„Ma Magyarországon rókát menteni nem lehetne” – mégis erre tette fel az életét

Törött lábú, rühös, legyengült, de már lábadozó rókák – Kurunczi Norbert balatonőszödi otthonában tartja a legrosszabb állapotban lévő kis állatokat, a meggyógyult rókák pedig az alapítványa által fenntartott menhelyre kerülnek, és oda viszik az árva kölyköket is, ha nem jött értük az anyjuk. A Deutsche Welle a magyar rókamentővel forgatott.

Norbert a budapesti nyüzsgést hagyta maga mögött azért, hogy állatokkal vegye körül magát. Az egész macskák mentésével kezdődött, de aztán nagyjából öt éve összebarátkozott az első rókával, két éve pedig megalapította a Rókales alapítványt. Azóta alapítványával nagyjából 250 rókát mentett meg az ország egész területéről, vett magához, gyógyított meg, majd engedett vissza a természetbe.

Kurunczi Norbert szerint a rókák igenis hasznos állatok, csak rossz a marketingjük. Azt mondta, hogy inkább inkább pockot, gyíkot, csigát, dögöket és gyümölcsöket esznek, mint baromfit, és ezért szerinte mezőgazdasági hasznuk is van, ők a legjobb természetes pocokirtók.

A Deutsche Welle szerint a vadásztársaságok rendszeresen gyérítik a rókaállományt, évente 80 ezer állatot lőnek le, miközben a hazai populáció létszámát 150-160 ezerre becsülik.

Mentőakcióikért őket is gyakran feljelentik a hatóságoknál. Az eljárásoknak szankció vagy több százezer forintos pénzbüntetés is lehet a vége. „Hivatalosan ma Magyarországon rókát menteni nem nagyon lehetne” – mondta.

Nyugat-Európa több országában is jogszabályok védik a rókákat, tilos rájuk vadászni a párzási időszakban és a kölyköket sem szabad megölni. Norbert szerint Magyarországon jelenleg hiányos a szabályozás, ezért ügyvédet fogadott, és a törvényalkotókkal és a hatóságokkal is levelezik, hogy változást érjen el.

A videó a Deutsche Welle és a Telex együttműködésének keretében jelent meg.