta: mostanában az első világháború előtti időszak feljegyzéseit olvassa, és szerinte akkor is arról beszéltek a politikusok, hogy hamar és könnyen vége lesz a háborúnak. Szerinte lehet, hogy Ukrajnának már most akkora az embervesztesége, hogy soha nem fogják tudni kiheverni.

Orbán szerint elképzelhető, hogy 10 év múlva azt fogják mondani, hogy az orosz–ukrán háború volt a harmadik világháború előszobája. Szerinte meg kell állítani „a brüsszeli háborús pszichózist”, hogy ezt elkerüljük.

Bohár ezután a háború gazdasági vetületéről kérdezte Orbánt. A miniszterelnök szerint Európa és Amerika is 100-100 milliárd eurót tett bele a háborúba, és ehhez kell még hozzátenni az európai gazdasági veszteségeket. Szerinte a háború miatt magas az infláció és a kamatszint is.

Orbán szerint a magyar titkosszolgálatok azzal számolnak, hogy a háború áldozatainak száma már most is félmillió és egymillió között van. Neki a háború kitörése után rögtön nem tetszett a nyugati stratégia, amelynek lényege, hogy a nyugati országok adnak pénzt és fegyvert az ukránoknak. Azt mondja: ő már a háború elején megkérdezte a nyugati vezetőket, hogy szerintük mennyi fegyver szükséges Ukrajna győzelméhez, ha beleszámítják, hogy az oroszok is gyártanak közben fegyvereket. Szerinte erre soha nem tudtak érdemben válaszolni, mert erre nagyságrendi becslések sincsenek.

Orbán felidézte: a két világháborúban Európában összesen több mint 50 millió ember halt meg, ebből másfél millióan voltak magyarok. Ők szerinte mind hiányoznak, és a gyerekeik is hiányoznak az országnak. Szerinte ha nem lettek volna világháborúk, Európának nem lennének demográfiai problémái, és nem hiányoznának a fehér keresztény emberek.

Orbán szerint az európai háborúknak csak az az eredménye, hogy egyre kevesebb a fehér keresztény ember, és egyre csökken a súlyunk a világban. Szerinte ezért minden fegyveres konfliktus egy kudarc a politikusoknak, akiknek az lenne a feladata, hogy izolálják és megállítsák a háborúk kiterjedését.

Orbán azt mondja: a békeidőben mindenki azt gondolta, hogy Európában nincs szükség sorkatonai szolgálatra, mert a profi hadseregek tudják biztosítani az országaik biztonságát. Az, hogy ez most megváltozik-e, szerinte a következő időszakban fog eldőlni. Őt viszont kiveri a víz attól, hogy Brüsszelben Manfred Weber arról beszél, hogy összeurópai hadseregre lenne szükség, amihez összeurópai sorozás kellene. Ezt ő határozottan elutasítja.

Orbán szerint a magyar vezetés mind az első, mind a második világháborúból ki akart maradni, és az a kérdés, hogy az ország mostani vezetésének az akkorival ellentétben ez sikerül-e majd. Szerinte az ő dolga, hogy ellen tudjon állni. Az európai uniós háborús törekvéseket már nagyjából sikerült megállítania, most a következő feladata, hogy a NATO háborús részvételét megakadályozza.

A kormányfő arról is beszélt, hogy miközben Európa a háborúval van elfoglalva, mindenki más megtömi a zsebét. Szerinte a világgazdaság lehetőségeit most a többi kontinens tudja kihasználni, ezt az energiaválság mutatja meg a legjobban, amelynek Európa issza meg a levét. Szerinte ma Olaszország és Spanyolország már több orosz gázt vásárol, mint Magyarország. Orbán elmondta: a háborút legjobban a kínaiak tudják kihasználni, akik meg tudják venni azt az orosz gázt, amit az európaiak nem vesznek meg.

Orbán azt mondta, a háború lezárásához az európai és az amerikai vezetést is le kell váltani, az utóbbira Trumpnak van esélye. A cél szerinte a béke, de ehhez az első lépés az lenne, hogy a nyugati politikusok már nem a háború eszkalációjára készüljenek, hanem annak lezárására.

A miniszterelnök ezután leszögezte: összeesküvések vannak, amit az bizonyít, hogy Magyarország adta a világnak a világ legnagyobb összeesküvőjét. Ő Soros György. Szerinte ezért komolyan kell venni az összeesküvéseket. A háborúpárti összeesküvők szerinte megszerzik a politikusok és a média feletti vezetést, emellett legyártják a fegyvereket, és keresnek olyanokat, akik hajlandóak meghalni a háborúban. Ők most az ukránok. Ez a négy tényezője van szerinte a háborús gépezetnek.

Orbán azt mondja: ő csak azt kéri a nyugati vezetőktől, hogy hagyják a magyaroknak, hogy kimaradjanak a háborúból. Szerinte viszont ezt nem akarják hagyni, mert ha hagynák, kiderülne, hogy a magyaroknak van igaza és idővel mások is követnék Magyarországot. Ezért kell neki konfrontálódnia a nyugati vezetőkkel.

Az interjút itt lehet végignézni.

A lemezen: háború vagy béke

Még szombaton derült ki, hogy Bohár Dániel megafonos propagandista interjút készített Orbán Viktor miniszterelnökkel, ami vasárnap 18:30-kor jelent meg az interneten. Az interjú előzetese szerint annak fő témája a Fidesz legfontosabb kampánytémája, az (atom)háború, az interjú alákérdezős jellegét erősíti, hogy a beszélgetés közben a háttérben a Orbán egyik szlogenjét, a No Migration, No Gender, No War-t lehet látni.

Orbán Viktor a héten csütörtökön a Blikknek is adott interjút, amelyben főleg bulvárkérdéseket kapott. A néhány valódi kérdés körül Magyar Péterről azt mondta:

„Ha ő a belső körökhöz tartozott, akkor én nem”.

Többet Orbán nem is akart mondani róla, de azt még kibökte: szokatlannak tartja, hogy az ember a saját feleségét lehallgatja, vagy felveszi, amit mond, és politikai célra használja.

Arra a kérdésre, hogy mit szól a külügyminisztériumot ért orosz hekkertámadáshoz, Orbán a Blikknek elmondta, hogy a nemzetközi hírszerzés egyre inkább áttevődik a kibertérbe, napi gyakorlat, hogy az államok próbálnak egymás adataihoz hozzáférni. A támadásról pedig azért nem beszéltek korábban a miniszterelnök szerint, mert „állandó az érdeklődés minden oldalról, mindig a gyenge pontokat keresik”, ezért erről jobbnak tartja nem beszélni.

Orbán Viktor óriási lendülettel járja az országot az európai választási kampányban, múlt héten, a kampány felénél térképre tettük, hogy merre járt, de a kecskeméti fórumára a Telex munkatársai is bejutottak, erről szóló riportunkat itt nézheti meg.